Imets Fülöp Jákó, Imets F. Jákó (Tusnád, 1837. november 12. – Tusnád, 1912. október 24.) kanonok, főesperes, tanár, gimnáziumi igazgató, iskolaszervező és könyvtáralapító, író, műfordító, az akkori országhatárokon kívül élő magyarság ismert kutatója.
Imets Fülöp Jákó szerteágazó egyházi és közéleti tevékenységével, kiváló tanári-pedagógusi pályájával, irodalmi és történészi munkásságával beírta nevét a 19. századi székelyföldi művelődés történetébe. Nagy műveltségű ember volt. Pályáját polihisztori sokoldalúság jellemezte.
Kortársai nagyra becsülték munkásságát. Antal Áron, a csíkszeredai főgimnázium tanára – maga is jeles irodalmár és történész – már 1913-ban, nem sokkal Imets halála után közölte életrajzát a gimnázium értesítőjében.
Gyakorlatiassága és határozottsága, akaratereje és kitartása mellett nagy tudását és széles látókörű műveltségét emelik ki a kortársak – e tulajdonságainak köszönhetően szűkebb hazájában szellemi vezéregyéniségnek tekintették. A közösségért önzetlenül, fáradhatatlanul cselekvő, tevékeny emberként jellemzi őt Antal Áron: „Az erdélyi magyarság, közelebbről a csíki székelység, melynek évtizedeken át szellemi vezére és gyakorlatias útmutatója volt, látta őt tenni, lankadatlanul küzdeni és kitartóan fáradozni. Évtizedeknek haladása, erős magyar szelleme az ő markáns egyéniségéhez fűződik Csík vármegyében. Világlátott, nagy műveltségű ember volt, kit kortársai virágkorában orákulumnak tartottak.”Antal Áron, Imets Fülöp Jákó. IN Az Erdélyi Róm. Kath. Státus Csíkszeredai Főgimnáziumának Értesítője az 1912-1913-ik iskolai évről. Csíkszereda, 1913. 17-36.
Ma is keveset ismerünk életművéből, bár szűkebb szülőföldjén nagy becsben tartják emlékét. Antal Imre, a Svédországban élő történész hívta fel a figyelmet Imets Fülöp Jákó sokrétű életművére, elsősorban pedagógusi és iskolaszervező kiválóságát emelve ki az 1985-ben megjelent írásában, amelyet átdolgozva újraközölt a 2000-ben megjelent tanulmánykötetében.ANTAL Imre, Imets Fülöp Jákó - a kiváló pedagógus. In: Művelődés, 38. évf., 1985. 7. sz. In: ANTAL Imre, Élő történelem. Csíkszereda, 2000. 93-96.
Életpályája Iskolái Imets Fülöp Jákó Tusnádon született régi székely lófő családban, Imets János és Kovács Katalin gyermekeként. Anyai nagybátyja, Kovács Miklós, Erdély püspöke, nagyban segítette taníttatását. A csíki származású katolikus püspökök sorába tartozó Kovács Miklós biztatására Imets János 1845 őszén az alig nyolcéves fiát Csíksomlyóra a gimnázium úgynevezett kisiskolájába. A szabadságharc után az algimnáziumot is Csíksomlyón végezte, a gimnáziumi anyakönyvek tanúsága szerint mindig kitűnő eredménnyel. A csíksomlyói algimnázium elvégzése után az 1854-1855 tanévben Székelyudvarhelyen tanult tovább; itt végezte az ötödik és hatodik osztályt. 1856 szeptemberétől a Gyulafehérvári papnevelő intézetben folytatta tanulmányait.
1858. szeptember 18-án Haynald Lajos erdélyi püspök a pesti központi papnevelő intézetbe küldte Imetset, aki itt fejezte be teológiai tanulmányait. 1861. július 28-án Szcitovszky János bíboros szentelte pappá Esztergomban. Első miséjét szülőfaluja templomában mutatta be augusztus 25-én. Később, 1869-ben Pesten a földrajz-történelem szakos tanári képesítést is megszerezte. A pesti papnevelőben és az egyetemen eltöltött évek nagy hatással voltak Imets hazafias világnézetének, irodalom és tudományszeretetének kialakulására. Ebben az időszakban születtek első irodalmi próbálkozásai. Pesti tartózkodása idején székely tájszavakat gyűjtött a magyar nyelv nagy szótárába. Az irodalom mellett a történetírás is felkeltette érdeklődést, a lófő névről írt tanulmányt.
Tanári és iskolaszervező munkássága 1861. augusztus 22-én Haynald Lajos erdélyi püspök a gyulafehérvári gimnázium tanári katedrájára Imets Fülöp Jákót nevezte ki. Ettől kezdve Imets elkötelezte magát a pedagógusi pálya mellett. Életműve maradandó megvalósítása, hogy tanárként, igazgatóként, iskolaszervezőként két iskolát emelt a kor haladó oktatási intézményeinek színvonalára, munkássága hatással volt az egész korabeli erdélyi magyar gimnáziumi oktatására.
1861-ben, amikor Imets megkapta tanári kinevezését, a gyulafehérvári gimnáziumban az akkori oktatás színvonalához képest is elmaradott viszonyok uralkodtak. Gyulafehérvári tanári működése mellett már ekkor bekapcsolódott a közéleti tevékenységbe is, sokirányú érdeklődése mutatkozott meg abban a szerteágazó munkakörben és tevékenységben, amely végigkísérte egész életpályáján, ifjúkorától az öregkor küszöbéig. Ekkor tanulta meg a német és román nyelvet, majd később Csíksomlyón a franciát is. 1864 tavaszától 1865. július 30-ig vezette a marosportusi plébániát. 1865 október 5-én az új püspök, Fogarasy Mihály kinevezte az egyházmegyei számvizsgáló-bizottság tagjává.
Két év múlva, 1867-ben a gyulafehérvári papnevelő intézet rendkívüli tanárának nevezte ki a püspök, a magyar nyelv és irodalom tanszékére. Alig egy hónap múlva Fogarasy püspök az akkor még fiatal tanárt: a gyulafehérvári gimnázium igazgatójának nevezte ki, amelyet Imets a következő három évben mintaszerű intézménnyé szervezett át.
Szerteágazó tevékenysége mellett Imets tovább képezte magát a tanári, pedagógusi pályára. 1869-ben a budapesti magyar királyi tudományegyetemen földrajz-történelem szakos tanári képesítést szerzett. Glósz Miksa, a csíksomlyói gimnázium tanára és könyvtárosa, a gimnázium 1886-1887 évi értesítőjében Imets Fülöp Jákó 25 éves tanári működését méltatva megjegyzi, hogy az erdélyi egyházmegyében Imets volt az első, aki az állami egyetemen is letette a tanári vizsgát, és ezen a téren hosszabb ideig nem volt követője. Imets Fülöp Jákó tisztán látta, hogy az erdélyi gimnáziumi oktatás színvonalának emelésével szolgálhatja leginkább szülőföldjének fejlődését.
A csíksomlyói gimnázium korszerűsítője Imets Fülöp Jákó neve fémjelzi a nagy múltú csíksomlyói gimnázium két évtizedet felölelő korszakát, ebben a korszakban nyerte el az iskola a főgimnáziumi státust. 1870-ben került a csíksomlyói gimnázium élére és huszonegy éven át volt az intézmény igazgatója. A csíki közművelődést és a székely érdekeket is támogató Fogarasy püspök azzal az elvárással nevezte ki, hogy a csíksomlyói iskolát is emelje a kor színvonalán álló oktatási intézménnyé. Imets sikeresen teljesítette a feladatot, egész erejét és tudását szülőföldje oktatásának szolgálatába állította, rangos főgimnáziummá fejlesztette az iskolát. A Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium 1857-ig csak négy osztályos iskola volt. 1857 őszén indulhatott az ötödik osztály, a következő két tanévben pedig sorra megnyílt a hatodik, és a hetedik osztály is, anyagi nehézségek miatt azonban még további hét évig kellett várni, hogy a nyolcadik osztályt is be lehessen indítani.
A Csíksomlyón tanuló fiataloknak máshol kellett a gimnáziumot befejezni, ez hátrányos volt számukra, Imets Fülöp Jákónak igazgatói kinevezése után egyik legfontosabb célkitűzése a csíksomlyói iskola nyolcosztályos gimnáziummá való kiegészítése volt, illetve színvonalas, versenyképes tanintézménnyé való fejlesztése. Imets törekvéseit Fogarasy Mihály, Erdély akkori katolikus püspöke, az iskolaügy lelkes támogatója is segítette. Fogarasy püspök, aki számos adományt tett az iskolák fejlesztésére, a csíksomlyói gimnázium számára 5000 forintot adományozott, hogy a nyolcadik osztályt beindíthassák. Haynald Lajos, aki ekkor már kalocsai érsek volt, 8000 forinttal egészítette ki a pénzalapot, Imets Fülöp Jákó pedig 4000 forintot adományozott, és kérelmezte a püspöktől a nyolcadik osztály beindítását, saját lakásának egyik termét pedig tanteremnek adta át.
1873-ban beindíthatták a nyolcadik osztályt, az intézmény 1881-ben kapta meg véglegesen a kormánytól az érettségiztetési jogot, amikorra a tantestület nagyobb része megszerezte a tanári képesítést. Az új igazgatónak fokozatosan sikerült rendet teremtenie a gimnáziumi oktatásban, törekvésiben támogatta a tankerületi főigazgatóság. Imets már az 1871-1872-es tanévben érvényesítette a gimnáziumban az új, Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter által bevezetett tantervet: bevezették a rajztanítást, az éneket, zenét, intenzívebbé tették a torna és a természettudományok tanítását, sőt a gyorsírással is megpróbálkoztak. Imets nevéhez fűződik többek között a szemléltető oktatás bevezetése. Gyarapította az oktatási segédeszközöket a tanítás színvonalának emelésére törekedve. A korszerűségre törekedett abban is, hogy megfelelő természettudományos oktatást nyújtson az iskola, ennek érdekében létrehozta a gimnáziumban a meteorológiai megfigyelő állomást, és a növényélettani állomást. Megszervezte a tornatanítást, megfelelő játék- és tornateret létesített, megalapította az ifjúsági önképzőkört is, kidolgozta az iskola rendszabályzatát.
Imets Fülöp Jákó érdemei közé tartozik a gimnázium könyvtárának korszerűsítése is. Igazgatósága idején nagy gondot fordított a könyvtári állomány gondozására, gyarapítására, korszerű rendezésére. A tanári könyvtárat 1874-1884 között Imets maga kezelte, 1878-ban tanévben Imets az ifjúság számára kölcsönkönyvtárat is létesített, azzal a céllal, hogy a szegényebb tanulókat ingyen is elláthassák tan- és segédkönyvekkel. 1884-ben pedig, Glósz Miksát, a tudós tanárt és bibliográfust bízta meg a tanári könyvtár irányításával, aki átszervezte és korszerűsítette azt, a gimnáziumi 1887-1888-as tanévi értesítőjében közzétette a könyvtári katalógust, amely a gimnáziumi könyvtár történetének fontos dokumentuma.
Korszerű feltételeket biztosítani a tanuláshoz a gimnáziumban tanuló ifjúság számára – ez volt csíksomlyói igazgatósága ideje alatt Imets egyik fontos törekvése, ennek érdekében alapítványokat, egyesületeket hozott létre. 1888-ban sikerült megvásároltatni a főtanfelügyelőséggel a vármegye régi székházának épületét így kényelmes, olcsó szállást biztosíthatott a diákoknak az új internátusban, amelyben jól felszerelt tanulószobák, háló és ebédlő helyiségek álltak rendelkezésre.
Igazgatósága idején Imets saját jövedelméből ösztöndíjalapot hozott létre a Csíksomlyón tanuló eminens diákok részére, amely Imets-féle alapítvány néven ismert, ebből az alapból még az 1930-as években is részesülhettek az arra érdemes diákok.Bándi Vazul, A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium története = A Csíksomlyói Róm. Kath. Főgymnasium értesítője az 1895–96. tanévről. Csíkszereda, 1896.
A gimnáziumi ifjúság nevelését támogatta azzal is, hogy számukra egyesületeket, alapítványokat létesített. Fontosnak tartotta a tanulmányi kirándulások szervezését is, ezért Kirándulási Egyesületet hozott létre 500 koronás alapítvánnyal, melynek a kamatai a szegény tanulók számára is lehetővé tették, hogy részesülhessenek a kirándulás örömeiből.
Imets igazgatói munkásságának, sőt egész életművének is egyik legmaradandóbb értékű alkotása a gimnáziumi Értesítők. Az 1871-es tanévtől indította el A Csiksomlyói Római Katholikus Főgimnázium Értesítőinek, mai szóhasználattal élve évkönyveinek szerkesztését és kiadását, amelyet utódai is folytattak a csíksomlyói, később a csíkszeredai gimnáziumban. Az évente megjelenő értesítők nemcsak az iskola történetének nélkülözhetetlen dokumentumai, hanem a helytörténeti kutatások értékes forrásai is. Az évkönyvek tartalmazták a tanév fontosabb eseményeit és eredményeit, a tanárok névsorát, illetve a diákok névsorát és érdemjegyeit, az iskolai gyűjtemények, szertárak és könyvtár gyarapodását, de ezek mellett a korabeli oktatás számos kérdéséről is szó esett bennük. Imets rendszerint helyet adott a gimnáziumi értesítőkben a tanárok tudományos közleményeinek, számos tanulmányát maga is ezekben tette közzé, főleg a székelység történetével, az iskola múltjával kapcsolatban.
Az egyház és a közösség szolgálatában