Nagy Zoltán (Kántorjánosi, 1890. október 1. – Kisjenő, 1978. május 26.) magyar református lelkész, egyházi író, ifjúsági író.
Élete és tevékenysége
Szentiványi ElekSzentiványi Elek aradi újságíró, ügyvéd, a Magyar Párt tagja. Egyik munkája: Egy új kötelesség. A magyar jogászképzés fontosságáról és a külföldi képzés lehetőségeiről. In: Erdélyi Fiatalok. 1/4. 56. p. így ír Nagy Zoltánról a Haladás időszaki kiadványban: „Ősrégi nemes kálvinista családból származik, és amellett ízig-végig demokrata. A tradíciók és az emberi haladás tökéletes kiegyensúlyozódását képviseli.”Szentiványi Elek: Nagy Zoltán az aradiaké. In: Haladás, Arad. 1934. szept. 15., 9. p.
A Nyírségben nevelkedett, de felmenőiket számontartva smerkányi és porubai Nagy Zoltánnak nevezi magát. 1890. október 1-én született az északkelet-magyarországi Szatmár megyében, Kántorjánosiban. Édesanyja Csuja Berta.Csuja Berta (Kántorjánosi, 1864. január 26. – Kántorjánosi, 1949. január 28.) Édesapja Nagy JózsefNagy József (Kántorjánosi, 1856. március. 18. – Dercen, 1912. szeptember 6.) a nagy református egyháztámogató Dercsényieknél volt gazdatiszt, akinek hivatala miatt a nyolcgyermekes családA 14 gyermek közül nyolcan értek meg felnőttkort. a Bereg megyei Dercenbe költözött. A település ma is a munkácsi járás legnagyobb magyar faluja. Felekezetileg is egységes: 96%-ban reformátusok lakják.
Az elemit Kállósemjénben járta, majd a Munkácsi Királyi Főgimnázium tandíjmentes diákja lett. 1910-ben érettségizett. Itt alapozza meg komolyzenei műveltségét. Ritka bariton hangjával kórusban énekelt, és hegedülni is megtanult. A latin és görög nyelv mellett gyorsírást tanult. Ennek később nagy hasznát vette, ugyanis egyházi és egyesületi jegyzőként gyorsírással rögzítette az elhangzottakat, majd elkészítette a kalligrafikusan átírt jegyzőkönyvet. 1910-ben érettségizett, és Munkács után, valószínűleg a derceni Dercsényiek hatására ment a debreceni református teológiára.
Teológiai évei alatt a Beregi KörA Beregi Kör tagjai: Zámbory Sándor, Sass Mihály, Szombathy Imre, Vajas Sándor, Nagy Jenő, Délczegh Imre, Szarka G. László, Lőrincz András, Kósa Béla, Kulcsár Dezső, Nemes István, Szabó Miklós, Sándor László, Sándor Pál, Farkas Sándor, Ary Antal, Toi József, Kacsó János, Nagy János, Csányi László elnöke volt. A Debreceni Kántus A Kántus felügyelő tanára Nagy Zoltán debreceni tanulmányi évei alatt Csiky Lajos (1902-1913 között) és Kiss Ferenc (1913-1914 között) teológiai és internátus felügyelő tanár volt. Utána Szentpéteri Kun Béla jogászprofesszor lett a felügyelő tanár és 1914-ben Török József a jegyző. tagja volt 1910–1914 között (basszus), jegyzője pedig 1913–1914 közöttNagy Zoltán nem a szokott módon lett jegyző. Először egy tanévet kapott (1913-1914-ben), aztán esküdtfelügyelő (= a Kollégium gazdasági ügyeire felügyelő diáktisztségviselő, a szenior utána a második legnagyobb tisztség.) Talán ezért vette ő át a megválasztott jegyző feladatait, amikor az tífuszos (typhus abdominalis) lett.
Mácsai Sándor volt a karnagya a Kántusnak, amelynek akkor a háború miatt kevés tagja volt (30-40 énekes). Jótékonysági koncertekre is jártak és katonatemetéseken szolgáltak. Nagy Zoltán jegyzőként szervezte az utakat, szolgálatokat.. Mácsai Sándor elnök vezetésével 31 kántor vett részt az alakuló ülésen, amikor Csiky Lajos Kántus-vezető tanár helyét Kiss Ferenc internátusfelelős tanár foglalta el.
1912-ben állt alapvizsgára. Alapvizsga-dolgozatának címe: A keresztyén vallás abszolútlényegének bizonyságai. Az első lelkészképesítő vizsgát 1914-ben, a másodikat pedig 1916-ban tette le.
1914-ben a debreceni teológia neveltjeként Aradra került segédlelkésznek Csécsi ImreCsécsi Imre (1861?–Gyorok, 1959. május 24.) 1893–1933 között volt az aradi gyülekezetben. Hét éven át segédlelkészként, majd helyettes lelkészként szolgált Ferenczy Gedeon mellett. 1893-ban választotta meg rendes lelkészévé a gyülekezet. 1959-ben, 98 éves korában halt meg, Aradon a Felső-temetőbe temették el. Költészettel is foglalkozott, egyháztörténeti munkája: Az aradi ev. reform. egyház története (1897), két kiadásban jelent meg az ifjúságnak szóló verses krónikája, a Március tizenötödike (1897, 1898). Feleségének, Csécsi Nagy Erzsébetnek 1922-ban jelent meg verseskötete Verseim címmel (újra kiadva 2005-ben), az aradi egyházmegye nőszövetsége az ő nevét vette fel. 98 évesen halt meg, tehát 1861-ben születhetett. Molnár Károly lelkész temette Aradon. lelkipásztor mellé. Közvetlenségével, megnyerő modorával és imponáló szellemi fölényével tiszteletet érdemelt ki, sok embert nyert megés számos barátot szerzett. Aradi segédlelkészként a helybeli iskolákban is oktatott.
Odaadó egyházi szolga volt, „prédikáció szónoki és egyházi[ro]dalmi remek-művek” – írták kortársai.Ld.: Szentiványi Elek: Nagy Zoltán az aradiaké. In: Haladás, Arad. 1934. szept. 15. Jó tollú írónak és kiváló szervezőnek tartották.
1919 október 6.-tól ő lett az 1881-ben alapított Kölcsey Egyesület titkára Bérczy Lajos után. Tevékenykedett a szintén aradi Parázs Egyesületben, a Fehér Kereszt egyletben és az Anyavédő Egyletben. Aradon élte meg szülőföldjétől való elszakadását is 1918-ban. Megélhetési keresetért az Aradi HírlapAradi Hírlap című politikai napilap 1917 novemberében indult. Zima Tibor (Battonya, 1882. dec. 2. – Arad, 1934 után) volt az első szerkesztője. Felelős szerkesztője 1924-től 1938-ig Major Béla, munkatársa Spectator (Krenner Miklós), Franyó Zoltán és rövid ideig Fekete Tivadar volt, a lap ismert riportere pedig a regényíró Károly Sándor. A 30-as években az OMP irányítása alá került, megőrizve irodalompolitikájának liberális árnyalatát. 1940-ben megszűnt. Ld. Romániai magyar irodalmi lexikon. Kolozsvár, 1968–2010 (https://kriterion.ro/glossary/aradi-hirlap/) politikai napilap riportereként vezette a színházi rovatot, és itt is kamatoztatta gyorsírói jártasságát. 1918-ban már az Aradi Hírlap rendes belső munkatársa lett.Ld.: Zima Tibor által aláírt, 1918. ápr. 20-án kelt igazolást. In: családi hagyaték. Az arad-belvárosi gyülekezet presbitériuma nem nézte jó szemmel mellékállását, és 1919 februárjában határozatot hozott, hogy júliusi hatállyal felmondják segédlelkészi alkalmazását. 1919 áprilisában Joo Béla presbiter vadházasság és törvénytelen gyermekek vádjával is meggyanúsította Nagy Zoltánt. Miután Joo Béla önként lemondott presbiteri tisztségéről, a gyülekezet visszavonta korábbi határozatát, és eldöntötte, hogy amennyiben Nagy Zoltán lemond az Aradi Hírlapnál vállalt másodállásáról, megnöveli javadalmazását. Ezekben a nyugtalan napokban szerezte meg elemi népiskolai tanítói oklevelét.Ld.: Elemi népiskolai tanítói oklevel Nagy Zoltán részére, 1912. jún. 21. In: családi hagyaték A béke kedvéért Nagy Zoltán végül úgy döntött, hogy 1919. július 1.-vel felmondja aradi segédlelkészi állását.Ld.: Jegyzőkönyvkivonat az 1919. április 24.-i gyűlésről In: családi hagyaték
1919. november 11-én Baltazár Dezső, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a nagyszalontai egyházmegye árpádkori településébe, GyantáraKésőbb, 1944 szeptemberében Gyantán az átvonuló román csapatok felégették az 1800-ban épült református parókiát, megalázták a helybeliket és kivégeztek 41 magyart, akárcsak Köröstárkányban és Kisnyégerfalván 1919 áprilisának fekete húsvétján. Boros Ferenc, aki 1933-tól volt gyantai lelkész, rögzítette az eseményeket. A gyantai egyházközség teljes irattára odalett a kegyszerekkel együtt, egyetlen úrasztali tányér kivételével. Ld.: Boros Zoltán Fekete vasárnap (dokumentumfilm); Köteles Pál: Hotel Kárpátia, regény. Budapest,1989. helyezi Vajda Mihály lelkipásztor mellé. Lelkipásztori teendői mellett ezután is folytatja aradi kulturális tevékenységét. 1920. március 1-től titkára volt az aradi Haladás (Patronázs) Egyesületnek, a Vörös Keresztnek és az Anyavédő Egyesületnek. 1921-ben a Munkás Otthon Műkedvelő Csoportjának tagja lett. 1921. május 31.-én az aradi polgármester hivatalos engedélyt adott a városi szegényházban zajló szolgálatára.
Az ő nevéhez fűződik az aradi Haladás intézménye és jótékony munkája, amelyre Arad magyar közössége ma is nagy elismeréssel emlékezik. 1921 június elején az úton talált 100 lejes bankjegyet jótékonysági célra fordította egy kulturális műsor keretében szervezett vacsorán begyűlt adományokkal együtt. Ezt az összeget a szegényháziak anyagi, kulturális és lelki ápolására szánta. A Haladás társasága a társadalom szélére sodródottakkal foglalkozott. a Nagy Zoltán köré tömörült értelmiségiek több irányú tevékenységet fejtettek ki. Az iparos és kereskedő családok fiataljainak nevelésén ügyködtek, a szegényháziakat hetente ápolták. A szegényház lakói hálából kis, Lelkünk ápolójának a szegényházi ápoltak feliratú plakettet ajándékoztak Nagy Zoltánnak, amelyet óraláncán viselt. Keddenként egy háborúban megvakult iparos ifjú lakásán gyűjtötték össze a fiatalokat heti rendszerességgel. Énekeltek, verseket mondtak és Nagy Zoltán társadalomtudományi előadásait hallgatták. Az Erdélyi Élet című aradi folyóirat 1934. január 21-i száma azt közli,Ld.: Csécsy Imre utódjául Nagy Zoltánt óhajtja nyolcezer református hívő. In Erdélyi Élet. 1934. január 21., 10–11. p. hogy az egyik ifjú könyvet vezetett a tanfolyam összes eseményéről, amit a meg nem nevezett cikkíró kiadásra javasol. Az 1911–1913 között frissen felépült, szecessziós kultúrpalotában pezsgő kulturális élet indult a Haladás-társaság tevékenysége nyomán, amelynek egyik vezetője és gyorsíró jegyzője Nagy Zoltán volt amellett, hogy aktívan részt vett annak kórusában és egyéb tevékenységeiben. A kultúrpalotában szombat délutánonként tartottak előadásokat, amelyeken olykor ezernél több embert is részt vett.
A Trianoni békeszerződés után, 1921. augusztus 16-án létrejött Királyhágómelléki Református Egyházkerület bekebelezi a Romániához került egyházközségeket és lelkészeiket.
1922-től Nagy Zoltán egy rövid ideig Szentleányfalván tevékenykedett segédlelkészként Nagy Dániel, illetve Nánássy Dániel mellett, ugyanis Böszörményi Géza nagyszalontai esperes az Aradtól 20 km-re fekvő Gyorokra nevezte ki, miután annak lelkészi állása Hunyadi László lelkész halála folytán megüresedett.Ld.: Böszörményi Géza 1922 decemberében írt levelét Nagy Zoltánnak. In: családi hagyaték. A szétbomló gyülekezet tárt karokkal fogadta, amikor egyházépítő szolgálatát 1922 karácsonyán megkezdte. A Haladás közössége a lelkészbeiktatón művészi kivitelezésű kehellyel ajándékozta meg.Ld.: Aradi Hírlap, 1923/10.
1924-ben feleségül vette a lengyel őrgrófi felmenőkkel is rendelkező, Felvidékről Bánságba került és evangélikusnak keresztelt Moldoványi Margitot,Moldoványi Margit (Vinga, 1895. május 22. – Kisjenő, 1979. március 8.) és Nagy Zoltán házasságkötését Csécsi Imre, aradi lelkész áldotta meg 1924. június 30-án, a családi krónika szerint annál az úrasztalánál, aminél 1901-ben Horthy Miklóst is megeskette Csécsi az Arad szomszédságában, Sofronyán élő katolikus földbirtokos lányával, Purgly Magdával. aki az aradi Első Magyar Biztosítóintézet tisztviselője volt.
Gyorokon született az öt gyermekük közül a legnagyobb, Aranka,Adorjáni Nagy Aranka (1926-2009) aki a Finta Gerő igazgatósága idején a Nagyváradi Szilágyi Erzsébet Református Leánygimnázium neveltetésben részesülve és színházi pályáról álmodozva szintén lelkipásztor lett, s aki édesapja költői vénáját örökölve Vályi ArmandVályi Armand irodalom és filozófia tanár volt. hatására verseket írt, amelyek a Váradi Diák című iskolai diáklapban jelentek meg.
1926-ban Sulyok István püspök szentelte fel Nagyváradon.
Nagy Zoltán 1927 októberében Gyorok után a Fekete-Körös völgyében fekvő, kendertermesztéséről és libatenyészetéről híres Belényesújlakra került. A belényesújlaki ötéves lelkészi szolgálat évei a második világháború előtti békés időben, a nagyrészt magyar református lakosságú, kb. 400 lelkes gyülekezetben teltek el.