Pacola (1899-ig Pacholaj, szlovákul Obsolovce) Felsőbodok településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Fekvése Nagytapolcsánytól 15 km-re délnyugatra fekszik.
Története bélyegkép|Első Katonai Felmérés (1763-1787) A falu területén feltárt legkorábbi régészeti leletanyag a késő kőkorszakból származik. 1156-ban Poscolou alakban említi az esztergomi káptalan dézsmajegyzéke.Kniezsa István 1939: Az esztergomi káptalan 1156. évi dézsmajegyzékének helységei. Századok 1939, 177, 179; A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján 1290-ben Pazalay, Pacola, 1330 Pozoley,Anjou Okmánytár II, 506. 1773-ban Paczolay, Obsolowitz, Obsolowcze, 1786-ban Paczolaj, Pacscholaj, Obsolowce, 1808-ban Paczolaj, Obsolowce, 1863–1907 között Pacolaj, 1920–1976 között szlovákul Obsolovce. A település neve a szláv (szlovák) *psolov ’kutyás vadászat’ kifejezés magyarosodása. Az eredetileg királyi tulajdonban lévő falu lakói kötelesek voltak vadászkutyákat tenyészteni. A falu neve a "psolovci" (kutyás vadászok) szóból származik.
Nagy-Rippény a 14. században és a 15. század elején mezőváros volt, de a gyakori nagy tüzek által s a török háborúk alatt elpusztult, mely alkalommal a kántorság Paczolaj fiókközségbe helyeztetett át.Komlóssy 1896 1384-ben Györödi Pobor fia nemes teljesítette egy Pacolai lány követeléseit Mohin, Nagygyőrödön, Vágpattán.OL, DLDF 10155 (valószínűleg hibás jelzet); Tomáš Sitár 2020: Osídlenie Tekovskej stolice v stredoveku. Krná, 186, 347, 408-409. 1505-ben Osvát két rokonával, Sóki Istvánnal és Baracskai Jakabbal együtt itt 3 lakott és egy lakatlan jobbágytelket kapott a Sóki család itteni birtokrészének felosztása során. 1506-ban Osvát és Sóki István X. Sóky család. (Tóth-sóki) megosztoztak a már korábban nyilván Baracskaival is megosztott vagyon kettejüket illető részén. Az itteni 2 telek Istvánnak jutott. A török ellenes harcok idején Pacolát többször fosztották ki török portyázók (1530-ban, 1599-ben, 1663-ban). Az 1589-es összeírás 19 hazát tart nyilván. Az 1664-1665-ös években Pacolaj, valamint a környező falvak kénytelenek voltak adót fizetni a törököknek. Ekkor 4 fejadófizetőt írtak össze a faluban és 1000 akcse adót.Blaskovics 1993, 276 Pacola Vinice másképp Semlován - A nyilvántartás a Török Köztársaság Minisztériumának levéltárában található. A település a 16. század közepére protestáns községgé vált.Ágoston 1998 Bél Mátyás is említi 1742-es művében Paczolay vagy Psolowocze néven. Korabinszky János Mátyás 1786-ból származó enciklopédikus munkájában a falu Pacolaj, Obsolowce néven jelenik meg. 1750-ben a polgári iskolát átköltöztették Nagyrépénybe.zsvrip.edupage.org Ioanes Helenbach a 18. század végén feltehetőleg téglagyártással is foglalkozott. Erről árulkodik az égetett agyagtéglákban elhelyezett "IH" pecsét.pecsetestegla.hu A 19. század végére a fehér szarvasgomba egyik jelentős hazai termőhelyeként tartották számon.Hollós 1905 1920. május hó 20-án tartották meg a nezsette—chrabor—nagytapolcsányi helyi érdekű vasút közigazgatási bejárását amelynek egyik allomása volt.Vasuti és Közlekedési Közlöny 1908
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
A Paczolay család tagjai helységtől veszik nevüket. A településnek vagy részeinek az évszázadok alatt több ismert tulajdonosa volt:
1290 Irizlaus divéki nemesdivikie.hupont.hu 1432 Kaplath János – Zsigmond 1513-ban Majthényi Ráfael elfoglalta Tőkés-Ujfalusi János részbirtokát XI. Ujfalussy család. 1549 Paczolay családMaksay 1990 1613 báró MalonyayFekete Nagy 1929 1655 III. Ferdinánd elkobozza Bak de Alvincz Pétertől emberölés miatt 1658 Paczolay Zsigmond – I. Lipót 1658 Hidegvéghy Mihály V. Hidvéghy család. – III. Ferdinánd – Wesselényi-összeesküvésben való részvétel miatt 1670 júniusában Pacolajban a császári katonák elfogták, először Liptóújvárba, majd Bécsbe vitték, s összes vagyonát – melynek felét később visszanyerte – lefoglalták. 1662-ben itt élt Beniczky Ferenc – Beniczky Péter testvére 1664-ig Vizkelety Mihályné (szül. Thurzó Mária) XII. Vizkelety család. 1684 Paczolay Janos – I. Lipót 1692 Joannem Godefridum de Hellenpach pótlék: Hellenbach család. – I. Lipót 1702 Boronkay család – Boronkay Lőrinc 1706 Beniczky Ferenc (Beniczky Tamás Zólyom vármegye alispánjának a testvére) örököse hiányában a kincstárra szállott – I. József 1898 Fabricius Endre ügyvéd, földbirtokos, honvédhuszár főhadnagy IV. Fabricius család.
Népessége 1880-ban 186 lakosából 7 magyar, 22 német és 150 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 156 lakosából 2 magyar, 7 német, 146 szlovák és 1 egyéb anyanyelvű volt.
1900-ban 196 lakosából 6 német, 185 szlovák és 1 egyéb anyanyelvű volt.
1910-ben 209 lakosából 4 magyar, 1 német, 203 szlovák és 1 egyéb anyanyelvű volt.
1921-ben 295 lakosából 2 magyar, 1 német és 292 csehszlovák volt.
1930-ban 284 lakosa mind csehszlovák volt. Ebből 269 római katolikus, 10 evangélikus, 1 izraelita és 4 más vallású volt.
1970-ben 390 lakosából 389 szlovák és 1 cseh volt.
2001-ben Felsőbodok 1656 lakosából 1627 szlovák volt.
Nevezetességei 1806-ban barokk előzményen épült Keresztelő Szent János római katolikus temploma.pamiatkynaslovensku.sk; dokostola.sk; oma.sk
Jegyzetek
Források Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár Diplomatikai Levéltár (Q szekció) Magyar Kancelláriai Levéltár Kúriai Levéltár Helytartótanácsi Levéltár Podmaniczky család oklevéltára Mária Terézia Úrbéri Tabellák Anjou-kori Oklevéltár Zsigmondkori oklevéltár Ágoston István 1998: Észak-Magyarország reformációja a XVI. század első felében. Theologiai Szemle 1998/ 2, 114-122. Maksay Ferenc 1990: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén I. Budapest. Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939. Fekete Nagy Antal 1929: A báró Malonyay család levéltára. Levéltári Közlemények 7, 45–54. 1908 Vasuti és Közlekedési Közlöny 39/65 (1908. május 31.) Hollós László 1905: Magyarország földalatti gombái, szarvasgombaféléi. Mathematikai és Természettudományi Értesítő 23. (reprint 1998) Komlóssy Ferenc 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római katholikus iskolák története. Esztergom. Komáromy András 1887: Thurzó Mária végrendelete és Beniczky Péter a költő II. Századok XXI. Századok 1939 – Az esztergomi káptalan dézsmajegyzékének helységei, 179. old. Neumann Tibor: A Korlátköviek (Egy előkelő család története és politikai szereplése a XV–XVI. században). Doktori (PhD) értekezés, 121. hobdokovce.sk https://www.trnava.sk/userfiles/file/august%2C%20september.pdf https://fphil.uniba.sk/fileadmin/fif/katedry_pracoviska/ksd/h/Hino6j.pdf 1970 A Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportjának Forráskiadványai VI. Urbaria et Conscriptiones 3. Abara-Zsujta (26-35 fasciculus) – Művészettörténeti Adatok. Budapest, 260 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, 1. kötet
Pacola Kategória:Nyitra vármegye települései