Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten. Délnyugaton az Adriai-tenger, nyugaton Horvátország, északnyugaton Bosznia-Hercegovina, északkeleten Szerbia, keleten Koszovó, délkeleten pedig Albánia határolja.
Az első világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után, 2003-ban Szerbia és Montenegró kikiáltották a föderációt. A 2006 májusában megtartott függetlenségi népszavazást követően az év nyarán kimondta a függetlenségét, és a konföderáció feloszlott.
2010 vége óta az Európai Unió hivatalos tagjelöltje,Montenegró, az EU új tagjelöltje , Euractiv.hu 2010. december 18. valamint 2017 nyarától a NATO huszonkilencedik tagállama. Egyik fő célja, hogy 2028-ban megkapja az EU-tagságot.
Határozott célja, hogy 2028. január 1-jén csatlakozzon az Európai Unióhoz.
Területét és lakosságát tekintve a legkisebb a szláv államok között. Fizetőeszközként az eurót használja, de nem része az eurózónának.
Etimológia A Crna Gora elnevezés fekete hegyet jelent, vagyis a fekete hegyek országa. A legtöbb nem szláv európai nyelvben olasz közvetítéssel ennek a névnek újlatin fordítása, a Montenegró honosodott meg (monte = hegy, negron = fekete). Ugyanezt jelenti az ország török neve: Kara Dağ. Ugyanakkor a gora szó a délszláv nyelvekben erdőt is jelenthet, ezért egyes vélemények szerint helyes lehet a nevet fekete erdőnek is értelmezni.Сравнительно-историческая грамматика славянских языков Курс лекций Новосибирск 2011, 16-17. о. http://www.nsu.ru/xmlui/bitstream/handle/nsu/1217/Щеглова_КЛ_Сравнит.-ист. грам.pdf
A Montenegró nevet hivatalosan 1296-ban említették először, István Milutin szerb király oklevelében. Az olasz források 1348-ban említették először eredeti formájában, Cerna Gora néven.
Földrajz thumb|right|250px|A Kotori-öböl thumb|right|250px|Hegycsúcsok bélyegkép|jobbra|250px|Perast szigetei a Kotori-öbölben
Néhány általános földrajzi adat: A határok hossza: 625 km Bosznia-Hercegovina felé: 225 km, Albánia felé: 172 km, Szerbia felé: 124 km, Koszovó felé: 79 km, Horvátország felé: 25 km. Tengerpart hossza: 293,5 km, a strandok hossza: 73 km, a leghosszabb strand: az ulcinji Nagy strand 13 km, a legmagasabb hegycsúcs: Zla Kolata, Prokletije 2534 m, a legnagyobb tó: a Shkodrai-tó – 391 négyzetkilométer (a legnagyobb a Balkánon), a legmélyebb kanyon: a Tara-folyó 1300 m (a legmélyebb Európában), a legnagyobb öböl: Kotori-öböl
Domborzat Montenegró európai viszonylatban viszonylag ritkán lakott hegyvidéki terület a Dinári-hegységben. Meredeken leereszkedő hegyek kísérik öblökkel tagolt partját az Adria mentén. Legnagyobb öble a Kotori-öböl (régi nevén Cattarói-öböl).
A montenegrói part az Adriai-tenger délkeleti részén helyezkedik el, Horvátország és Albánia között. 260,2 km hosszú, melyből a szárazföldi part hossza 249,1 km, a szigetek partvonalának hossza 11,1 km. A tenger gyorsan mélyül, az Adria legmélyebb pontja Montenegró partjai előtt található, 1280 m.
A parttal szinte párhuzamosan a Dinári-hegység magas vonulatai követik egymást észak–déli irányt követve sorrendben: a Njegoš, a Golija, a Durmitor, a Ljubisilja és a Javorje, ettől délre az Orjen, a Lovćen, a Maganik, a Sinjajevina, majd a Komovi-hegység és a Prokletije, valamint a Rumija. Az északi vonulatok egyúttal a Dinári-hegység és egész Montenegró legmagasabb csúcsai. Legmagasabb pontja a Prokletije hegységben, Plav község területén levő 2534 méteres Zla Kolata csúcs. Központi masszívuma a Durmitor, legmagasabb pontja a 2523 m magas Bobotov Kuk csúcs.
Síkvidék igen kevés akad az országban, mindössze a Shkodrai-tótól északra, illetve a Nikšići-mezőségen található nagyobb összefüggő sík terület.
Vízrajz A Shkodrai-tó (Skadarsko jezero) a Balkán-félsziget legnagyobb tava Albánia és Montenegró határvidékén, melyet főként a Morača-folyó, valamint a tófenéken fakadó sok karsztforrás táplál. Montenegró fő folyói a Lim, a Tara és a Piva. Az utóbbin víztározó épült. A Tara és a Piva összefolyásából keletkezik – Montenegró és Bosznia-Hercegovina határán – a Drina. A Zeta, a Bojana és a Morača folyók nagy szerepet játszanak a mezőgazdaságban és a halászatban.
Éghajlat
Éghajlati zónák: Mediterrán éghajlat Egy keskeny csíkon az Adriai-tenger partján Herceg Novitól a Bojana folyóig van a mediterrán zóna. Nyáron a középhőmérséklet júliusban 25,4 °C - 27,6 °C körül alakul. A nyarak rövidek, de szárazak, a tél rövid és enyhe. A napos órák száma 2500, extrém adatai Ulcinjnak vannak, mintegy 2700 napos óra évente. A tengervíz is felmelegszik 26- 27 °C-ra. Júliusban átlagosan naponta 11 órát süt a nap. A víz hőmérséklete már májustól kedvező és az marad augusztus közepéig.
Kontinentális éghajlat Montenegró középső részén a hőmérséklet júliusban 26,4 °C (Podgorica), 25,4 °C (Danilovgrad). Az abszolút maximum 40 °C. A Bojana folyó völgyéből, a Shkodrai-tavon és a Morača-folyón keresztül érkezik a forró levegő Podgoricába, ezért a volt Jugoszlávia legmelegebb városa. A januári középhőmérséklet 5 °C körül van, a legkevesebb –10 °C. Hirtelen időjárás-változásra is számítani kell. Hőmérsékleti szélsőségek is jellemzik a középső területeket.
Hegyvidéki éghajlat A nagy hegyek vonulata kezdődik a Piva-folyónál. A hegyek átlagos magassága 1700 méter. A csúcsok pedig elérik a 2000 métert. A hegyekben a szubalpesi klíma uralkodik, hideg havas telekkel, hűvösebb nyarakkal. Az időjárás hirtelen változik meg. Télen nem ritka a –20 – –30 °C-os hőmérséklet sem. Míg a tengerparton és a Shkodrai-övezetben ritkán esik hó, addig a Durmitorban elérheti az 5 métert is. Az alacsony kipárolgás miatt a hó megmarad májusig, van, ahol egész évben.
Élővilág, természetvédelem
Az ország két fő biogeográfiai régióra osztható: a mediterrán és a hegyvidéki.
Nemzeti parkjai
Öt nemzeti park található az országban. A Durmitor Nemzeti Parkban található Európa legmélyebb és a világ második legmélyebb kanyonja: a Tara szurdoka, melynek mélysége néhol eléri az -t.
Természeti világörökségei Az UNESCO felvette a természeti világörökségek listájára a Durmitor Nemzeti Parkot a Tara folyó szurdokával együtt.
Történelem
A kora középkorban a mai Montenegró területén három fejedelemség helyezkedett el: Duklja, amely nagyjából megfelel a déli felének, Travunia nyugaton és Raška északon. A 14. és a 15. században a térséget Zetának nevezték. A Montenegró elnevezést a 15. század végétől használják. Miután oszmán fennhatóság alá került, Montenegró 1696-ban a Petrović-Njegoš-ház uralma alatt nyerte vissza függetlenségét. Montenegró függetlenségét a nagyhatalmak az 1878-as berlini kongresszuson ismerték el. 1910-ben az ország királysággá vált. Az első világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlását követően Szerbia és Montenegró együttesen államszövetséget alkottak. A 2006 májusában tartott függetlenségi népszavazást követően Montenegró kinyilvánította függetlenségét és a konföderáció békésen feloszlott.
Államszervezet és közigazgatás Montenegró parlamentáris köztársaság, amely 2007 őszén adta ki alkotmányát. thumb|230px|A köztársasági elnök rezidenciája
Montenegró elnöke az államfő, akit közvetlen választásokon öt évre választanak meg. Az elnök képviseli az országot külföldön, törvényeket hirdet ki, országgyűlési választásokat ír ki, miniszterelnök-jelölteket javasol.
A montenegrói parlament egykamarás törvényhozó testület. A 81 fős parlament – a Skupština – tagjait négy évre választják. Törvényeket hoz, szerződéseket ratifikál, kinevezi a miniszterelnököt, a minisztereket és a bíróságok elöljáróit stb.
Jogállamiság A Freedom House 2022-es jelentése az országot a »részben szabad« kategóriába sorolta. 2020 végén egy ellenzéki koalíció került hatalomra az augusztusban tartott választásokat követően, amely véget vetett a Szocialista Demokratikus Párt (DPS) három évtizedes uralmának. A DPS azonban fenntartja az ellenőrzést az igazságszolgáltatás felett. A korrupció a 2020-as években továbbra is probléma.
Korrupció A 2010-es években az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek alapján a kis országhoz képest aránytalanul nagy, az 1990-es évek óta az államapparátusban feltűnő korrupció van jelen.Michael Martens: Nach der Wahl in Montenegro: Der Doppelpartner. In: Frankfurter Allgemeine Zeitung vom 7. April 2008, abgerufen am 13. Oktober 2018. Bírálták a kormányt a montenegrói állampolgárság könnyű megadása miatt, az útlevelek kiadásának laza kezelését. Például Thakszin Csinavat volt thaiföldi miniszterelnök, akit a thaiföldi igazságügyi hatóságok elfogatóparancs alapján kerestek, montenegrói útlevéllel is rendelkezik.Ein Freund für alle Fälle. In: Der Standard. 2. August 2009.Länder, in denen ihr für Geld einen Pass oder eine Elite-Staatsbürgerschaft kaufen könnt
2019 februárjában korrupcióellenes tiltakozások kezdődtek Đukanović és a Duško Marković miniszterelnök által vezetett kormány ellen. 2020 táján a magas szintű korrupció továbbra is az ország EU-s integrációjának egyik fő akadálya.
Politikai pártok A 2020-as választások után a legnagyobb pártok: Szocialista Demokratikus Párt (DPS – Demokratska partija socijalista) Montenegró Jövőjéért (ZBGC – Za budućnost Crne Gore)
Egyéb pártok: A Béke a Mi Nemzetünk (Mir je naša nacija), korábban Polgárok Blokkja (Građanski blok) Egyesült Reformmozgalom (Fekete-fehérben) (Otvorena građanska platforma "Crno na bijelo") Szociáldemokraták (SDCG) Bosnyák Párt (Бошњачка странка)
Közigazgatási beosztás thumb|right|250px|Montenegró községei thumb|right|250px|Podgorica
Montenegró 21 községre (opština) oszlik, ezek közül a fővárost és környékét magába foglaló Podgorica községen belül két részönkormányzattal rendelkező úgynevezett városi község (gradska opština) is működik: Andrijevica Bar Berane Bijelo Polje Budva Cetinje Danilovgrad Herceg Novi Kolašin Kotor Mojkovac Nikšić Plav Plužine Pljevlja Podgorica Golubovci Tuzi Rožaje Šavnik Tivat Ulcinj Žabljak
Külkapcsolatok
Szimbólumok A helyi Parlament 2004. július 12-én fogadta el az új zászlót, nemzeti ünnepet és himnuszt, ami a korábbi államszövetségtől való függetlenedési folyamat újabb lépését jelentette.
Montenegró aktuális zászlaja hasonlít a monarchia idején használt zászlóra: a piros háttérrel és aranyozott szegéllyel rendelkező lobogó közepén I. Miklós király aranyozott címere található (de a király nevének kezdőbetűi nem szerepelnek rajta).
Védelmi rendszer
Montenegró hadereje három haderőnemből, szárazföldi, haditengerészeti és légierőből áll, valamint kiegészítve egy különleges műveleti komponenssel. 2009-től a szervezet teljesen hadrafogható, a Védelmi Minisztérium alárendeltségébe tartozik, az ország szuverenitásáért felelős. Legfőbb külkapcsolati céljuk a NATO-ba való integrálódás a technikai és szervezeti modernizációval együtt. ENSZ és NATO műveletekbe is igyekszenek minél jobban bekapcsolódni. 2010 márciusától a magyar MH PRT-hez csatlakozott egy őrzés-védelmet ellátó montenegrói gyalogos szakasz, illetve egyéni feladatokat ellátó katonák is.
A hadsereg létszáma 2014 végén 1 850 fő volt, ebből 245 fő tiszt, 786 fő altiszt, 581 legénységi állományú katona és 238 polgári alkalmazott. A hadsereg állományának átlagéletkora 39 év, ebből a polgári alkalmazottaké 50, a legénységi állományúaké 31 év.Gál Csaba: Nemzetközi katonai és haditechnikai szemle. A montenegrói hadsereg személyi állománya. In.: Honvédségi Szemle. 143. évf., 2015/4. sz., 161. oldal, ISSN 2060-1506
2015. december 2-án a NATO külügyminiszterei meghívták Montenegrót, hogy csatlakozzon az észak-atlanti szervezetbe. 2017. június 5-étől a NATO huszonkilencedik tagállama.
Demográfia thumb|right|250px| Montenegró etnikai térképe a 2003-as adatok szerint
Népességváltozás
thumb|Montenegró népsűrűsége 2019-ben
Etnikai megoszlás left|thumb|200px|Montenegró nemzetiségei, 2003-ban