Az Állami Áruház 1952-ben forgatott magyar zenés, propagandisztikus filmvígjáték Gertler Viktor rendezésében. A korszak óriási közönségsikert aratott musicalfilmjében a néhány mondatos szerepeket is a legnépszerűbb színészek alakították.
Bemutatójára 1953. január 22-én került sor, egyszerre több fővárosi filmszínházban.Filmkultúra 1963/20. Finnországban 1955. február 4-én mutatták be. Felújítás: 1961. július Nyersanyaghossz: 2805 folyóméter
Cselekmény
1952 nyarát írjuk. A háborúból újjáépülő ország Rákosi Mátyás vezetésével halad a sztálini úton a szebb jövő felé, közben azonban meg kell küzdenie a népi demokrácia ellenségeivel, köztük az áruhiányt kihasználó feketézőkkel és az úri világból itt maradt reakciós elemekkel. A néhány éve még magánkézben lévő áruházak már mind állami tulajdonban vannak. Az új idők új kereskedelmi szemléletet, másféle eladási módszereket igényelnének, ami a régi világ itt rekedt befolyásos tagjainak bizony nem tetszik.
A város legszebb áruházába, a Diadal Áruházba (a helyszín az Úttörő Áruház) több hónapos politikai-szakmai továbbképzés után tér vissza a fiatal káder, Kocsis Ferenc. Az áruházat még a régről itt maradt kétszínű igazgató, az új pártvezetésnek hajbókoló, de valójában alvilági kapcsolatokat ápoló, reakciós Dancs Frigyes irányítja, aki Kocsisnak kiemelt irodai állást ajánl, ő azonban ezt nem fogadja el, ezért a női konfekcióosztályra kerül eladónak. Ott hamar észreveszi, hogy az áruház varrodája a rosszul értelmezett takarékosság jegyében Dancs utasítására túl rövidre szabott zakókat és a primitívségig leegyszerűsített női ruhákat gyárt. Emiatt összevitatkozik a ruhatervező kolléganővel, Ilonkával ‒ sőt a megjelenő főszabásszal is, aki dühében az asztalt veri, majd az igazgató elé citálja Kocsist ‒, de a két fiatal hamar szerelemre gyúl egymás iránt.
Az áruházban zajlik az élet: a férfi és női konfekció munkaversenyben van egymással, a hétvégéket pedig a dolgozók a vállalat római-parti lidóján és dunai evezősversenyekkel töltik. A női konfekciót vezető, régivágású Dániel képtelen túltenni magát a múltbeli eladási módszereken; a vásárlóban nem az embert, hanem a bevételt látja: nyáron bundát és hócsizmát tukmál egy gyanútlan asszonyra, egy másikra pedig, aki a kijáratot keresi, pongyolát sóz rá. Kollégája a férfi konfekciót vezető, affektált modorú Klimkó Rezső. Boriska, a női konfekció eladója kettejük között ingadozik ‒ Klimkóval jár túrázni, de a szíve inkább Dánielhez húz.
Az anyagtakarékosság okán kurtára szabott férfizakók és az eladhatatlanul ronda női ruhák miatt Kocsisnak komoly konfliktusa támad Danccsal, aki ezért feljelenti őt a minisztériumban. Feljelentése azonban visszafelé sül el: a minisztériumból az áruházba látogató Iványi elvtársnő próbavásárlást tesz Kocsisnál, s látva az ambiciózus fiatalember tisztességes, haladó hozzáállását, végül azért hívatja be, hogy őt nevezze ki igazgatónak a vevőket selejttel megkárosító Dancs helyére. Dancs ezt látszólag szó nélkül tudomásul veszi, ám a háttérből folytatja aknamunkáját, és ott árt Kocsisnak, ahol csak tud.
Kocsis vezetésével új korszak köszönt az áruházra. Elmagyarázza korábbi főnökének és barátjának, Dánielnek, hogy a vevőben ma már nem a bevételt, hanem a dolgozó embert kell látni. Az áruház negyven éve alkalmazásban álló öreg főkönyvelőjébe, a Dancs által szenilis polgári csökevénynek tartott Glauziusz bácsiba is új lelket önt azzal, hogy a szakmai segítségét kéri, miként lehetne a minőség megtartása mellett leszorítani a termelési költségeket, átszabni az elrontott zakókat és csinosabbá tenni a dísztelen női ruhákat. Miután Boriska is dönt, Klimkó helyett Dánielt választva, minden a legnagyobb rendben lenne, bár az elfoglalt Kocsis egyre kevesebb időt tud szentelni szerelmének, Ilonkának.
Ekkor váratlan fordulat történik: az Amerika Hangja rádió bemondja, hogy másnap bevonják a százforintos bankjegyeket, így azok reggeltől semmire sem használható, értéktelen papírfecnikké válnak. A hír természetesen hamis, az amerikai imperialisták részéről csupán azt a célt szolgálja, hogy vásárlási roham induljon, ezáltal pedig áruhiány és belpolitikai feszültség keletkezzen, ami megingathatja a népi demokratikus rendszert. A rémhírnek felülő, tájékozatlan tömegek megrohanják az üzleteket, hogy egyetlen délután alatt elköltsék az összes százasukat. A magát szegénynek mutató, de valójában komoly összeggel (20 ezer forint készpénzzel) rendelkező, burzsoá Dancs házaspár az áruhiányra apellálva nagyszabású felvásárlási akciót indít rokonaik, barátaik és üzletfeleik bevonásával. A velük kapcsolatban álló „úri alvilág” ugyancsak felvásárlásba kezd.
Az áruházat megrohanják az emberek, a felbolydult tömeg válogatás nélkül mindent összevásárol, a raktárkészlet gyorsan fogy. Kocsis számára két lehetőség van: vagy kiszolgál, kockáztatva, hogy kifogy az áru és napokig üres polcok várják majd a vevőket, vagy egy napra bezárja az áruházat és ezzel politikailag elismeri az átmeneti áruhiányt. Kocsis az előbbi mellett dönt. A tébolyult felvásárlási láz közepette mindent eladnak, Dániel még az évek óta a pincében porosodó kacatokon is túlad. Az áruház készlete a végét járja, Kocsis már majdnem elrendeli a zárást, ám az utolsó pillanatban érkező, áruval megrakott teherautókkal elhárul az áruhiány és az esetleges zavargások veszélye. Kocsisnak igaza volt: bízott a dolgozó népben, a szocialista iparban, a termelő gyárakban. A sok teherautónyi új áru láttán a felvásárlási láz pillanatok alatt véget ér. A szemfüles Dániel árurejtegetésen kapja egyik kollégáját, Toronyit, akiről kiderül, hogy összejátszott az árufelhalmozókkal. Dániel ébersége nyomán Dancs és az egész feketéző társaság lebukik.
Este az áruház tetőteraszán tartják a sok hete tervezett kultúrprogramot. Az amerikai imperialisták bomlasztó akciója a dolgozó nép éberségén meghiúsult, a minisztérium osztályvezetője pedig kiosztja a jól megérdemelt jutalmakat és elismeréseket. Az őrült délután alatt összeveszett Kocsis és Ilonka ismét kibékülnek egymással, majd a tetőterasz szélén, a város panorámája alatt egy csókkal elindulnak közös útjukon a boldog jövő felé.
Szereplők Gábor Miklós – Kocsis Ferenc, az új igazgató (énekhangja: Putnoki Gábor) Petress Zsuzsa – Bezzegh Ilonka, divattervező Latabár Kálmán – Dániel Károly, a konfekcióosztály vezetője, mindent eladni akaró eladó, Boriska rajongója Horváth Tivadar – Klimkó Rezső kifinomult, „szübtilis” eladó és osztályvezető, Boriska rajongója Turay Ida – Boriska, eladó, akinek Dániel és Klimkó is udvarol Feleki Kamill – Glauziusz bácsi, az áruház idős főkönyvelője Mányai Lajos – Dancs Frigyes, a reakciós, kétszínű régi igazgató Mezey Mária – Dancs felesége Buttykay Emmi – Gizike, Dancs titkárnője, híve és bizalmasa Pártos Erzsi – Kocsis mama Gózon Gyula – Bezzegh bácsi, az áruház portása, Ilonka apja Orsolya Erzsi – Bezzegh mama Komlós Vilmos – Zalatnai, a szabászműhely asztalcsapkodó vezetője Peti Sándor – Sárkány kartárs, a szabászműhely idős dolgozója, az elszabott zakók megmentője Tőkés Anna – Iványiné elvtársnő, minisztériumi osztályvezető Bárdy György – Máczay Emil, minisztériumi ember, valójában reakciós ügynök, Dancs alvilági összekötője / Amerika Hangja bemondója Szendrő József – alvilági feketéző Lendvay Lajos – feketéző/áruhalmozó, aki a felvásárlás előtt figyelmeztet, hogy az is fontos, hogy kis helyen tárolható árut vegyenek, illetve a lebukás után ő mondja, hogy „El kell rejteni az árut!” Fónay Márta – bundás nő, Dániel „áldozata” Andai Béla – a bundás nő (Fónay Márta) férje Keleti László – Ede bácsi, a cvikkeres, nagyothalló, feketéző rokon a kerti törpékkel Somogyi Nusi ‒ Flóra néni, árufelhalmozó Pethes Sándor – Csorvássy (Csorvási) Félix feketéző, Dancsék munkanélküli, éhes rokona, egykori földbirtokos Kőváry Gyula – Gyuszi bácsi, feketéző, harácsoló öregúr, akinek fiatal felesége mindent összevásárol, majd a földhöz vág Rákosi Mária – Gyuszi bácsi fiatal felesége Gordon Zsuzsa – francia nő, aki a levelét Kocsissal akarja lefordíttatni Hlatky László – paraszt bácsi (vagy ahogy Dániel szólítja: gazduram) a „kőszáli” porcelángólyával Lorán Lenke – a paraszt bácsi fiatal felesége Soós Imre – fiatal, türelmetlen vásárló, akinek Glauziusz azt tanácsolja, hogy ha nem akar sorban állni, másnap jöjjön vissza Molnár Tibor – szabadnapos melós vásárló, akinek nincs százasa Kamarás Gyula ‒ Toronyi, a feketézőkkel összejátszó eladó Horváth Teri, Sallai Kornélia – dühös asszonyok a fölöslegesen megvásárolt seprűkkel Petrik József – Jóska, árufeltöltő, akit Ilonka „taknyos”-nak nevez Pongrácz Imre – sportos jampec, akire Dániel rásózza a szűk zakót Egri István – a kakukkos óra („kakukkóra”) vásárlója Szentirmay Éva – a vásárlópár női tagja, Margitka, akinek túl drága a 980 Ft-os kabát Farkas Antal – kőműves Boross Ida – rendőrnő, aki a film elején megbírságolja Dánielt Vay Ilus ‒ a Nagycsarnokba bevásárolni induló asszony Bartha János – aki a kajakot cipelő Kabos László mellett, evezőlapáttal a vállán elmenve odaszól neki: „Vidd csak, komám...” Dénes György – eladó Gálcsiki János – eladó, aki megkérdezi: „Mondja, hány lámpás a maga rádiója?” Kemény László – az egyik feketéző, áruhalmozó, aki a vendéglőben az előkészületek során megkérdezi: „Pontosan felírtad az összegeket?” Romhányi Rudolf – feketéző, aki 10 métert kér a barna szövetből Kollár Béla – eladó, aki azt feleli a feketézőnek, aki 10 méter szövetet kér, hogy: „Minek magának annyi? Úgysem hízhat tovább!” Orbán Viola – Kocsis mama szomszédasszonya, aki azzal riogatja őt, hogy a Ferit biztos megfúrták Deák Sándor – vásárló, akivel kezet fog Kocsis Ferenc és azt mondja neki: „...maguknak mindig lesz áru, ezért felelünk!” Rózsahegyi Kálmán – idős vásárló, a „kedves bácsi”, aki Boriska (Turay Ida) azon kérdésére, hogy „Mást nem tetszik?”, azt feleli: „De! Tetszenék nékem, hogyha vagy húsz esztendővel fiatalabb lennék!” Dömsödi János – a pincér, aki Csorvássynak nem tud visszaadni a 100-asból Berczy Géza – türelmetlen vásárló, aki kiabálva kéri számon az eladót (Kollár Bélát): „Mi az, hogy nincs már?!”
Epizodisták néma szerepben:
Kabos László – a csónakházban kajakot visz a vállán Psota Irén – varrónő abban a jelenetben, amikor az alapanyagot viszik ki a varrodából eladni Ráday Imre – eladó Csisztay Andor – az első dolgozói megbeszélés jelenetében látható, Kocsis Ferenc irodájában, amikor a hirtelen vásárlói roham hatására arról tanácskoznak, hogy folytassák-e az eladást az áruházban vagy sem Károlyi Béla – egyenruhás vásárló a háttérben, amikor Boriska kiszolgálja a „kedves bácsit” (Rózsahegyi Kálmánt) Továbbá: Ajtay Andor, Bagyinszki János, Ujlaky László, Halmai Imre, Csonka Endre, Gera Zoltán, Homm Pál, Justh Gyula, Tarsoly Elemér, Ujváry Viktória és még sokan mások.
Helyszínek bélyegkép|jobbra|250px|Horváth Tivadar, Latabár Kálmán és Turay Ida a Gugger-hegyen A film egyes jelenetei az azóta bezárt és lebontott Úttörő Áruházban, a Corvinban és a Kálvin téri Városkapu üzletházban készültek.
A tetőtéri és irodai jeleneteket stúdiókban forgatták. Az áruház tetejéről feltáruló panoráma nem felel meg egyetlen budapesti helyszínnek sem. Az irodából látható utcakép odavetített felvétel.
Az Astoriánál játszódó nyitójelenetben még látható az ELTE mellett a Nemzeti Színház bérpalotájának 1914-ben földszintig visszabontott maradványaiban kialakított üzletsor, amelyet pár év múlva, a metróépítés során tüntettek el végleg.
A Gellért-hegyi jelenetnél kínosan ügyeltek, hogy a bombázásoktól romos budai Vár és a háborúban felrobbantott Erzsébet híd ne látszódjon. A híd pesti pillérének roncsai egy pillanatra mégis láthatók, és feltűnik az azóta rég lebontott ideiglenes Kossuth híd is. A film legvégén a Szabadság-szobor szemlátomást csak makett; a szög, amelyben látható, nem felel meg a valóságnak.
A dunai evezősverseny jeleneténél megfigyelhető a Szentendre körüli hegyek beépítetlensége.