A Gauja (észtül Koiva jõgi, lívül Koiva, németül Livländische Aa, Lettország leghosszabb folyója amelynek a forrása és torkolata egyaránt lett területen található.
Forrása Cēsistöl délkeletre az Elkas dombságban található. A folyó keletnek indul, majd északra fordulva 20 km hosszan határfolyó Lettország és Észtország között. Valga és Valka közelében elhaladva veszi irányát nyugatra Valmierát érintve újra megközelíti Cēsist. Rigától északkeletre ömlik a Rigai-öbölbe.
Césisi járás és a Rigai járás határán a Gauja szurdokszerű völgye Lettország legmélyebb folyóvölgye. A devonkori homokkő sziklák helyenként 90 méter magosan nyúlnak a folyó szintje fölé. A terület gazdag természeti és kulturális értékekben, ezért a folyóvölgynek a Cēsis és Sigulda közötti szakaszát 1973-ban nemzet parká nyilvánították (Gauja Nemzeti Park).
Jelentősége a lett kulturában A Gauja a lettek számára hasonló jelentőséggel bír mint a Tisza a legmagyarabb folyó a magyarság számára. Egy nemzeti szentség mivel nem hagyja el a lett földet. Népdalok sokaságában éneklik meg, és a neve egyet jelent a hűséggel. Szokás a Gauja partján esküvőket tartani elsősorban a Cēsis és Sigulda közötti szakaszon.
Fordítás
Kategória:Lettország folyói Kategória:Határfolyók Kategória:Észtország folyói