A Pikkó herceg és Jutka Perzsi az első magyar opera. Zenéjét Chudy József, szövegkönyvét Szalkay Antal írta. Bemutatója 1793-ban volt Budán. Az opera zenéje elveszett.
Az opera története Kelemen László 1790-ben hozta létre magyar nyelven játszó színházát, a Nemzeti Játszó Társaságot. Három évvel ezután döntött egy magyar nyelvű opera előadásáról. Az opera Haffner Prinz Schnudi und Prinzessin Evakathel című német nyelvű operájának fordításán alapult. A fordítást Szerelemhegyi András végezte, a verseket Szalkay Antal írta. Az eredeti darab a francia tragédiák paródiája volt, és ez a jelleg maradt meg a magyar nyelvű változatban is. Sajátos, és a korra jellemző érdekesség, hogy a szövegíró Szalkay Bécs titkosügynöke, besúgója volt.
Huszonkilenc évvel a Pikkó bemutatását követően, 1822-ben keletkezett Ruzitska József Béla futása című operája, amelynek mind a zenéje, mind a szövege fennmaradt. Ezért egyesek ezt tekintik az első magyar operának.
A darab szövegkönyvét Orbán György is megzenésítette az ezredforduló táján, Pikkó Hertzeg címmel.
Az opera szereplői Minthogy az opera zenéje elveszett, a szereplők hangfekvése sem ismert. SzereplőGömböc, tatár kánJutka Perzsi, a lányaPikkó, kalmük hercegDadogó, Pikkó követeRaksi és Traksi, a kán hadvezérei
Történik: Ypsilon városban, Gömböc székvárosában.
Az opera cselekménye Pikkó herceg Gömböc kán Ypsilon nevű városa alá érkezik, és megkéri a kán lánya, Jutka Perzsi kezét. A lány is szerelmes, ő is könyörög apjánál, hogy engedje feleségül a kalmük herceghez. Gömböc nemet mond, a két férfi az elmérgesedett vitában válogatott gorombaságokat vág egymás fejéhez. A seregek is összecsapnak, a fiatal herceg győz a csatában, Gömböc pedig meghal. A szerelmes, de apját gyászoló, kétségek között gyötrődő Jutka tőrével öngyilkos lesz, a szerelmes és megrendült Pikkó pedig halálra eszi magát cukrozott mandulával.
A mű színpadra állítása Az operát 1793. május 6-án mutatták be Budán, „a híd mellett lévő nyári játékszínben”. A megmaradt címlap alapján a főbb szerepeket Váradi úr, Termezky leányasszony és Láng úr alakította, Chudy József vezényelt. A bemutató kirobbanó sikerrel zárult. A közönség lábával dobogott, sapkák és szalagok repültek a levegőben, kereplők szóltak. Az áriákat városszerte énekelték. Az operát egy év alatt 12-szer játszották el, összesen 512 néző tekintette meg. Elragadtatott volt a kritika is, Verseghy Ferenc így írt a Magyar Hírmondóban (a második előadást látta):
Az opera zenéje nincs meg, csak feltételezések vannak a stílusáról. Eszerint részben magyaros, verbunkos stílusú, részben külföldi, mozarti hatást mutatónak vélik. Sőt, Pikkó és Jutka duettjének szövege alapján (ahol a papa és a mama szavakat ismételgetik) egyenesen A varázsfuvola Papageno–Papagena kettősének hatására lehet következtetni.
Források
Az első magyar opera. Tv-film, MTV, 2003. Rendező: Gárdos Péter, főszerkesztő: Rózsa György Chudy József szomorú-víg operájának színlapja, 1793
Kategória:Magyar operák