A cinkotai kántor egy népmese (általában Mátyás király-meseként ismert), valamint az ezt feldolgozó rajzfilm címe; illetve a művek főhőse. A Magyar néprajzi lexikon szerint a történet különböző változatai világszerte ismertek, a mese legkorábbi ismert változata a 9. századból, az egyiptomi koptoktól származik, Európában a 13. századtól ismert.
Tartalma A népmese története szerint a cinkotai plébános egy régi okiratot (más változat szerint egy alapkövet) talál, ami a kántor szerint azt igazolja, hogy Cinkotán egykor gazdag apátság állt. A falu plébánosa – a kántor biztatására – az „igazságos Mátyás király” elé megy, és kéri, hogy nevezze ki őt apátnak. A király próbatétel elé állítja a plébánost; hajlandó teljesíteni annak kérését, ha felel három kérdésére. Az együgyű plébános nem tud a kérdésekre válaszolni (más változat szerint nem mer a király elé állni). A kérdéseket végül a kántor válaszolja meg.
A három kérdés és a „helyes” válaszok a Magyar néprajzi lexikon szerint: Hol kel fel a nap? – A királynak Budán, a kántornak Cinkotán. Mennyit ér a király? – Isten után első a király. Ha Krisztusért 30 ezüstöt adtak, a király megér 29-et. Mit gondol a király? – A király azt gondolja, hogy a cinkotai plébánossal beszél, pedig csak a kántorral.
A rajzfilm szerint a három kérdés és a kántor válaszai: Mire gondol most a király? – Hogy megint a cinkotai plébános áll a király előtt, pedig annak csak a legkisebb szolgája, a kántor – álöltözetben. Hány kanál víz van a tengerben? – Az ember kezével mérhetetlenül sok, a jóisten kanalával csak egy. Hol kel fel a nap? – Néked Budán, nékem Cinkotán.
Mátyás király felajánlja a bölcs kántornak az apáturaságot, de a kántor ezt az ajánlatot visszautasítja, ehelyett inkább csak azt kéri a királytól, hogy Cinkotán legyen nagyobb az iccéskupa. A mese azzal a csattanóval ér véget, hogy bár az iccéskupa kétszer akkora lesz Cinkotán, de az nem fordult meg a kántor fejében, hogy az ára is kétszeresére nő.
A Magyar néprajzi lexikon szerint ez a motívum megjelenik Kiss János Elmés mulatságok és Jókai Mór A magyar nép élce szép hegedűszóban című gyűjteményében.
A 13 részes Mesék Mátyás királyról című rajzfilmsorozat (1981-ben készült) negyedik része feldolgozza a népmesét.
A kántor alakját a Mátyás diák, vagy a cinkotai nagyitce három felvonásos népszínmű is megörökítette. Írója Balogh István, eredeti zeneszerzője Szerdahelyi József volt. Ősbemutatója 1844. június 29-én volt.
Érdekességek Cinkota egykor önálló település volt, melyből a Nagy Itzéhez címzett fogadót is magába foglaló terület 1923-ban Sashalom néven önálló nagyközségként kivált. 1950 óta mindkettő Budapest egyik városrésze a XVI. kerületben.Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat/ Lantos Antal: Történet, bp16.hu - 2016. március 2. - 2020. március 2. Az icce régi magyar űrmérték, helyenként és koronként változó, általában 7-8 dl folyadékot – többnyire bort – jelölt. 1903 decemberében a kassai Kazinczy-kör irodalmi estélyén olvasta fel a kör titkára, Kovács Zsigmond A cinkotai kántor című saját költeményét, amit a Felsőmagyarország hozott le még abban az évben tárcaként.Tárca, Felsőmagyarország 19. évfolyam, 290. szám, 1903. december 20. (adt.arcanum.com) 1847. május 13-án Petőfi Sándor is megemlíti Kerényi Frigyeshez írt levelében („Mingyárt a Rákos mellett esik Cinkota, hol híres kántor s egyik nagyapám szendereg az úrban.”)Úti levelek Kerényi Frigyeshez, Útirajzok : Úti jegyzetek / Petőfi Sándor (Kis magyar múzeum 11. kötet); Neumann Kht., mek.oszk.hu - 2002 Erről a történetről kapta a nevét a cinkotai Nagyicce vendéglő, de ezen a néven kettő is működött, ráadásul egymás mellett: Az ismertebb egy 1912-ben emelt kocsma épület, amit a kétezres évek elején bontották le, helyén autószalont emeltek. Az eredeti fogadó épületét, amit a hagyomány szerint a legendához kötnek (bizonyos leírások szerint már a 15. században is ott állt, valójában azonban a 2000-es évekig megtalált, a területről szóló legkorábbi írásos adat 1801-ből származik) 2014–2015-ben bontották el, helyére autómosó épült. Az eredeti épületből egy néhány négyzetméteres, irodának szánt részt meghagytak. A téglák közül előkerültek Beniczky Ádám cinkotai téglagyárából származók is, 1836-os és 1839-es évszámokkal. A mosó tulajdonosa a Nagyicce fogadó emlékezetére az épület címeres tégláiból emelt tárlóba egy a helytörténeti gyűjtemény által tervezett történelmi tablót helyezett el, ami szabadon megtekinthető. Míg nevét, 1916 óta, az egykori vendéglővel szemben lévő (József főherceg telepről átkereszteltÁllomásnevek változtatása (2. old.), Rákos Vidéke 16. évfolyam 43. szám, library.hungaricana.hu - 1916. október 22.) Nagyicce megállóhely őrzi.
Jegyzetek
Források
(rendezte: ifj. Ujváry László, Kecskemét: Pannónia Filmstúdió, 1981), a Kecskemetfilm Kids YouTube-csatornán – Közzététel: 2013. jan. 4 Széman Richárd: Újévi mesék a Nagyiccéről, Budapest folyóirat 2017/1 szám, budapestfolyoirat.hu – 2017. január
Kategória:Kitalált magyar személyek, lények Kategória:Népmesék Kategória:Cinkotaiak Kategória:Mátyás király mondakör