Garay Alajos (Szekszárd, 1818. december 24. – Dunaszekcső, 1886. január 18.) katolikus plébános, Garay János költő testvéröccse.
Élete
Szülővárosában végezte elemi iskoláit. 1828-ban Pécsre került, ahol a gimnáziumot, kivéve a II. osztályt, melybe Kecskeméten a kegyesrendiekhez járt, végezte; valamint a bölcseletet is Pécsett hallgatta. A VII. osztályból a pécsi növendék papok közé vétetett föl. A hittani folyam után, a felszentelési kor hiányában, nevelő lett a Mihalovics családnál Fericsancén (Verőce vármegye), ahol két évet töltött.
1842-ben NádasdraValószínűleg nem a Vas (vár)megyei Nádasdra, hanem a szintén a Pécsi egyházmegyéhez tartozó Mecseknádasdra rendeltetett segédlelkésznek, hol három és fél évig működött, azután Mágocsra ment szintén segédnek. 1846-ban Mocsoládon lett plébános és 1850-től Lovászhetényben lelkészkedett; 1855-ben Kisszékelybe tétetett át plébánosnak. 1860-ban Pestre költözött, hol kizárólag az irodalommal foglalkozott s a Szent István Társulatnál, valamint a Szent László Társulatnál titkár és könyvtárnok volt. Tevékeny részt vett a Szent István Társulat által kiadott Szentek élete szerkesztésében.
1864-ben szalatnaki plébános lett, honnét 1867-ben a pécsi püspöki tanító-képzőhöz helyettes hitoktató- s tanárnak, 1870-ben Majsra adminisztratornak, onnan pedig Dunaszekcsőre plébánosnak neveztetett ki.
Költeményeket irt a Regélőbe (1835), az Anastasiába (1838), a Rajzolatokba (1839. Első Ulászló balladája s beszély), a Honművészbe (1839), a Pesti Divatlapba (1844. Badacsonyi álnévvel is), az Életképekbe (1845), az Őrangyalba (1845) a Családi Lapokba (1853-57), a Kath. Néplapba (beszélyek, regék), a Szépirodalmi Figyelőbe (1861); egyházi beszédeket irt a Pázmány Füzetekbe (1859), tört. beszélyeket a Tanférfiak Évkönyvébe (1860), Idők Tanújába (1860. I. sz., Elágazott életutak cz. regénye a 181. és köv. sz.); Az árva fiú c. tíz arannyal jutalmazott népies beszélye a Szegedi Híradóban (1859.) jelent meg; a Pécsi Figyelőnek és a Mohács és Vidékének pedig rendes munkatársa volt.
Munkái
Május 4-dike, 1848. Pécs (8rét egy levél, költemény) Dalhangok a kath. egyház őstörténete s szokásaiból, Szegszárd, 1852 Örömhang Girk György pécsi püspök székfoglalására jún. 1. 1853 Falusi élet. Népies elbeszélések. Képek a közéletből. Pest, 1856, két kötet Betulia hölgye. Hősköltemény 6 énekben. Kiadta Sujánszky. Pest, 1860Arany János bírálata Temetési gyászénekek, s szokásos egyházi imák és szent szertartásokkal. Pest, 1860 (Solya Antal és Engeszer Mátyással együtt) Szent László magyar király tisztelete. Pest, 1863 Berta királyné. Tört. regény a XI. századból. Bolanden Konrád után németből ford. Pest, 1863 Összes szépirodalmi művei tiz kötetben. I. kötet. Pécs. 1867 (több nem jelent meg) Életrajzok. 1. füz. Lonkay és Lőrinczy, vagy Posznyánszki és Laurencsics. 2. füz. Mátyás deák és Hobortfi Adalbert. Pécs, 1874-75. 3. füzet. Mohács, 1883 Hazafias egyházi szónoklatok. A mohácsi vész emlékünnepén és a szigetvári vértanúk előestéjének évfordulóján. 1878. Mohács, 1879 (A befolyt összeg a mohácsi vérmezőn elesett őseink emlékszobrának felállítására fordíttatik.) A pécsi székesegyház érdekében. Szekszárd, 1882 Zsidó bevándorlás. 12 röpirat. Szekszárd, 1885
Szerkesztette a Magyar Egyházi Szónok c. havi folyóiratot 1861-től 1883-ig, melyben vasárnapi ünnepi, böjti, alkalmi, oltári beszédek és homiliák jelentek meg összesen három évfolyamban, és a Szent-István társulat Naptárát 1862-1864-ig Pesten.
Kiadta Szemennyei Mihály, Szenvedéshelyek c. böjti elmélkedéseit (Pécs, 1861). Kuliffay Ede Szentelt Koszorú c. költeményfüzérét (Pest, 1863.) és Hirscher Elmélkedéseit, Lukácsek János fordításában. (Pest 1863. Két kötet.) Álneve Badacsonyi.
Jegyzetek
Források
Magyar katolikus lexikon
Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Szekszárdiak Kategória:1818-ban született személyek Kategória:1886-ban elhunyt személyek Kategória:A Magyar Állam vezetői, újságírói