Csabaszabadi község Békés vármegyében, a Békéscsabai járásbanában.

Fekvése

Békéscsabától 15 km-re délnyugatra fekszik, Békéscsaba és Csanádapáca között. Szomszédai: észak felől Telekgerendás, északkelet felől Békéscsaba, kelet felől Újkígyós, délkelet felől Pusztaottlaka, dél felől Medgyesbodzás, délnyugat felől Csanádapáca, nyugat-északnyugat felől pedig Gerendás.

Megközelítése A településen északkelet-délnyugati irányban végighalad a Békéscsaba és Makó közt húzódó 4432-es út, ezen közelíthető meg mindkét végponti város felől, és ez tekinthető a falu főutcájának is. Pusztaottlakával és Medgyesbodzással a 4436-os út köti össze, s központjától északra áthalad területén a Gyula és Csorvás közt húzódó 4431-es útis is.

Története

Csabaszabadi a Békéscsaba környékén fekvő tanyavilágból alakult település. Békés vármegyének a török hódoltság idején elnéptelenedett alföldi területeit Harruckern János György császári-királyi hadélelmezési biztos telepítette be felvidéki szlovák ajkú evangélikus jobbágyokkal. Legelőbb a Kereki részen alakult ki az erre a vidékre jellegzetes tanyavilág. 1845-ig az egész gerendási rész nagy legelő maradt. 1846-ban a terület egy része gróf Apponyi Györgyé, a fennmaradó rész pedig a csabai lakosoké lett. Az 1945. évi földosztás után a nagy határú helységek elkezdtek tovább osztódni, s új települések jöttek létre. Így alakult ki Csabaszabadi is. A rendszerváltás után a helyi lakosság népszavazáson döntötte el, hogy felhagy a nagyvárosi peremkerületi státusszal, és önálló kistelepülésként próbálja javítani helyzetét. A népszavazás eredményét figyelembe véve Göncz Árpád köztársasági elnök Csabaszabadit 1993. április 29-én önálló településsé nyilvánította. A falu címerét és zászlaját három évvel később, 1996. június 22-én avatták fel. A címer Patai János munkája, a zászló pedig Erdeiné Magyarfalvi Máriáé. A címerpajzs hármas tagozódású, az egyes részeket három, a címerpajzs „szíve” felé törekvő aranypólya választja el. Az egy pontba összefutó aranyszalagok a történelmi Magyarország idején Csabaszabadi határában volt hármas megyehatárra emlékeztetnek. Az aranypólyák által határolt felső címermező kék színű, benne 16 sugarú arany nap, amely az örökös megújulást jelképezi, utalva mindazokra a változásokra, amelyek a 18. századi Gerendási pusztától a mai község megalakulásáig történtek. A kék mező a település közigazgatási területére letelepített szlovák anyanyelvű ősökre emlékeztet, a zöld szín pedig a múltban volt hatalmas pusztára és a mai mezőgazdaságra. A mezőben a község jelképeként is felfogható harangláb Csabaszabadi község önállóságának szimbóluma, a bal oldali mezőben látható arany búzakalászok meg azt jelentik, hogy a község lakóinak megélhetését mindig a mezőgazdaság biztosította. A szívpajzs az 1700-as évek második felétől a község közigazgatási területén élő, itt mindig is meghatározó szerepet betöltő Beliczey-család címerállatát, a hiúzt ábrázolja.

Közélete Polgármesterei +PolgármesterMegjegyzés1990–1994Kesjár Mátyásfüggetlen1994–1998független1998–2002Szabó Vilmosnéfüggetlen2002–2004függetlena képviselő-testület feloszlatta magát2005–2006függetlenIdőközi választás: 2005. január 30.2006–2010Szeverényi Attilánéfüggetlen2010–2014Fidesz-KDNP2014–2019Fidesz-KDNP2019–2024Fidesz-KDNP2024–Fidesz-KDNP A településen 2005. január 30-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson az addigi polgármester is elindult és meg is nyerte azt: a jelöltek aránylag nagy száma ellenére [hatan indultak a posztért] kis híján megszerezte a szavazatok abszolút többségét, egy híján kétszeres szavazatszámmal legyőzve még a második helyezettet is.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 73%-a magyar, 23%-a szlovák, 2%-a német és 2%-a szlovén nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 1,5% németnek, 0,3% szerbnek, 25,1% szlováknak, 0,3% szlovénnek mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,2%, református 2,1%, evangélikus 12,7%, felekezeten kívüli 34,4% (31,1% nem nyilatkozott).Csabaszabadi Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,3%-a vallotta magát magyarnak, 27% szlováknak, 0,4% románnak, 0,4% ruszinnak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,5% volt római katolikus, 8,9% evangélikus, 4,2% református, 1,5% görögkatolikus, 1,2% egyéb katolikus, 27,4% felekezeten kívüli (43,2% nem válaszolt).Csabaszabadi Helységnévtár

Nevezetességek A Beliczey-kastélyt a Beliczey család építtette 1870 körül klasszicista stílusban. Az épületet az 1910-es években egytornyos, szecessziós villává bővítették. A kastély egy 500 holdas, külső majorsággal rendelkező birtok része volt. A mai kövesúttól egészen az épületig téglával kirakott bejárót létesítettek, amelyet két oldalt fasor szegélyezett. Sajnos a kovácsoltvas kapu eltűnt, és a cselédházakat is lebontották. A 90-es évek végén tűntek el az akkor még lakható állapotban lévő utolsó házacskák. A  kastély mögött még ma is megtalálható a napjainkban is üzemképes fürdőmedence. A kastélypark egykori 9 hektáros területe mára mindössze 2 hektárnyira zsugorodott, de az itt élő faritkaságok révén védelem alá került. A park különlegességeknek ad otthont: az évszázados kocsányos tölgyek és a hatalmas erdei fenyő mellett találhatók itt 100 évnél idősebb akácfák, vadgesztenyék, hársfák, juharfák csakúgy, mint a ritkaságszámba menő „vadnarancsfa” (narancseperfa) is. Megcsodálhatjuk a nyugati tuja egy szomorú változatát, a több mint 120 éves szomorú törpetuját, más néven esernyőfát, amely Békés vármegyében csak itt fordul elő. A Beliczey-kapu a nagy múltú családról – amely két főispánt is adott a vármegyének – elnevezett emlékkapu. A nemesi oklevelet 1642-ben III. Ferdinánd adományozta a családnak, amely az 1740-es években települt Békés vármegyébe.

Harangláb: Építését még az önállósodás előtt elhatározták. A Szelekovszky László fafaragómunkájával elkészült 7,5 méter magas harangláb 1936-ban, Sopronban öntött, majd a kismegyeri iskolában őrzött harangját 1994. október 22-én szentelték fel. A horgásztó egykori homokbányából született újjá a kitermelés megszűnése után. A milleneumi emlékpark az önkormányzat udvarán kapott helyet. A településen felállított kopjafák kivétel nélkül Szelekovszky László fafaragó keze munkáját dicsérik, és Csabaszabadi történelmének egy-egy emlékét őrzik. 1997-ben például a település címere megszületésének alkalmából állíttattak egyet, 2006-ban az ’56-os hősök emlékére, valamint a település önállóvá válásának 15-ik évfordulója alkalmából. 2007-ben az első tót (szlovák) családok betelepítésének 295-ik évfordulójára „őseink emlékére” címmel kapott a falu egy emlékkövet testvértelepülése, Várkút lakóitól, 2008-ban pedig az 1848-as forradalom emlékének szentelt kopjafát a falu. A Zsíros-hagyaték Zsíros Mihály és felesége hagyatéka, akik egészen az iskola 1973-as bezárásáig Csabaszabadiban tanítottak. Fáradhatatlanul szervezték az üdüléseket, versenyekre kísérték diákjaikat, igazgatták a helyi úttörő csapatot. Tanítványaik sok díjat  hoztak haza rangos tanulmányi versenyekről, és a tanító házaspár tevékenysége elismert intézménnyé tette az egykori tanyasi iskolát. Diákjaik ma is szeretettel emlegetik Misi bácsit és feleségét. A rengeteg képet és egyéb dokumentumot felölelő hagyatékot fiuk, Zsíros Mihály bocsátotta a falu rendelkezésére, s az egykori diákok közül is sokan juttatták el a birtokukban lévő fényképeket, negatívokat, régi osztályképeiket. Tanyai tanítók emlékfala A Csabaszabadi, Csanádapáca és Medgyesbodzás határában álló Hármashatár-halom tetején, a földből nagyjából 30 cm-re kilátszó kő a történelmi vármegyék, Arad, Békés és Csanád vármegye közös határát jelöli. Az emlékoszlopot Szelekovszky László készítette egy akácfa törzséből. A Hármashatár-halom jellegzetes kunhalom. Növénytakarójának jellegzetes faja a taréjos búzafű, amely tömegesen csak itt fordul elő. Mára az almanap keretében hagyománnyá vált az almalekvár készítése, amelyet helyben a szokásoknak megfelelően üstben, sűrűn keverve főznek készre. Ezután felcímkézett kis üvegekbe töltve ajándékozzák a látogatóknak, akik örömmel fogadják a széles körben elismert Csabaszabadiban készült almalekvárt. Az egykori állomásépületen a kisvasút emléktáblája látható, melynek első szakasza Alföldi Első Gazdasági Kisvasút néven 1894-ben nyílt meg Mezőkovácsháza és Kupapuszta között. Ezen a Mezőkovácsháza–Csaba közforgalmú szakasz 1899-es megnyitásáig csak a környező birtokok terményeit szállították. A II. világháborús bombázások alatt a pálya és a szerelvények súlyos károkat szenvedtek, és a vállalat csődöt jelentett. 1945 decemberétől a MÁV ismét üzemeltette a vonalat MÁV Alföldi kisvasút néven, de az 1960-as évek végén a forgalom mindinkább a közútra terelődött, s ez a vasút végét jelentette. A hálózat bontása 1971-re be is fejeződött. A régi posta emléktáblája a volt kisposta épületén látható. Csabaszabadiban a II. világháború idején nyitott meg a posta Beliczey-major néven. 1973–ban, amikor a települést Békéscsabához csatolták, a bélyegzőre Békéscsaba–Csabaszabadi felirat került. A posta kezdettől a vasútállomással közös épületben működött. Eleinte a vasútállomáson dolgozók végezték a postai feladatokat, míg az egyre erősödő forgalom szükségessé nem tette egy postamester kinevezését. Az ezt követő több mint 50 évben azután többen is betöltötték e tisztséget. A posta az 1990-es évek elején eladta az épületet, s a postahivatal ezután az önkormányzat épületében kapott helyet egészen 2004-es megszűnéséig.

Rendezvények

Almanap Kistelepülésen a biztonságért Ingyenes játszóház

Jegyzetek

Kategória:Békés megye települései