Edve

Edve község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban.

Fekvése Magyarország északnyugati részén, Kapuvártól 21 kilométerre délre helyezkedik el. Egyutcás, négyszögletes kis település a vármegye délkeleti részén, a Kapuvári-sík kistájon, a Rába hullámterében. Termőföldje jó minőségű, sokoldalú mezőgazdasági hasznosításra alkalmas.

Megközelítése Közigazgatási területének közvetlen közelében, attól kicsivel északra húzódik a 86-os főút és az M86-os autóút is, az ország távolabbi részei felől ezeken közelíthető meg a legegyszerűbben. Központján azonban csak a 8427-es út húzódik végig, amely Páli és Vásárosfalu községeket köti össze, ezen érhető el mindkét végponti település felől.

Az autóbusz-közlekedés jónak mondható. Vasútvonal viszont nem érinti a települést, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Beled vasútállomása, a névadó település, Beled belterületének nyugati részén, Edvétől mintegy 5 kilométerre nyugat-északnyugati irányban.

Története és mai élete A település határában római kori kőkoporsót találtak, elképzelhető, hogy már ekkor lakott hely volt. 1264-ből maradt fenn első írásos említése „Edw” alakban. A középkorban az Edvi család birtoka. A 15. században az addigi jobbágyfalu nemesítések következtében nemesi községgé lett. A 18. századi tudósítások egy boszorkányperről és egy Edvi nemesek által elkövetett bűntényről szólnak. 1862-ben épült meg a falu első iskolája. 1885-1886-ban nagy tűzvész pusztított a faluban.

A lakosság megélhetését hagyományosan a mezőgazdaság biztosította, de a 19. század elején már feltűntek egyes iparosok (bognár, lakatos, asztalos) is, akik 1827-re céhes privilégiumot szereztek maguknak. Az első világháború 38, míg a második világháború 12 áldozatot követelt a falutól.

Az 1950-es években 4 helyi családot nyilvánítottak kuláknak, őket megfosztották lakóházuktól is. Közülük két családot a falun belül helyeztek el – rosszabb körülmények között –, a másik kettőt pedig internálták.

Miután 1956 októberében forradalom tört ki Budapesten, a következő napokban egy Pesten dolgozó helyi lakos, Széll István ismertette először az edvei vendéglő udvarán az új fővárosi eszméket. Ezt követően Kronekker Lajos elnökletével megalakult a helyi Nemzeti Bizottság. Erőszakos cselekményre a forradalmi hetekben nem került sor, ennek ellenére a megtorlás időszakában Lukácsi Tibort és Szabó Gyulát is letartóztatták és rövid időre bebörtönözték őket. Szabó Kázmér helyi sorkatona a Magyar Rádió ostroma idején esett el.

A község első termelőszövetkezete még 1949-ben alakult meg, Dimitrov Termelőszövetkezet néven, ezt 1961-ben összevonták a rábakecöli és vásárosfalui termelőszövetkezetekkel. Ipari jellegű beruházásra nem került sor. 1956-ban kiépült a villamos hálózat, az 1960-as években megépült a művelődési ház (1963), megnyílt a könyvtár (1964). 1983-ban elkészült a vezetékes ivóvízhálózat, 1989-ben pedig az orvosi rendelő.

A község közigazgatása több változáson esett át. 1950. december 27-én Edve székhellyel megalakult az Edve, Vásárosfalu Közös Tanács, 1966. október 1-jén a Rábakecöl, Edve, Vásárosfalu Közös Tanács, Rábakecöl székhellyel. 1973-ban a Beled Nagyközségi Közös Tanácshoz csatolták. 1990-ben megalakult a falu önkormányzata, amely jelenleg Dénesfával és Vásárosfaluval együtt a beledi körjegyzőséghez tartozik.

1993-ban befejeződött a gázvezeték-hálózat kiépítése, amelyhez a háztartások nagy része csatlakozott. 1994-ben korszerű digitális telefonrendszerhez csatlakozott a falu és jelenleg a családok fele rendelkezik telefonnal. Folyamatban van a szennyvízcsatorna rendszer kiépítése, míg a szilárd kommunális hulladék összegyűjtése a hagyományos módon történik. Helyben sem óvoda, sem iskola nincs, ezért a gyerekeket Beledre és Rábakecölre kell vinni. Hetenként kedden van háziorvosi rendelés és szombatonként egy orvos-vállalkozó is rendel. Helyben működik egy házi gondozói hálózat. Az állatorvosi ellátást a Rábakecöli körzet biztosítja. A művelődést, kikapcsolódást a kultúrterem, könyvtár és egy sportpálya szolgálja. A lakosság ellátásáról egy élelmiszerbolt és italbolt, valamint egy minidiszkont gondoskodik.

A helyi megélhetési lehetőséget és a jövedelem-kiegészítést a mezőgazdaság jelenti. A legnagyobb gazdálkodó jelenleg a Rábakecöli Termelőszövetkezet és mellette 5 egyéni gazdálkodó működik. Az önkormányzat szűkös pénzügyi keretek között gazdálkodik, a forrásokat elsősorban a fenntartásra fordítják. A jövő fontos feladata a vállalkozások számának gyarapítása, támogatása, a falusi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása és mindezek segítségével a népesség fogyásának megállítása. A közeljövő beruházása a szennyvízcsatorna befejezése, valamint az infrastrukturális beruházások miatt megrongálódott utak helyreállítása.

Edve tagja a Kisrába-menti Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulásának és a Kapuvár-Fertőd és Környéke Turisztikai Egyesületnek.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Gacs Ferenc (független) 1994–1998: Gacs Ferenc (független) 1998–2001: Gacs Ferenc (független) 2002–2002: 2002–2006: Imre László Csaba (független) 2006–2010: Imre László Csaba (független) 2010–2014: Imre László Csaba (független) 2014–2019: Imre László Csaba (független) 2019–2024: Imre László Csaba (független) 2024– : Nagy Gábor (független)

A településen 2002. február 10-re időközi polgármester-választást írtak ki, egyelőre tisztázást igénylő okból, az azonban jelölt hiányában elmaradt.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 0,9% lengyelnek, 7,9% németnek mondta magát (1,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,4%, református 0,9%, evangélikus 13,2%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 1,8% (13,2% nem nyilatkozott).Edve Helységnévtár

2022-ben a lakosság 98,2%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% németnek, 0,9% románnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,2% volt római katolikus, 12,8% evangélikus, 1,8% református, 6,4% felekezeten kívüli (25,7% nem válaszolt).Edve Helységnévtár

Neves személyek Itt született Gacs János (1897–1956) római katolikus pap, pápai kamarás, cserkész főtiszt, országgyűlési képviselő (1939–1944) Itt született Gacs Emilián Béla (1912–1988) bencés rendi tanár.

Látnivalók Evangélikus templom Római katolikus templom

A faluba látogatóknak érdemes megtekinteni a katolikus templomot és benne a Szent Flórián oltárképet, ami az 1886-os tűzvész után készült. Az evangélikus templom falán a falu szülöttjének, Edvy Illés Gergely református prédikátornak emléktáblája látható, aki 1675-ben a protestánsüldözés áldozata lett. A két templomban helyezték el a világháború áldozatainak emléktábláját.

Források Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből Néma Zsolt írása lett átdolgozva.

Hivatkozások

További információk

Kategória:Győr-Moson-Sopron megye települései Kategória:A Rábaköz települései Kategória:Sopron vármegye települései