Trencsénmakó (szlovákul Makov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.
Fekvése Nagybiccsétől 18 km-re északra, a Kiszuca partján fekszik.
Története A falu a német jog alapján keletkezett a Thurzó család nagybiccsei uradalmának területén, Hegyeshely határában a 17. és 18. század fordulóján. 1720-ban „Viszoka-Makov” néven említik először az adóösszeírásban, mely szerint 44 adózója volt. Lakói erdei munkákkal és állattartással foglalkoztak. 1796-tól a csernei plébániához tartozott, Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1803-ban épült. A település nagy területen, szétszórtan elhelyezkedő kis telepekből állt, ezért lakói szinte csak az istentiszteleteken éltek közösségi életet. 1828-ban 207 házában 1981 lakos élt.
Fényes Elek szerint „Javornik-Cserne, vagy Makov, tót falu, Trencsén vmegyében, hegyek közt szanaszét a megyének majd legmagasabb vidékén fekszik Morvaország szélén. Ut. post. Zsolna. Határa felette sovány, csak zabot és burgonyát terem. Itt ered a Kiszucza folyó, mellyen faszerszámokat szoktak leszállitani talpakon. Lakja 2600 r. kath., kik igen szegények, s mint drótosok Német-, Magyar-, Oroszországokba szétjárnak. Kath. paroch. templom. Herczeg Eszterházy bicsei uradalmához tartozik”.
Trencsénmakó csak 1895-ben lett önálló község, első bírója Matter Rudolf volt. 1900 és 1910 között sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. A trianoni békéig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.
A háború után sokan jártak át Csehországba, főként Ostrava üzemeiben dolgoztak. Mások zsindelykészítéssel, házalással foglalkoztak. A 20. század második felében a falu fejlődése fellendült, melyben nagy szerepet kapott a turizmus.
Népessége
1880-ban 3671 lakosából 3416 szlovák és 4 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 2301 lakosából 2204 szlovák és 21 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 2405 lakosából 2345 csehszlovák és 3 magyar volt.
1930-ban 2660 lakosából 2640 csehszlovák és 7 magyar volt.
1980-ban 2429 lakosából 2393 szlovák és 1 magyar volt.
2001-ben 1932 lakosából 1895 szlovák és 4 magyar volt.
2011-ben 1815 lakosából 1726 szlovák és 3 magyar volt.
2021-ben 1710 lakosából 1653 szlovák és 2 magyar volt.
Nevezetességei Római katolikus temploma 1803-ban épült klasszicista stílusban. Belső berendezése a 19. század végén készült. A Cserne felé vezető út mellett a Vavrincov nevű településrészen kis utikápolna áll, mely a helyiek szerint több mint 140 éves, pontos építési ideje nem ismert. Fülkéjében Szűz Mária szobra látható. Lovászi nevű településrészén egy 100 évnél idősebb kápolna áll, melyet egy Prda nevű földbirtokos a helyi lakosokkal együtt épített.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Hivatalos oldal Községinfó Trencsénmakó Szlovákia térképén E-obce.sk
Kategória:A Csacai járás települései Kategória:Trencsén vármegye települései