Újbeszterce (szlovákul Nová Bystrica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban. Veselény, Harvelka és Vichilovka településrészek tartoznak hozzá.
Fekvése Zsolnától 38 km-re északkeletre, a Beszterce-patak partján fekszik.
Története Az első telepesek a 13-15. században a vlach jog alapján érkeztek a község területére. 1601-től a Wesselényi és Eszterházi családok birtoka, majd 1626-tól részben a nagybiccsei uradalom része. A település maga Óbeszterce határában keletkezett a 17. század második felében. 1662-ben „Nova Besztercza” alakban említik először. A sztrecsényi váruradalomhoz tartozott. 1662-ben 19 jobbágytelke volt, melyek közül 16 adómentességet élvezett. 1683-ban a Wesselényiek részét a vágtapolcai uradalom birtokosai: a Löwenburgok szerezték meg. 1784-ben 326 házában 2180 lakos élt. Plébániáját 1798-ban alapították Óbeszterce filiájaként.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Új Besztertze. Tót falu Trentsén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik az előbbeninek szomszédságában, határbéli földgye olly nemű, mint az előbbeni, második Osztálybéli.”
1828-ban 274 háza és 2063 lakosa volt, akik főként faárukészítéssel, erdei munkákkal, állattartással foglalkoztak. Az 1831. évi kolerajárványnak 213 lakos esett áldozatul. 1850-ben 2196 szlovák katolikus lakta.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Besztercze (Uj), tót falu, Trencsén vmgyében, a Gallicziai határszélen: 2196 kath., és 10 zsidó lak., kath. paroch. templommal; pálinkafőzéssel. Lakosai fa-eszközöket készitenek, s sajtot csinálnak. F. u. Szina György. Ut. p. Zsolna.” 250px|bélyegkép|Jellegzetes vichilovkai faház
1857-ben felépült a katolikus templom. A 19. század során sok lakója vándorolt a jobb megélhetés reményében Magyarország déli vidékeire, főként a Bánátba és Szlavóniába. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott.
A háború után sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. Veselény és Harvelka falvakat 1980-ban csatolták Újbesztercéhez.
Vichilovka A hozzá tartozó Vichilovka 1828-tól szerepel az írott forrásokban, akkor 87 háza és 865 lakosa volt. Szintén a sztrecsényi uradalomhoz tartozott.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vichilovka, Trencsén m. tót falu, Uj-Beszterczéhez 1 órányira, a gallicziai határszélen: 515 kath. lak. F. u. a b. Sina család. Ut. p. Zsolna.”
Erdei vasútját 1915-ben olasz hadifogoly katonák kezdték építeni. 1918 után lakói főként mezőgazdasággal, fuvarozással, tutajozással, fafeldolgozással, drótozással, házalással, kosárfonással és különféle idénymunkákkal foglalkoztak. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Kiszucaújhelyi járásához tartozott. 250px|bélyegkép|A vichilovkai erdei vasút
Népessége
1880-ban 2954 lakosából 2847 szlovák és 1 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 3411 lakosából 3378 szlovák és 13 magyar anyanyelvű volt.
1921-ben 3242 lakosából 3222 csehszlovák és 1 magyar volt.
1970-ben 3431 lakosából 3419 szlovák volt. Veselényben 1142 szlovák élt.
2001-ben 2882 lakosából 2868 szlovák volt.
2011-ben 2833 lakosából 2763 szlovák volt.
2021-ben 2680 lakosából 2605 szlovák volt.
Nevezetességei Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1857-ben épült neoklasszicista stílusban. A plébánia épülete a 19. század közepén épült. A vichilovkai erdei vasút 1915 és 1918 között épült. A malom épülete. Az Újbesztercei víztározó 1983 és 1989 között épült. Falumúzeumát 1981-ben létesítették.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Hivatalos oldal E-obce.sk Községinfó Újbeszterce Szlovákia térképén Újbeszterce a szlovák múzeumok honlapján Az Újbesztercei víztározó a kiszucai régió honlapján
Lásd még Harvelkavölgy Veselény
Uujbeszterce Kategória:Trencsén vármegye települései