260px|bélyeg|Pálosszentkút (Petőfiszállás) Petőfiszállás község Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában.

Fekvése Kiskunfélegyházától közúton 12, vasúton 10 kilométerre délre fekszik, közel Csongrád-Csanád vármegye határához, a térség főbb turisztikai célállomásai közül Bugactól 19 kilométerre délkeletre, Ópusztaszertől pedig 26 kilométerre északnyugatra.

A szomszéd települések: észak felől Kiskunfélegyháza, kelet felől Pálmonostora, dél felől Csengele, délnyugat felől pedig Jászszentlászló.

Megközelítése Közigazgatási területét észak-déli irányban átszeli az 5-ös főút és az M5-ös autópálya is, így közúton az ország minden részéről könnyen megközelíthető, annak ellenére is, hogy a sztrádának nincs csomópontja a falu határain belül és a főút is elkerüli annak belterületét. Az autópályáról ezért a kiskunfélegyházi csomópontnál letérve, az 5402-es, majd az 5441-es úton érhető el a község, az 5-ös főút felől pedig a 122. kilométernél lévő leágazáson keresztül, az 54 103-as számú mellékúton.

A hazai vasútvonalak közül kettő is érinti a települést: a a központján is áthalad, a pedig a nyugati határszélét kíséri. A szegedi vasútnak két megállási pontja van a község területén: Petőfiszállás vasútállomás a belterület délkeleti szélén – ennek közúti elérését az 5441-es útból kiágazó 54 304-es számú mellékút biztosítja –, Petőfiszállási tanyák megállóhely pedig a község déli határszélétől nem messze, ritkásan lakott külterületek között. A kiskunhalasi vasút csak egy helyütt áll meg a falu határai között; Galambos vasútállomás szintén külterületen helyezkedik el, közvetlenül az 5402-es út mellett.

Története Petőfiszállás 1952-ben vált önállóvá Kiskunfélegyháza városának Ferencszállása és Szentkút nevű határrészeiből. Az új község a nevét annak köszönhette, hogy Petőfi Sándor apja volt egy időben az itteni kocsma bérlője.

A valaha volt Ferencszállása vagy Ferencszállás a 13. században Magyarországra beköltözött kunok települése volt. A keresztény templommal is rendelkező falu a török hódoltság alatt elpusztult, lakói a biztonságot jelentő Kecskemétre költöztek be. Az elhagyott település területét hosszú ideig Kecskemét használta legelőként, majd a Jászkun kerület önmegváltása után Kiskunfélegyháza pusztája volt.

Legenda Egy helyi legenda szerint az itteni hívek a 16. században, a török elől menekülve a templomi szentségeket egy közeli kútba rejtették, hogy így próbálják megmenteni őket a meggyaláztatástól. Ennek emlékezete később is fennmaradt: a szétszóródott, pap és templom nélkül maradt hívek és egyszerű pásztorok hosszú időkön keresztül ehhez a kúthoz jártak aztán istentiszteletet tartani.

Nevezetességei Pálos kolostor Pálosszentkút – a Kiskunság népének búcsújáróhelye Péteri-tó madárrezervátum

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Seres Lajosné (SZDSZ) 1994–1998: Seres Lajosné (független) 1998–2002: Seres Lajosné (FKgP) 2002–2006: Seres Lajosné (független) 2006–2010: Seres Lajosné (független) 2010–2014: Szász János Attila (Nemzeti Fórum-Fidesz-KDNP) 2014–2019: Szász János Attila (Nemzeti Fórum-Fidesz) 2019–2024: Szász János Attila (Nemzeti Fórum-Fidesz-KDNP) 2024– : Szász János Attila (Nemzeti Fórum-KDNP)

Népessége A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,4%-a magyarnak, 0,3% németnek mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 77,5%, református 1,9%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 6% (14,2% nem nyilatkozott).Petőfiszállás Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% németnek, 0,2% cigánynak, 0,1-0,1% bolgárnak, szerbnek és lengyelnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,2% volt római katolikus, 2% református, 0,3% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 3,1% egyéb katolikus, 7,4% felekezeten kívüli (32,3% nem válaszolt).Petőfiszállás Helységnévtár

Jegyzetek

Források Petőfiszállás – Pálosszentkút a Kiskunság népének búcsújáróhelye

További információk Bánkiné Molnár Erzsébet: Petőfiszállás; szerk. Bárth János; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza) Pálosszentkút. A kegyhely; szerk. Szász András; Magyar Pálos Rend, Pécs, 2013 Pálosszentkút. A kegyhely; szerk. Puskás Róbert Antal, Sudár Annamária; Magyar Pálos Rend, Pécs, 2021

Kategória:Bács-Kiskun megye települései Kategória:Petőfi Sándor emlékezete Kategória:Pálosok