thumb|right thumb|left|222px|Meroving stílusú fibulák a Francia Nemzeti Könyvtár múzeumában
Fibula másként (tűs) ruhakapocs, csat, mellyel az ókorban általában a köpenyt vagy felsőruhát tűzték össze a vállon. A mai biztosítótűhöz hasonló elven működött.
Eredeti jelentése szerint megerősítő, összekapcsoló eszköz. A vaskortól jelen van a sírleletek között. Egyes kelta sírokban több — akár 6–10 — darabot is találtak a régészek. Az ókorban használata jellemző volt a görög világban, a Római Birodalomban, majd a germán törzseknél is. Díszítettsége, kifinomultsága arányban állt viselőjének gazdagságával, ez a jellegzetesség a „barbárok” körében még erősebben érvényesült mint a Birodalomban. Használata a középkorig folyamatos.
Formája, díszítése időben és térben változatos; a régészetben használt tipológiája fokozatosan finomodott. Az európai fibulaformák meghatározására és keltezésére nagy hatással volt Oscar Almgren úttörő munkája. Az egyes fibulák fontos kormeghatározó eszközök és egyéb információforrások.
Források
Almgren, O. 1897/1923: Studien über nordeuropäische Fibelformen der ersten nachchristlichen Jahrhunderte, mit Berücksichtigung der provinzialrömischen und südrussischen Formen. Bonn/ Leipzig. Beck, Heinrich et al. 2000: Fibel und Fibeltracht. (Excerpt from the Reallexikon der Germanischen Altertumskunde.) Berlin. Kovrig Ilona 1937: A császárkori fibulák főformái Pannoniában. Budapest. A Pallas nagy lexikona
Tischler O.: Über die Formen der Gewandnadeln (Fibeln), Zeitschrift für Antropologie u. Urgeschichte Bayerns IV. Undset Ingvald 1880: Etudes sur l'age du bronze de la Hongrie. Christiania. Historia Augusta (Budapest, Gondolat, 1968) 310. oldal
Kategória:Régészeti fogalmak Kategória:Római viselet Kategória:Ruházati kiegészítők