Szilvásvárad község Heves vármegye Bélapátfalvai járásában, az Északi-Bükk területén, a tenger szintje felett mintegy 345 méter magasan található. A település Lillafüred mellett az egyik legismertebb bükki üdülőhely. A közeli Szalajka-völgy a Bükki Nemzeti Park része, természetvédelmi terület.

Fekvése, megközelítése

Az Füzesabony–Putnok-vasútvonal, illetve a 2506-os és a 2508-as út mentén fekvő, elismert üdülőhely, ahol egy vasúti megállóhellyel (Szilvásvárad-Szalajkavölgy megállóhely) és egy vasútállomással (Szilvásvárad vasútállomás) rendelkezik; utóbbit a 2508-asból kiágazó 25 306-os közút szolgálja ki.

Története Szilvásvárad igen régi település. A Bükk hegység környékén már a kőkori ember lakott: az Istállós-kői-barlangban az ásatások 35–40 000 éves leleteket hoztak napvilágra.

A vaskorszakban jelentek meg a község területén a szkíták, majd a kelták. 1962-ben szkíta sírokat fedeztek fel egy út építése közben. A leleteket (pl. 21 gyöngyszemből készült gyöngysor, egy bronz karperec, egy nagy lándzsahegy) Papp László, Kengyel Zoltán és Gál Gyula mentette meg. A kelták nyomait a lovaspálya (Lipicai Lovasközpont) területén is felfedezték a régészek. Tálak, korsók, edények, fonóeszközök, különböző formájú köszörűkövek, őrlőkövek, egy különleges, lignitből készült karkötő és vassalak került elő. Utánuk az avarok, majd szláv népek települtek be, az avarokat később a frankok igázták le. Borovszky Samu (1860-1912) történész szerint szláv gyűrűvárra épült Gerennavár és Éleskővár – ezek romjai ma is láthatók. A település nevében megtalálható várad-tag a Bükk-fennsík egykori erősségeire: Gerennavárra és Éleskővárra utalhat. Valószínű, hogy a „várad” (jelentése kis erősség, kis vár) kifejezés különféle formái már a 11-12. század fordulóján megjelenhettek. A „Várad” elnevezéshez nem volt szükségszerű, hogy a település közelében vár legyen. Lehoczky Alfréd történész szerint inkább a királyi várszervezet kiépítéséhez kapcsolódott, illetve a király várához való tartozást fejezte ki az elnevezés.

A honfoglalás után az Ug nemzetséghez tartozó vadászok lakták az Uppony, Dédes, Szilvásvárad közötti területet. Feltételezhető, hogy a 12. században a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta. Ez időből ismerjük a község nevének írott formáit az egri egyházmegye pápai tizedlajstromából, ahol földesúri jobbágyfaluként szerepel Warad – Warada – Wárad formában.

1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskővár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu nevét már Zylvaswaradnak írták. 1438-ban a király a Palóczyaknak adományozta a birtokot, így a falu ismét jobbágyfalu lett. A Palóczyak magvaszakadtával a Perényiekhez került a birtok, és ők az "akié a föld, azé a vallás" elvén reformátussá térítették lakóit.

1666-ban a szilvási uradalom III. Keglevich Miklós báró tulajdonába került, és megszakításokkal egészen az 1870-es évek végén zajlott csődeljárásigCsőd, Vasárnapi Ujság XXII. évfolyam 5. szám – 1875. január 31. (adt.arcanum.com)Árverés ("1879.évi február 24. napján d. e. 9 órakormint első és 1879. évi mártius hó 31. napján d. e. 9 órakor mint második határidőben"), Budapesti Közlöny 12. évfolyam 294. szám, 1878. december 19. (adt.arcanum.com)Makk eladás ("A magyar általános földhitel részvénytársulat tulajdonát képező SZILVÁS") Eger 19. évfolyam 40. szám; 1880. szeptember 30. (adt.arcanum.com) a Keglevich család tulajdonában is maradt. Ez idő alatt jelentek meg itt az első manufaktúrák: a Szalajka-völgyben keménycserépgyár és téglagyár, valamint üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők üzemeltek. A Keglevichek idején épült a klasszicista stílusú református kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temető.

1882-től Erdődy Rudolf lett a település birtokosa,Eger 21. évfolyam 36, 39, 42. szám (adt.arcanum.com) majd a századfordulón a cseh származású lovag, Wessely Károly vásárolta meg a területet, ahová ipari létesítményeket telepített: Bélapátfalván cementgyárat, 1912-ben Szilváson kőbányát sodronypályával, továbbá 1908-ban iparvasutat és mészüzemet.

Az iparvasúton keskeny nyomtávú kis gőzmozdony húzta a kocsikat, hordta a mészkövet a Szalajka-völgyben épített sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1912-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1923-ban, és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez idő tájt a turistáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgyben akartak barangolni, ugyanis a területet kerítéssel vették körül, és csak nehezen beszerezhető engedéllyel engedték be a látogatókat. bélyegkép|Szilvásvárad a Kalapat-hegyi kilátóból 1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek.

Szilvásvárad az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott, ekkor csatolták át Heves megye Egri járásához.

A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966 óta az egykori iparvasút kirándulóvonatként működik.

1971-74-ben megépült a Szalajka-völgyben az erdei múzeum. 1976-ban építették fel a Szalajka-völgy bejáratánál a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovardát, ahol minden évben lovas versenyeket rendeznek. 1983-ban nyitotta meg kapuit az Orbán-ház. Szilvásvárad volt a házigazdája: 1984-ben a fogathajtó világbajnokságnak, 1999-ben a III. Nemzeti Lovas Fesztiválnak és 2000-ben a II. Lovas Világtalálkozónak.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Egri Zoltán (SZDSZ) 1994–1998: Egri Zoltán (független) 1998–2002: Egri Zoltán (független) 2002–2006: Antalné Filipcsényi Katalin (független) 2006–2010: Szaniszló László (független) 2010–2014: Szaniszló László (független) 2014–2019: Szaniszló László (független) 2019–2024: Szaniszló László (független) 2024– : Szaniszló László (független)

Népesség

Népcsoportok 2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,5%-a magyarnak, 1% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (21,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,5%, református 28,1%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 12,6% (32,4% nem nyilatkozott).Szilvásvárad Helységnévtár

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,5% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak, ukránnak és szlováknak, 3,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,6% volt római katolikus, 22,9% református, 0,9% görög katolikus, 0,4% evangélikus, 0,8% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (36,4% nem válaszolt).Szilvásvárad Helységnévtár

Nevezetességei bélyegkép|jobbra|210px|A klasszicista stílusú körtemplomot Hild József tervei alapján, 1837–1845 között emelték

Szalajka-völgy Fátyol-vízesés Istállós-kői-barlang Cserepes-kői-sziklaodú Kalapat-hegyi kilátó Bükk-vidéki őserdő Erdei múzeum Szilvásváradi Erdei Vasút Lovas múzeum lovas stadion Orbán-ház lipicai ménes református kerektemplom Erdődy-Pallavicini-kastély Börtönmúzeum

Képgaléria

Jegyzetek

Források Dercsényi Dezső - Voit Pál (szerk.): Heves megye műemlékei I. - Magyarország műemléki topográfiája 7. (Budapest, 1969) Faludi Sándor - Pécsi István: Szilvásvárad és környéke. (Miskolc, 1976) Földváry Miksa: Pallavicini Alfonz Károly őrgróf szilvásváradi vadászterülete. Vadászlap 1920. nov. 5. 80. o. Gál Gyula: Szilvásvárad története című kézirata Lehoczky Alfréd: Szilvásvárad története - Középkor. (Miskolc, 1997) Nováki Gyula, Sándorfi György: A történeti Borsod Megye várai - Az őskortól a kuruc korig. (Budapest - Miskolc, 1992) Párducz Mihály: Szkítakori leletek Heves megyében. In: Agria. Annales Musei Agriensis vol. 7 (1969) p. 35-43 Regős József: Szilvásvárad és környékének története - Az őskortól a honfoglalásig. (Szilvásvárad, 2000) Soós Imre: Az egri egyházmegyei plébániák történetének áttekintése. Az egri főegyházmegye schematizmusa 2. (Budapest, 1985) Szilvásvárad weboldala

További információk Szilvásvárad a funiq.hu-n

Kategória:Borsod vármegye települései Kategória:Bükk-vidék Kategória:Heves megye települései