Zsámbék

Zsámbék ( vagy Nyelvjárási névalak: ld. ) város Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése, éghajlata, a táj kialakulása Budapesttől nyugatra 35 kilométerre, a 324 méter magas Nyakas-hegy gerincének tövében, a Zsámbéki-medence északnyugati szélén fekszik, és annak névadó települése. Földrajzilag a Gerecse tájegység egyik nyúlványához tartozik. Környező települések: Tök, Perbál, Páty, Herceghalom, Mány, Bicske, Szomor.

Éghajlati viszonyai közel azonosak a főváros budai oldaláéval, bár nyáron kevésbé melegszik fel, míg télen nagyobb a lehűlése. Évi 550 milliméter átlagos csapadékmennyiségével az ország egyik legszárazabb, mégis egyben legkellemesebb éghajlatú települése.

A földtörténeti középkorban teljes területét a Tethys-óceán borította. Sekély vizében számos állat élt, mészvázuk ma mindenfelé megtalálható a falu környékén. A következő földtörténeti időszakokban a tenger többször visszahúzódott, majd ismét elborította a medencét. A talajt mészkő és az azt fedő lösz alkotja.

Zsámbék túlnyomó része a Zsámbéki-medence nyugati vízválasztó hegyvonulatán belülre, attól keletre esik, de a város közigazgatási területének egy kis hányada a Nyakas-hegy vonulatán túl helyezkedik el, és az ott lehulló, illetve ott fakadó vizek már nem a medence, hanem a Gerecse völgyei felé, észak-északnyugati irányban folynak el. A legfontosabb ezen vízfolyások közül a Bajna-Epöli-vízfolyás, melynek duzzasztással létrehozott vízterülete, a szintén nagyobbrészt zsámbéki területen fekvő Anyácsai-tó a környék legjelentősebb horgászvize.

Közlekedés Az M1-es autópályáról a 26-os kilométerénél van lehajtó Zsámbék felé, de elérhető az 1-es főút felől is.

Mivel a településen áthalad az 1-es főutat a 10-es főúttal összekötő 102-es út is, ezért a Pilis felől is jól megközelíthető. A 10-es főútról Piliscsabán és Pilisjászfalun is le lehet térni Zsámbék irányában. Mindkét útvonalon Tinnye, Perbál és Tök településeket érintve érünk a településre, utóbbi a 102-es út, amely megy tovább Herceghalom, az M1-es autópálya és az 1-es főút felé. [2013 előtt ez az út még négy számjegyű útvonal volt, Herceghalom felé az 1101-es, Tinnye felé az 1104-es számozást viselte.]

Budakeszi illetve Budapest II.-XII. kerülete felől két irányból is megközelíthető: Telki és Budajenő érintésével Perbálig az 1103-as, majd onnan Tökön át a 102-es úton, illetve Pátyon keresztül az 1102-es úton.

Megközelíthető még Bajna felől, Szomoron keresztül az 1105-ös úton, illetve Bicskéről az 1104-es úton.

Budapestről, a Kelenföld vasútállomástól induló 770-es, 774-es (csak egyes indulásai), 775-ös, 777-es, 798-as és 799-es, valamint Széll Kálmán térről induló 780-as, 783-as, 784-es, 785-ös, 786-os, 787-es, 789-es, 788-as és 795-ös buszokkal lehet megközelíteni. Szombatra és vasárnapra virradó éjszakákon 922B jelzéssel is közlekedik autóbusz Budapest – Budakeszi – Páty útirányon át Zsámbékra, a viszonylat Zsámbék felé betér Telki, Budajenő, Perbál és Tök településekre is. Herceghalom felé a 788-as és 791-es buszokkal lehet utazni.

A településen nincs vasútállomás, legközelebb a herceghalmi állomása található, 9 km-re.

A települést a jövőben az M1-es autópályát Esztergommal összekötő M100-as számú autóút fogja tehermentesíteni.

Nevének eredete

A település neve puszta személynévből keletkezett, a latin sambucus (bodza) szóra vezethető vissza, és a Sambuch személynévvel kapcsolatos. A településnévnek a zsombék szóból való származtatása hibás.

Története

Már a pattintottkő-korszakban is lakott volt, jelentős kelta eredetű eraviszkusz, római és avar leletek is előkerültek a környékről, így az itt feltárt kelta postakocsi maradványai (a Nemzeti Múzeumba kerültek) is azt bizonyítják, hogy a hely már akkor is utak menti település volt, vagy a 2. századból származó bronz harsona, amely legkorábbi hazai zenei emlékeink közé tartozik.

Zsámbék fénykora a honfoglalás utáni századokra esett, mivel a település az Esztergom és Székesfehérvár közötti kereskedelmi útvonal mentén feküdt.

Az 1050-es években kőtemplom állt itt. III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét. E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette található – szintén romos állapotban – a premontrei rend monostora. A lovag először udvarházat építtetett, majd a tatárjárás után engedélyt kapott vár építésére. Ekkor épült fel a mai kastély helyén a kővár. A település első lakói az udvarház és a kolostor személyzetéhez tartozhattak, hamarosan azonban a fontos kereskedelmi útvonal mellett letelepedtek iparosok, kereskedők is. A tatárok a templomot a községgel együtt elpusztították, de IV. Béla újjáépíttette. A község birtoklását a 14. század végén a Maróthyak szerezték meg az Aynard családtól.

1467-ben Mátyás mezővárosi rangra emelte. A várat közvetlenül halála előtt fiának Corvin Jánosnak adományozta, aki annak földesura 1504-ig.

bélyeg|bal|200px|Római katolikus templom 1541-ben a törökök elfoglalták Zsámbékot, és 145 évig bitorolták, a fontos útvonal védelmére erősséget építettek itt. Uralmuk alatt a harcokban rongálódott meg a templom és a kolostor, az utóbbiban – a feljegyzések szerint – még a 17. században is laktak. E korból származik a Török-kút is. Ebben az időszakban a falu sokat szenvedett, elvesztette korábbi jelentős szerepét, és elnéptelenedett.

1686-ban Bottyán János – a későbbi Vak Bottyán – a Fehérvárról Budára igyekvő törökök egy nagyobb lovascsapatát verte szét itt.

1689-ben a Zichy család vásárolta meg a települést, és az 1710-es években lerombolt vár helyén felépíttette a kora barokk várkastélyt. A török idők alatt elmenekült illetve kihalt lakosok helyére a törökök kiűzése után sváb telepesek érkeztek (elsősorban a Kißlegg vidékéről), nekik köszönhető hogy a település gyors fejlődésnek indult, hamarosan ismét a mezővárosok közt szerepelt. A sváb lakosság fejlett borkultúrát hozott magával és megművelte a környék domboldalait, valamint ez időben kezdődött el a környék erdőinek kitermelése is, melyek faanyagát a budai várba adták el tűzifának. A falu lakói a reformáció hatására áttértek az új hitre, ennek a Zichyek vetettek véget, visszakényszerítve a lakosságot a katolikus egyházba (ekkor sokan elvándoroltak Kölesdre, ahol ma is található egy Zsámbéki utca). bélyegkép|jobbra|320px|Várkastély Templomát ismét helyreállították, de 1763-ban a nagy komáromi földrengéskor újra megrongálódott, azután nem építették újra, a telepesek elhordták építőköveit – ezek ma kerítésekben, pincékben, házak falaiban beépítve találhatóak. Ettől kezdve elhanyagolták, csupán a 19. század végétől – amikor a műemlékvédelem intézményessé vált – kezdték ismét gondozni, az időközben lebontott kolostor földalatti maradványaival együtt.

Az 1737–39-es pestis- és kolerajárvány emlékét, melyben a falu 827 lakosa halt meg, a kastéllyal szemben felállított fogadalmi szobor őrzi.

A második világháborúban ismét hadszíntér volt Zsámbék, 1944-ben a fővárost bekerítő hadmozdulatok egy része itt zajlott.

1946-ban a sváb lakosság 95%-át kitelepítették Németországba. Helyükre az Alföldről érkeztek telepesek.

2009. július 1. óta város.

2013. január 1. óta tartozik a Budakeszi járáshoz.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Zink Imre (független) 1994–1998: Zink Imre (független) 1998–199?: Zink Imre (független) 1999–2002: Dr. Fodor Miklós (MDF-Fidesz-FKgP)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2003–2006: Horváth Gellértné (Szövetség Zsámbékért Egyesület) 2006–2010: Lovas Lajos (Fidesz-KDNP) 2010–2014: Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz-KDNP) 2014–2019: Horváth László (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Horváth László (Fidesz-KDNP) 2024– : Horváth László (Fidesz-KDNP)

A településen 1999. december 12-én időközi polgármester-választást tartottak, mert az előző év őszén másodszor újraválasztott, rendszerváltó polgármester nem sokkal az ismételt beiktatása után megbetegedett, és 1999 augusztusában elhunyt.

A 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében Zsámbékon nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 3526 szavazásra jogosult lakos közül 1775 fő adta le szavazatát, 55-en érvénytelen szavazatot adtak le, az 1720 érvényes szavazat pedig épp fele-fele arányban oszlott meg a két jelölt – Horváth Gellértné, a Szövetség Zsámbékért Egyesület delegáltja és a független Soós Buzás Erzsébet – között. Az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2003. április 27-én tartották meg; e választásnak két érdekessége is volt. Az egyik az, hogy az őszi holtverseny egyik érintettje, Soós Buzás Erzsébet el sem indult rajta, a másik pedig az, hogy egy másik jelölt, a szocialista Keserű János majdnem pontosan ugyanúgy megszorította Horváthnét, mint ahogy azt előzőleg ő tette: a polgármesteri posztról mindössze két szavazatnyi különbség döntött Horváthné javára.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 6,4% németnek, 0,7% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (14,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,3%, református 11,1%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 14% (29,2% nem nyilatkozott).Zsámbék Helységnévtár

2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 4,3% németnek, 0,5% cigánynak, 0,3% románnak, 0,3% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, lengyelnek, horvátnak, bolgárnak és ruszinnak, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,4% volt római katolikus, 11,1% református, 0,8% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (37,5% nem válaszolt).Zsámbék Helységnévtár

Nevezetességei bélyeg|200px|A zsámbéki templomrom Premontrei kolostorrom Háromhajós premontrei bazilika és kolostor maradványai. Épült a 13. században (1220-34) késő román stílusban. A 15. században leégett, majd a pálosokhoz került, akik kora gótikus stílusban építették át.http://studhist.blog.hu/2017/08/20/a_zsambeki_premontrei_kolostor_temploma 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le. Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg. Műemlék. Zsámbéki várkastély vagy Zichy-kastély III.Béla (1148-1196) második feleségének, a francia Capet Margitnak kíséretével érkezett Aynard lovag kapta ajándékba Zsámbékot és építette meg kővárát, mely alapjául szolgált az 1700 években épült Zichy-kastélynak. A várat és uradalmat a törökök kiűzése után Zichy István gróf vette meg 1689-ben 30 000 forintért I. Lipót királytól, majd fia, Péter örökölte. A kastély kápolnáját 1716-ban szentelték fel Xavéri Szent Ferenc tiszteletére. A Zichy családtól a Korona birtokába került a többszörösen átalakított kastély, majd 1904-ben a svájci Szent Keresztről elnevezett Irgalmas Nővérek (Sororum Caritatis a Sancta Cruce) vették meg. Ők alakították ki az egyemeletes épületet négyzetes épülettömbbé. 1924-ben a kastélyt kétemeletesre bővítették. 1905-től elemi és polgári iskolai tanítás folyt. 1925-től női gazdasági iskola, 1929-től tanítóképző nyitotta meg kapuit. 1949–50-ben Mezőgazdasági Akadémia működött itt, majd Gödöllőre költözött. Az Tanítóképző Főiskola 1977-ben létesült mint az Esztergomi Főiskola kihelyezett tagozata. 2003-ban keletkezett tűzkár következményeképp 2004-től a Főiskola Vácon folytatta képzéseit. Műemlék.

Török-kút