Berkesd (, ) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Fekvése A Baranyai-dombság északi részén, Pécstől 12 kilométerre keletre fekszik, a Pécsváradtól Romonyáig vezető 5609-es út mentén.
Története Nevét a fennmaradt okiratok közül a pécsváradi bencés apátság 1015-ben kelt alapítólevele említi először Villa Berkus alakban. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el, akkori írásokban a körzet magyarlakta plébániaközpontjaként szerepel.
A 18. században Mária Terézia az Egyetemi Alaphoz csatolta, s még e század végén német jobbágyok telepedtek le a faluban.
Iparosodása a 19. század elején kezdődött.
Nevének eredete Neve a magyar berek szóból ered, amely mocsaras, ligetes, bozótos helyet jelöl.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Telkes István (független) 1994–1998: Fodor Istvánné (független) 1998–1999: Reichert Zoltán (független) 2000–2002: Szabó László (független)A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg. 2002–2006: Kapitány Zoltánné (független) 2006–2010: Kapitány Zoltánné (független) 2010–2014: Kapitány Zoltánné (független) 2014–2019: Kapitány Zoltán Jánosné (független) 2019–2024: Hermann-né Rattinger Mária Éva (független) 2024– : Hermann-né Rattinger Mária Éva (független)
A településen 2000. március 26-án időközi polgármester-választást tartottak az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 13,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 9% németnek mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,4%, református 2,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 8,3% (25,6% nem nyilatkozott).Berkesd Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 11,9% cigánynak, 6,3% németnek, 0,4% ukránnak, 0,3% görögnek, 0,3% románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,9% volt római katolikus, 2,6% református, 0,3% evangélikus, 2,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 14,3% felekezeten kívüli (42,7% nem válaszolt).Berkesd Helységnévtár
Nevezetességei
Római katolikus temploma 1896-ban épült a 16. századi Szeplőtelen Szűzanya-templom helyén. Horgásztó
Kulturális élet Berkesden hagyománnyá vált az augusztus 20-i kakaspörköltfőző verseny és a szeptemberben megrendezésre kerülő szüreti felvonulás és bál. Jegyzetek
Források
Kategória:Baranya megye települései Kategória:Baranya vármegye települései