Berzence nagyközség Somogy vármegyében, a Csurgói járásban.

Fekvése

A horvát határ közvetlen közelében, a Duna-Dráva Nemzeti Park szélén, a járásszékhely Csurgótól 8 kilométerre délkeletre fekszik; Horvátország felé határátkelőhellyel is rendelkezik.

Megközelítése Közúton Nagyatád, Csurgó és Barcs felől közelíthető meg, vasúton pedig a Murakeresztúr–Szentlőrinc-vasútvonalon. Központja déli részén a 681-es főút halad keresztül, amelybe Barcs-Babócsa irányából a 6801-es út torkollik be. Csurgó-Iharosberény irányában a 6819-es út indul a településről.

Története Berzence nevének első írásos említése az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben maradt fenn. Ekkor már egyháza is volt tehát.

1377-ben Berzencét tartozékaival együtt a Pécz nemzetségbeli Lóránt szerezte meg, akinek utódai magukat ettől az időponttól kezdve Berzenczei Lorántfiaknak nevezték. Lóránt fia, Berzenczei Lorántfi György1406-ban és 1418-ban új adománylevelet nyert a helységre, mely ekkor vámhely is volt. Fiai, Sandrin és László 1463-ban Berzencze és Szenterzsébet fölött egyezkedtek. 1468-ban berzenczei és szenterzsébeti kastélyaikat Szenterzsébeti Forster Györgynek idegenítették el. 1473-ban Berzenczei László itteni birtokaiba özvegyét és Szentgyörgyi Vincze Péter özvegyét iktatták be zálogképpen. 1477-ben Forster György Vincze Péter özvegyétől a nála zálogban levő birtokrészeket visszaváltotta, s ezzel az egész helységnek birtokosa lett. 1490-ben Keresztelő Szent János tiszteletére épült egyházát is említették oklevelek. Forster György 1481-ben Tolnai Bornemisza Jánost osztályos testvérévé fogadta. 1486-ban Forster és neje, Csapi Ilona, olyan szerződést kötöttek Nagylucsei Orbán győri püspök királyi kincstartóval, amely szerint Forster a leányát eljegyezte a püspök unokaöccsének, a nyolcéves Ferencnek, s megegyeztek, hogy ha örökösök nélkül halnak meg, birtokaik kölcsönösen egymásra szállnak, Berzence vára pedig Csapi Ilona asszonyra száll Forster György halála után.

1550-ben Zalai Kelemen volt Berzence földesura. Szigetvár elestének (1566) hírére az őrség kiszökött a várból, s azt a török kardcsapás nélkül elfoglalta. A törökök Berzenczét járási székhellyé tették, s várát megerősítették. Az 1568-1569. évi zsoldlajstrom szerint az őrség 379 emberből állt. 1571-ben a berzenczei járás megszűnt, és a helység attól kezdve a görösgali járáshoz tartozott. Ekkor mindössze 5 házból állt. 1594-ben Zrínyi György tárnokmester visszafoglalta a várat, de az csakhamar ismét török kézre került. Az 1618-1619. évi zsoldlajstrom adatai szerint a török őrség 349 emberből állt. Az 1664. évi téli hadjárat alatt a keresztény hadak ismét visszafoglalták a várat.

1701-1703-ban Berzence a Szalay család birtoka volt. 1715-ben 20 háztartását írták össze. 1726-ban a Szalay család, 1757-ben Niczky György tanácsos, 1776-ban gróf Niczky Kristóf, 1835-ben gróf Festetics László volt a földesura.

1758. április 10-én és 1811. szeptember 27-én országos vásárok tartására is szabadalmat nyert a település.

A 20. század elején herceg Festetics Tasziló volt a legyobb birtokosa, aki itt kastélyt is építtetett külön vendégházzal. A kastélybeli termek falait Pausinger-féle vadászati festmények és erdőrészletek borították.

Van olyan forrás, amely szerint 1867-ben Berzencén nyílt meg Somogy vármegye első óvodája, de más források szerint Bálványoson már 1866-ban létesült óvoda.

Berzence egykori és jelenlegi részei Lankócz neve az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben maradt fenn legrégebbről. 1406-ban két helységből állt, Egyházasból és Felrét-Lankóczból, melyeket Berzenczei Lorántfi György kapott adományként. 1481-ben mindkét helység Szenterzsébeti Forster György birtoka volt, aki felerészét Bornemisza Jánosnak engedte át. 1726-ban Felső-Lankócz-puszta és Alsó-Lankócz-puszta a Szalay családé volt.

Atak falu a mai Lankócz szomszédságában feküdt. Szerepelt az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is, tehát akkor már plébániája is volt.

Berzence mellett fekszik Vecsernye-puszta is. Neve a középkorban Vecsenye alakban fordult elő. 1454-1498-ban a vránai perjelség birtoka volt.

Berzence szomszédságában feküdt Szenterzsébet is, Lankócz szomszédságában pedig Mindszent. Mindkét falu szerepelt már az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is. A török időkben azonban teljesen elpusztultak.

Berzencéhez tartoztak még a következő lakott helyek: Keresztfaipuszta, Perdóczmajor, Garicspuszta, Györgymajor (azelőtt Koplaló) és Vadaskertimajor.

Idegen elnevezései Horvátul a falunak két neve van. A felsőszentmártoni horvátok Brežnjicának, a vízvári horvátok Breznicának hívják.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kovács Zoltán (KDNP) 1994–1998: Kovács Zoltán (független) 1998–2002: Kovács Zoltán (független) 2002–2006: Kovács Zoltán (független) 2006–2010: Kovács Zoltán (független) 2010–2014: Kovács Zoltán (független) 2014–2019: Kovács Zoltán (független) 2019–2024: Kovács Zoltán (független) 2024– : Keszericze István (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 4,9% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,3% németnek mondta magát (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,1%, református 2,5%, evangélikus 0,9%, felekezet nélküli 3,8% (21,4% nem nyilatkozott).Berzence Helységnévtár

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% görögnek, románnak és szlováknak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,7% volt római katolikus, 3,8% református, 1% evangélikus, 0,3% görögkatolikus, 0,3% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 6,4% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).Berzence Helységnévtár

Nevezetességei Festetics-kastély Római katolikus barokk templom (1767) Berzence várának maradványai Jankovics Imre (1885-?) berezncei pásztor virtuóz dudajátékával a somogyi dudazene egyik legismertebb adatközlője volt. A 18. században épült egykori Postafogadó

Képek

Jegyzetek

További információk

Berzence Nagyközség Hivatalos Honlapja

Kategória:Határátkelőhelyek Kategória:Somogy megye települései Kategória:Somogy vármegye települései