Besenyőd község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.
Fekvése A Nyírségben, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye középső részén fekszik. A környező települések: Levelek 3, Apagy 7,5, Baktalórántháza 6,5, Nyíribrony 7,5, Ramocsaháza 10,5, Székely 14,5 kilométerre.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Nyíregyháza-Vásárosnamény-Beregsurány közt húzódó 41-es főút, amely belterületének északi része mellett halad el. A faluközpont igazi főutcája azonban a 49 124-es számú mellékút, amely a szomszédos Levelek centrumában ágazik ki a 4926-os útból. Ófehértóval egy számozatlan önkormányzati út köti össze. Határszélét keleten a 493-as főút is érinti.
A település belső területei közösségi közlekedéssel a Volánbusz 4215-ös járatával közelíthetők meg.
Története Besenyőd neve már szerepel egy, a Kállay család levéltárában lévő 1448-as oklevélben is.
1444-ben a Kércsy család, 1457-ben pedig a Sennyei család volt a település földesura.
1618-ban Besenyődi Mihály birtokolta, akinek 20 jobbágycsaládja volt.
A 18. század végén, és a 19. század elején több nagybirtokos osztozott a településen.
A református egyház anyakönyvei szerint az 1700-as évek közepén a település lakosainak mintegy 85-90%-a nemes volt. Az anyakönyvekben több családnév is „nemzetséges”, „nemzetes” előtaggal szerepel, például a következők: Bezdédy, Baranyi, Borbély, Eőry, Halász, Ketskeméthy (mai írással Kecskeméti), Kiss, Ladányi, Lőrinczy, Mikó, Molnár, Nagy, Tarr (ma változó anyakönyvezéssel Tarr vagy Tar), Tar, Udvarhelyi, Vida, Zsiday.
A 20. század elején Horváth József és neje, Libera Gizella voltak legnagyobb birtokosai.
Érdekes, említést érdemlő dűlő- és helynevei: Keresztfa-rétje, Csattó, Tarsoly, Csuhos, Pázmán, Vitéz-konyha, Teberna-hegy, Makkai-kút, Leshegy.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kálmándi István (független) 1994–1998: Kálmándi István (független) 1998–2002: Kálmándi István (független) 2002–2006: Kálmándi István (független) 2006–2007: Kálmándi István (független) 2008–2010: Laskai Tiborné Dusinszki Mária (független) 2010–2014: Laskai Tiborné (független) 2014–2019: Laskai Tiborné (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Laskai Tiborné (független) 2024– : Laskai Tiborné (független)
A településen 2008. április 6-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a települést a rendszerváltástól fogva megszakítás nélkül irányító Kálmándi István polgármester 2007. december 15-én elhunyt.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 66,8%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 1,9% románnak, 0,7% ukránnak mondta magát (37,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,4%, református 47,8%, görögkatolikus 5,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 0,7% (37,4% nem válaszolt).Besenyőd Helységnévtár
2022-ben a lakosság 87,1%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,8% ukránnak, 0,5% románnak, 0,2% németnek, 0,2% ruszinnak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,5% volt római katolikus, 51,2% református, 7,4% görögkatolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 0,2% ortodox, 5,4% felekezeten kívüli (24,8% nem válaszolt).Besenyőd Helységnévtár
Nevezetességei Első-második világháborús emlékmű a világháborúk besenyődi áldozatainak nevével A falu külterületén, a központtól mintegy 3 kilométerre keletre láthatóak a mára szinte teljesen kifosztott egykori Thuránszky-tanya romjai. Az itt lévő családi kriptában temették el Molnár Ákost, az 1848-as szabadságharc egyik huszárfőhadnagyát. Református templom, amely a rajta olvasható évszám tanúsága szerint 1928-ban épült a korábban többször is tűzvész áldozatául esett fatemplom helyett. A parókia építésére 2008-ban került sor. A településen mindig a református felekezethez tartozott a lakosság nagy része, a katolikusok száma elenyésző. Általános iskola, melynek épületéhez a 21. század elején hozzáépítettek egy új részt a felsős osztályok tanulói számára. Ma a kétszintes iskolaépületben van egy informatika-, egy matematika-fizika- és egy magyar–angol-terem is. Az iskolában tanulmányi versenyeket is rendeznek a környéken lévő iskolák tanulóinak részvételével.
Ismert személyek Itt élt és gazdálkodott az 1920-as évek elejétől Thuránszky Pál magyar katonatiszt, földbirtokos, főispán, országgyűlési képviselő, aki egyidőben a község bírói tisztségét is betöltötte.
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:A Nyírség települései Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szabolcs vármegye települései