Beszterec község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kemecsei járásban.
Fekvése A vármegye és egyben a Nyírség északnyugati részén fekszik, Dombrádtól mintegy 10 kilométerre délnyugatra.
A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Újdombrád, délkelet felől Kék, délnyugat felől Vasmegyer, északnyugat felől pedig Tiszatelek. Központjától kelet-északkeleti irányban a határszéle egy helyütt pontszerűen érintkezik még Demecser közigazgatási területével is.
A környező fontosabb települések közül Kék, Tiszatelek és Vasmegyer egyaránt mintegy 5, Kemecse 10, Nyírbogdány pedig 11 kilométerre van Beszterectől.
Megközelítése Közúton három irányból is megközelíthető: Vasmegyer felől a 3824-es, Kék és Tiszatelek felől pedig a 3826-os úton.
Korábban az északi határszélétől nem messze húzódott a Nyírvidéki Kisvasút dombrádi vonala, de annak bezárása óta a vasútvonalak messze elkerülik. A két legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget ma a Kék megállóhelye, illetve Kemecse vasútállomása kínálja, az előbbi nagyjából 10, utóbbi mintegy 13 kilométerre Beszterectől.
Története bélyegkép|balra|Régi besztereci ház, a lápi állattartásra berendezkedett gazdaság tipikus épülete (Rekonstrukció az M3 Archeoparkban) Beszterec és környéke ősidők óta lakott hely, amit a határában található földvár is mutat. A Beszterecen talált Árpád-kori aspersorium (szenteltvíztartó) ma a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán látható.
A település nevét Beztherch alakban említő legrégibb írás, egy pápai tizedlajstrom 1332-ből maradt fenn.
1410-ből már akkori birtokosainak, a Parlaghy család tagjainak a neve is fennmaradt.
1445-ben a Rosályi Kún család és a Kusalyi Jakcs család birtokaként volt feltüntetve.
1463-ban a petri Ders család volt a földesura.
A 19. század első felében több család: a Kriston, a Major, a Répássy, a Mikecz, a Tahy, és a Madách család is birtokosai között volt.
1850-ben a Felsőméray-Ostorharics Horváth László (1822-1872) birtoka volt a Beszterec-Vártanya néven ismert terület és körülötte több mint 500 hold termőföld. A család I. Rudolf királytól kapott nemességét az 1838. évi 797. közgyűlési szám alatt erősítették meg. 1906. június 2-án 7560/1906. szám alatt újabb hatósági bizonyítvány került kiállításra Kassán Dr. med. Horváth József részére, aki 1901-ben felsőházi képviselői mandátumot szerzett. Vasmegyeri-Megyery Celesztával 1891-ben kötött házasságot Nyíregyházán. Leszármazottaik 1947-ig birtokolták a területet, s azt csak kényszerből hagyták el. Horváth László sírkövét (rajta ekevasak nyoma) a helyi önkormányzat a földvárban kegyeletből ismét felállíttatta, de a temetőt, a monostort és az épületeket 1955-ben lerombolták.
A településnek a XX. század elején feljegyzett hely- és dűlőnevei: Nagyrév, Gyakor, Nyárádszeg, Hídszeg, Kerekedvize, Ferhídja, Tahiláp, Bajcs, Törésláp, Vársziget, Kapony, Orozd, Királytó, Katonató, Solymostó, Kabalás.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Poór József (független) 1994–1998: Poór József (független) 1998–2002: Poór József (független) 2002–2006: Poór József (független) 2006–2010: Poór József (független) 2010–2014: Poór József (független) 2014–2019: Hegyes József (független) 2019–2024: Hegyes József (független) 2024– : Hegyes József (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 6,2% cigánynak mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,4%, református 37,8%, görögkatolikus 5,8%, felekezeten kívüli 11,6% (20,3% nem válaszolt).Beszterec Helységnévtár
2022-ben a lakosság 86,5%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1% ruszinnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 13,5% volt római katolikus, 28,9% református, 5,5% görögkatolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 9% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).Beszterec Helységnévtár
Nevezetességei A XVI. század közepén épült evangélikus templom Beszterec-Vársziget (11–13. századi földvár maradványai)
Források Borovszky Samu: Szabolcs vármegye.
Jegyzetek
További információk https://web.archive.org/web/20070710203135/http://www.beszterec.hu/
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szabolcs vármegye települései