Biri község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban.

Fekvése Nagykállótól 7 kilométerre délre, Balkánytól 5 kilométerre északra, Nagykálló Ludastó nevű különálló városrészétől 5 kilométerre keletre, Perkedpusztától pedig 4 kilométerre nyugatra fekszik. Különálló településrésze 58 lakossal Táncsicstelep Nagykállótól 4, Biri központjától pedig 3 kilométerre.

Megközelítése Csak közúton érhető el, Nagykálló és Balkány irányából is a 4102-es úton. Ludastóval egy számozatlan, alsóbbrendű önkormányzati út köti össze.

Korábban áthaladt rajta a is, melynek egy megállási pontja volt határain belül, Biri megállóhely a belterület nyugati szélén. Ennek közúti elérését a 49 313-as számú mellékút tette lehetővé. Északkeleti határszélét pontszerűen érinti a is.

Története A középkorban A török eredetű nevű, már a honfoglalás előtt létrejött település első írásos említése a 13. század végéről, 1290-ből maradt fenn, amikor a Biri Gergely fia János adóssága miatt III. Endre (1290–1301) által elvett birtokba Ördög fia Pál beiktatása ellen a Balogsemjén nemzetségbeli Gergely fia János és a Gutkeled nemzetségbeli Pál fia Lőrinc tiltakozott. A falu a két nemzetség 13. században kialakulóban lévő birtokai közé ékelődött. A Biri család alapító őse (I. Ubul) 1220 körül élt.

1325-ben Biri Fábián és János voltak a földesurak. A falunak az 1332–1335. évi tizedjegyzék szerint a Boldogságos Szűz ("Beata Virgo") tiszteletére szentelt temploma volt.

1343-tól a Kállay családé volt a település. Az 1345. évi osztozkodás során e család két főága (Egyed fia Iván és Egyed fia Simon ága) úgy osztozott rajta, hogy a rét felőli része Simoné, az erdő felőli része pedig Iváné lett. A 15. és a 16. században is a Kállay család birtokolta Birit. 1556-ban 31 decima-fizető (dézsmafizető) jobbágyon (ami kb. 155-160 főt jelent) három Kállay családbeli osztozott. 1592-ben átmenetileg a Bornemissza családnak is volt ugyan benne egy nemesi kúriája, de 1609-ben, amikor Kálló várőrséggé akarta foglalni magának a falut, ezt is a Kállayak akadályozták meg.

Az újkorban 1720-ban mint pusztahely (desolata) szerepelt a vármegyei összeírásban. 1763–1767 között Kállay János a szilágysági birtokairól, pontosabban Portelekről román eredetű, óhitű jobbágyokat telepített a faluba, amely a középkori településtől 2 kilométerre DNY-ra alakult ki. Ennek megfelelően a község 1772. évi urbáriuma már 8 telkes jobbágyat és 2 házaszsellért említ 3,6/8 jobbágytelken. Száz évvel később,1870-ben már 654 lakos élt a település 86 lakóházában, 1900-ban pedig 708 lakos 85 lakóházban. A falu határának területe 1870-ben 1974 kat. hold volt.

Az 1777-ben épült volt Kállay-kúriát (a mai községházát) Giuseppe Aprili olasz építőmester tervezte. Az ortodox templom pontos építési ideje ismeretlen, a 19. század elejére tehető.

A 20. században Az első világháború 32, a második világháború 45, az 1956-os forradalom pedig egy áldozatot szedett a falu lakosai közül. Emléküket a Millenniumi Parkban 2000-ben felállított emléktáblák őrzik.

1979–1988 között megtorpant a település fejlődése. Nagykálló társközségeként csak az ivóvízhálózat kiépítését sikerült megvalósítani.

1989. január 1-én Biri ismét önálló község lett, s ismét fejlődni kezdett.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Márton József (független) 1994–1998: Márton József (független) 1998–2002: Márton József (független) 2002–2006: Márton József (független) 2006–2009: Márton József (független) 2009–2010: Almási Katalin (független) 2010–2014: Almási Katalin (független) 2014–2019: Almási Katalin (független) 2019–2024: Almási Katalin (Fidesz-KDNP) 2024– : Almási Katalin (Fidesz-KDNP)

A településen 2009. augusztus 2-án időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 22,7%, református 10,7%, görögkatolikus 40,2%, felekezeten kívüli 2,2% (23,7% nem válaszolt).Biri Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,9%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 1% ukránnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% görögnek, románnak, ruszinnak és szerbnek, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 17,1% volt római katolikus, 9,2% református, 28,7% görögkatolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 3,9% felekezeten kívüli (40,1% nem válaszolt).Biri Helységnévtár

Nevezetességei Millenniumi Park Adventista imaház Templomai Községháza Művelődési ház Könyvtár Teleház Iskolák Bölcsőde (ma a Dankó Pista Egységes Óvoda – Bölcsőde, Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola használja az épületet) Kállay-kastély Le Til Kúria Bimbó-hegy

Testvértelepülések Mszana Dolna, Lengyelország

Jegyzetek

További információk Biri Önkormányzatának honlapja Képek a faluról Biri egy szabolcsi portálon Biri, Le Til Kúria, 2017, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:A Nyírség települései Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Szabolcs vármegye települései