Jászladány

Jászladány nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.

Fekvése A megye északi szélén, a Jászság délkeleti részén fekszik. A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Jászkisér, kelet felől Tiszasüly, délkelet felől Besenyszög, dél felől Szászberek, nyugat felől pedig Jászalsószentgyörgy. A térség fontosabb települései közül Jánoshida 9, Jászapáti 20, Szolnok pedig 24 kilométer távolságra található.

Megközelítése Közúton négy irányból közelíthető meg: Újszász és Jászapáti felől a 3227-es, Jászalsószentgyörgy és Tiszasüly felől pedig a 3226-os úton.

Az ország távolabbi részei felől a legegyszerűbben a 32-es főútról érhető el (Hatvan vagy Szolnok irányából, Jászalsószentgyörgynél vagy Újszász keleti szélénél letérve, vagy pedig a 31-es főútról (Budapest vagy Füzesabony irányából, jászapáti letéréssel.

A közúti tömegközlekedés autóbuszos szolgáltatója a Volánbusz.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 86-os számú a érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Jászladány vasútállomás a belterület északi széle közelében helyezkedik el, közúti elérését a 3226-os útból kiágazó 32 326-os számú mellékút teszi lehetővé.

Története A vidék régészeti leletei főként a rézkorból és a római korból valók.Fodor Ferenc szerint 1067-ben, a Zászty Apátság alapítólevelében említik először.Más források az 1399-es írásos említést emelik ki (Ladán), 1550-ben Jász Ladán, 1567-ben Jaz Ladán, 1828-ban Ladány néven szerepel a különféle okiratokban, 1910-ben pedig már mai nevén, Jászladányként említik. Nevének eredete ismeretlen, de egyesek a „láda" szóból származtatják. Fodor Ferenc azt feltételezi, hogy eredetileg besenyők lakták.

A török idők hányattatásai után újra benépesül a település, megalakult az egyházközség, 1736-ra felépül kőtemploma, önálló anyaegyházzá válik. 1745-ben Jászladány is a redemptus települések között szerepel, majd 1828-ban I. Ferenc király négy országos vásárt adományozott mezővárosi ranggal együtt Ladánynak, 1876-ban azonban a városi rangja megszűnik a településnek. A családok egy része kitelepült a város tulajdonában lévő kiskunsági Benepusztára, ahol 1907-ben önálló községet hoztak létre.

A Ladányt övező körgát 1856 márciusában alig 3 hét alatt készült el az itt élők kétkezi munkájával. Az országos vasúti hálózatba 1882-ben kapcsolódik be a település, s ezzel megszűnik korábbi elszigeteltsége.

Közélete Polgármesterei 1990–1991: dr. Szántó László (FKgP–MDF) 1991–1994: Sziráki Benedek (független) 1994–1998: Sziráki Benedek (független) 1998–2002: Dankó István (független) 2002–2006: Dankó István (független) 2006–2010: Dankó István (független) 2010–2011: Dankó István (független) 2011–2014: Drávucz Katalin (független) 2014–2019: Drávucz Katalin (független) 2019–2024: Bertalanné Drávucz Katalin (Fidesz–KDNP) 2024– : Bertalanné Drávucz Katalin (Fidesz–KDNP)

1991. szeptember 15-én időközi polgármester-választást tartottak a településen, mert Szántó László június 15-én lemondott tisztségéről. 2011. november 20-án az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) rendeztek. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, akit Drávucz Katalin váltott.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 12,3% cigánynak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 1,8%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 13,6% (25,5% nem nyilatkozott).Jászladány Helységnévtár

2022-ben a lakosság 87,4%-a vallotta magát magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,1-0,1% örménynek, ukránnak, szlováknak, horvátnak és németnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,3% volt római katolikus, 1,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 2,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (46,3% nem válaszolt).Jászladány Helységnévtár

Nevezetességei bélyegkép|240px|A római katolikus templom belső tere A község nevezetes a vöröshagyma és a lilahagyma termesztéséről. Római katolikus templomában (1757) Kracker János Lukács Szent Család képe látható. Római katolikus plébánia: 1840-ben épült, klasszicista stílusban. Nepomuki Szent János-szobor: 1808-ban állították. Kálvária: 1757-ben készült, barokk stílusban. Szentháromság-szobor: 1847-ben készült, klasszicista stílusban. Készíttetője Tolvay Jánosné Katona Teréz volt. Szent Flórián-szobor: 1893-ban készült. Lourdes-i kápolna: a 19. században épült. Szent István-szobor: 2001-ben készítette Paál Dezső. Második világháborús emlékmű: 1991-ben készült.

Híres emberek Itt született 1826-ban Kozlay Jenő magyar honvéd tiszt és az amerikai polgárháború tiszteletbeli (Brevet) dandártábornoka. Itt született 1894-ben Lázár Imre magyar gazdálkodó, kisgazda politikus, országgyűlési képviselő. Itt született 1910-ben Glauber Andor orvos, ortopédsebész, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1959) Itt született 1934-ben Somfai László zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Bartók Archívum volt vezetője, a Bartók- és Haydn-kutatás nemzetközileg elismert egyénisége.

Testvértelepülései Jászladány két testvértelepülése: Csíkrákos, Románia (Székelyföld) Oromhegyes, Szerbia (Délvidék)

Jegyzetek

Külső hivatkozások Jászladányi fényképalbum, 1912

Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései Kategória:Jász kerület Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok vármegye települései