Jászkarajenő község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Fekvése
Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon, a Gerje–Perje-sík Tisza jobb partjáig érő délkeleti és Pest vármegye déli csücskében helyezkedik el. Határos Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun vármegyével is. Egyike azon jász településeknek, amelyek nem Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartoznak. A település Szolnok és Cegléd között van, közel a Tisza mentén kialakult üdülő-övezethez (Tiszakécske, Kerekdomb, Tősfürdő-Lakitelek)
Megközelítése A település közúton három irányból közelíthető meg: Cegléd felől Törtelen és Kőröstetétlenen át a 4609-es úton, Tiszakécske irányából a 4615-ös úton, keleti szomszédja, Tiszajenő felől pedig szintén a 4609-esen. Közigazgatási területének nyugati részét egy szakaszon érinti a Nagykőrös–Szolnok közti 4613-as út is, de belterületeit az elkerüli.
Vasútvonalak nem érintik Jászkarajenőt, a legközelebbi vasúti megállási pont a Tiszajenő központjának északi részén, körülbelül 5 kilométerre fekvő Tiszajenő-Vezseny megállóhely.
Története
A Jászkarajenő lakottságára vonatkozó legkorábbi nyomok a kora vaskorra nyúlnak vissza.
A település két pusztából: Karából és Jenőből alakult. Kara eredetileg a Jászalsószentgyörgyieknek, Jenő pedig a Földváry családnak volt a pusztája. Az utóbbi Cibakházához tartozott. A község területe a 13. században a kunoknak jutott osztályrészül. Valószínűleg Kara is valamelyik kun nemzetségfőtől kapta a nevét. Kara kun község lakóit 1223-ban keresztelte meg Róbert esztergomi érsek. Jenő község 1375-től szerepel az oklevelekben. Az 1850-es években e két puszta egyesüléséből község keletkezett, mely Karának a jászfényszarúsiaktól bírt másik felét is magához vonta.
Kara község a 16. században az egri vár tartozéka volt. A törökdúlás után elpusztult, a pusztát 1730-ig Nagykőrös bérelte, majd Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru települések lettek a bérlői. Ekkor a községet Jászkarának nevezték, Jenő teljesen különálló terület volt. A község 1856-tól kezdett benépesülni, római katolikus plébániája 1863-ban alakult. Ekkoriban a még a növénytermesztéssel és állattartással foglalkozó jászok csak tavasztól őszig tartózkodtak Karán. Az 1876 évi XXXIII. törvénycikk Pest vármegyéhez csatolta, majd 1877-ben vásár-szabadalmat is nyert.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Abonyi járásához tartozott.
1910-ben 6380 lakosából 6376 magyar volt. Ebből 5758 római katolikus, 472 református, 135 izraelita volt.
Ide tartozott Alsókara, Felsőkara és Jenő puszta is.
Borovszky Samu 1900-as évek eleji leírása szerint a felsőkarai határrészen, a harangosi temető területén a 20. század elején még egy ősi épület terméskő-romjai, határban pedig több kunhalom is látható volt, Tetővár nevű dűlője pedig egy egykori földvár emlékét őrzi.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Heimann Gyula (független) 1994–1998: Heimann Gyula (független) 1998–2002: Heimann Gyula (független) 2002–2006: Heimann Gyula (független) 2006–2010: Palya István Kálmán (független) 2010–2014: Palya István Kálmán (Fidesz) 2014–2019: Palya István Kálmán (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Palya István Kálmán (Fidesz-KDNP) 2024– : Palya István Kálmán (Fidesz-KDNP)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,3%-a magyarnak, 7,8% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,7%, református 5,7%, felekezeten kívüli 9,1% (27,7% nem nyilatkozott).Jászkarajenő Helységnévtár
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% szlováknak, ukránnak és románnak, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44,4% volt római katolikus, 4,9% református, 0,2% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 13,1% felekezeten kívüli (35,2% nem válaszolt).Jászkarajenő Helységnévtár
Nevezetességei Római katolikus temploma - neogótikus stílusban épült Római Katolikus templom 1894-re épült fel, melyet Nagyboldogasszony tiszteletére szenteltek fel. A templom hossza 47 méter, legnagyobb szélessége 21 méter, belső magasság 18 méter, a torony magassága 68 méter.
Református temploma - 1899-ben épült. Kopjafa és Árpád-kori temető: Kultúrtörténeti érdekesség a falu határában található feltáratlan Árpád-kori temető, amely a korabeli források szerint végső nyughelye az Arany János által megénekelt „Vén Gulyásnak” is. Emléküket Fazekas Béla helyi fafaragó által készített kopjafa őrzi. Ragadozó madár: A római katolikus templom mögött, a polgármesteri hivatal mellett, Illyés Antal szobrászművész alkotása, a „Ragadozó madár” áll, mely a vándorló pásztornépek megtelepedését, otthonra találását szimbolizálja.
Oktatás Napköziotthonos Óvoda Gróf Széchenyi István Általános Iskola
Híres emberek Itt él és dolgozik Dombóvári István humorista. Itt született Lukáts Kató grafikusművész, könyvillusztrátor. (Legismertebb művei: Gőgös Gúnár Gedeon; Ablak-Zsiráf)
Közművelődés Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár Jászkarajenői Pózolj Tehénnel Verseny
Testvérvárosa Tusnádfürdő, Székelyföld Jászfényszaru Jászalsószentgyörgy
Források Borovszki Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Jegyzetek
További információk Jászkarajenő Önkormányzatának honlapja
Kategória:Jászkun kerület Kategória:Pest megye települései Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései