Marcalgergelyi (korábban: Gergelyi) község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése Marcalgergelyi Veszprém vármegye északnyugati részén, a Marcal-medencében, Pápától 15 kilométerre nyugatra terül el. Szomszédos települések: Külsővat, Nemesszalók, Szergény, Vinár. A falu északi határában folyik a Marcal-folyó, amely ezen a szakaszon a Vas és Veszprém vármegye közötti határt is jelenti.

Megközelítése Közúton a 8411-es úton érhető el, amely a belterületének déli szélén húzódik; központjába viszont csak az abból kiágazó 84 117-es számú mellékút vezet.

Az ország távolabbi részei felől Pápa vagy Celldömölk érintésével közelíthető meg a legkönnyebben, mindkét város felől a 834-es főútra kell rátérni, majd arról Nemesszalóknál északnak fordulni a 8411-es útra.

Elhalad a település mellett a MÁV 10-es számú a is, de megállási pontja itt nincs, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség Vinár vasútállomás, mintegy 1,5 kilométerre.

Története A település eredeti, rövidebb neve: Gergelyi, XII. századi eredetű, a Gergely keresztnévből származik. A falu első említése egy 1343-as oklevélben található. A XVI. században egy időre elnéptelenedett, de a XVII. században újratelepült. Ekkortól lakóinak többsége evangélikus. A 2001-es népszámlálás adatai szerint 232 evangélikus, 182 római katolikus és 28 református lakik a faluban. A település 1908-ban kapta mai, hosszabb nevét, hogy megkülönböztessék a beregi Gergelyitől (utóbbi ma Gergelyiugornya része).

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Léránt Károlyné (független) 1994–1998: Léránt Károlyné (független) 1998–2002: Léránt Károlyné (független) 2002–2006: Léránt Károlyné (független) 2006–2010: Léránt Károlyné (független) 2010–2014: Léránt Károlyné (független) 2014–2019: Szabó Balázs (független) 2019–2024: Molnárné Nagy Melinda (független) 2024– : Molnárné Nagy Melinda (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94%-a magyarnak, 0,3% szlováknak, 0,3% németnek mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,5%, református 4,7%, evangélikus 44,9%, felekezeten kívüli 8,8% (14% nem nyilatkozott).Marcalgergelyi Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,3% örménynek, 0,3% cigánynak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,6% volt evangélikus, 18,9% római katolikus, 2,9% református, 1,7% egyéb katolikus, 7,1% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).Marcalgergelyi Helységnévtár

Nevezetességei Az evangélikus templom 1783-ban épült. 1910-ben átépítették. Tornya 52 méter magas. Falán három emléktábla található. Egy-egy a két világháború Gergelyiből származó hősi halottainak, egy pedig az 1910-es átépítésnek állít emléket. A templom három harangjának egyike acélharang, II. Vilmos német császár ajándéka. XX. századi kőkereszt a temetőben. Joó-tó, Rönk-, Vendég- és Apartmanház. Trianon-emlékmű. A barokk községháza. A község területén (Vinár vasútállomás térségének nyugati szélén, a 8411-es út szintbeli vasúti keresztezése mellett) található hazánkban az utolsó úgynevezett egykaros teljes csapórudas sorompó, melynek két rúdja egymással szemben csukódik le. Ugyan az országban másutt is találni még olyan teljes csapórudas sorompót, ahol a csapórudak egymással szemben csukódnak le (mint például Rákosrendezőn), de ezen csapórudas sorompók mind kétkaros sorompók, 4 db sorompórúddal, ami azt jelenti, hogy 2-2 sorompórúd csukódik le egyszerre, egymással szemben, és zárja le a közutat. Az itteni egykaros teljes csapórudas sorompó esetében viszont összesen 2 darab rúd zárja le a közutat, ráadásul ezen rudak egymással nem párhuzamosan, hanem egymással szemben csukódnak le. Ez a műszaki megoldás korábban nem volt egyedülálló az országban, azonban a teljes csapórudas sorompók fokozatos felszámolásának következtében mára csak itt találkozhatunk vele.

Hitélete

Római katolikus Temploma nincs, a csekély számú hívő a vinári és a nemesszalóki templomot látogatja. Plébánosa Árus Kovács Gábor.

Evangélikus Helyi viszonylatban monumentálisnak számító templomában istentiszteletek kéthetente 14 órakor vannak.

Lelkészek:

régebben: Kovács Etelka 2014-ig: Szabóné Nyitrai Márta 2014-2019: dr. Wagner Szilárd 2019-2022: Bácsi János 2022-től: Györgyi Zsolt

Református Temploma nincs, hívei nem aktívak. Lelkésze Füstös Gábor.

Jegyzetek

További információk A település hivatalos honlapja

Kategória:Veszprém megye települései Kategória:A Marcal-medence települései Kategória:Veszprém vármegye települései