Pénzesgyőr község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.
Fekvése A 367 lelket számláló község az Öreg-Bakony egyik legszebb táján található, Zirctől 10 kilométerre nyugatra, Bakonybéltől pedig délre. Főutcája a Zirctől Nagygyimótig tartó 8301-es út, amibe Pénzeskút településrész központjában torkollik bele a Márkótól Hárskúton át idáig húzódó 83 111-es út, 13,3 kilométer után.
TörténetePénzesgyőr története A mai település területe és környéke már az őskorban is lakott volt. Régészeti leletek – köztük bronzkori halomsírok, valamint rézkori és vaskori emlékek – tanúsítják, hogy a Bakony e része kedvező természeti adottságai révén korán megtelepedésre alkalmas területnek számított. A Gerence-patak völgye és a forrásokban gazdag hegyközi medence biztosította az itt élő közösségek számára az életfeltételeket.
A középkor folyamán a térség nagyrészt lakatlan, összefüggő erdős terület volt, amely királyi birtokként szolgált, majd egyházi és világi kézbe került. A bakonybéli bencés és a zirci ciszterci apátság, valamint a szentgáli nemesek és később az Esterházy család birtokolták a vidéket. A török hódoltság idején a környék elnéptelenedett, majd a 17–18. század fordulóján kezdődött meg újranépesítése.
A mai község egyik elődtelepülése, Pénzeskút a 18. század végén jött létre a cseszneki Esterházy-uradalom betelepítési tevékenysége nyomán. A telepítés során főként római katolikus német telepesek érkeztek, kisebb számban szlovák és magyar családokkal kiegészülve. A település irtványfalu jelleggel alakult ki: a lakosok erdőirtással teremtettek megélhetést és művelhető területeket.
Az 1780-as évektől fennmaradt anyakönyvi adatok alapján az első telepes családok között szerepeltek többek között a Lang, Fischner, Szalandi, Fobajet, Pobolik, Pintér, Mika, Dunszt (Dunst), Jader, Bolgár, Gazdig, Steigler, Merkel, Kutser (Kucsera), Jager, Charel, Thaler, Prem, Kelmon, Lakatos, Groff, Hneber, Paidl, Weber, Ablakos és Poblatsko családok. A névsor jól mutatja a település többnemzetiségű jellegét: a német többség mellett magyar és szlovák eredetű családok is jelen voltak.
A település fejlődésében jelentős szerepet játszott az üveggyártás. A 18. század végén és a 19. század elején a környéken működő üveghuták – köztük a pénzeskúti és az óbányai huta – a Bakony erdőinek faanyagára és a helyi nyersanyagokra támaszkodtak. Az üveghutákhoz kapcsolódóan számos hutáscsalád telepedett meg a térségben, így például az Aschenbrenner, Fogl (Vogl), Hedl, Kohlrusz, Peidl, Puchinger, Rieger és Weber családok. Az üveggyártás mellett a hamuzsírkészítés is fontos ipari tevékenység volt.
A 19. század folyamán a lakosság jelentős része mezőgazdaságból élt, míg mások uradalmi cselédként vagy ipari munkásként dolgoztak. Az anyakönyvek és összeírások tanúsága szerint ebben az időszakban további családnevek is megjelentek a településen, például az Amberg, Eisenreich, Gartner, Hudi, Katzer, Kertész, Pacher, Pauer, Potsek (Pucsek), Rankl, Rieger, Simon, Szabó, Torma, Vogl és Wagenhoffer családok. Az üveghuták megszűnését követően a lakosság egy része elvándorolt, mások helyben maradva folytatták a gazdálkodást.
A mai Pénzesgyőr 1956-ban jött létre Kőrisgyőr, Kerteskő (korábban Antalháza) és Pénzeskút egyesítésével. A települések korábban Bakonybél, Lókút és Szentgál közigazgatási területéhez tartoztak. Az egyesítés után kialakult község megőrizte történeti és nemzetiségi hagyományait.
A település neve a környék forrásaihoz kötődik: a „kutak” által felszínre hozott, érme alakú kövek adták a „Pénzeskút” elnevezést, amely később a község nevében is fennmaradt.
A 20. század második felében a község fejlődését a környék ipari létesítményei – például a dudari szénbánya – is befolyásolták, amelyek munkalehetőséget biztosítottak a helyi lakosság számára. Napjainkban Pénzesgyőr megőrizte falusias jellegét, gazdaságát elsősorban a mezőgazdaság és az idegenforgalom határozza meg.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Páder Dezső (független) 1994–1998: Páder Rezső (független) 1998–2002: Páder Rezső (független) 2002–2006: Busz János Sándor (független) 2006–2010: Busz János Sándor (független) 2010–2014: Busz János Sándor (független) 2014–2019: Hajós Ákos (független) 2019–2024: Véber Arnold (független) 2024– : Véber Arnold (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 70,4%-a magyarnak, 10,7% németnek mondta magát (29,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,3%, református 2,4%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 7% (29% nem nyilatkozott).Pénzesgyőr Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% németnek, 0,3% horvátnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,2% volt római katolikus, 0,6% református, 0,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 2,2% egyéb katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (61,6% nem válaszolt).Pénzesgyőr Helységnévtár
Nevezetességei A község kultúrháza Vörösmarty Mihályról lett elnevezve, aki jó kapcsolatot tartott fenn a bakonybéli kolostorban élőkkel. A környék kiváló kirándulóhelyei, pl. a Szömörke-völgy, a Som-hegy barlangjai, a ritka kőzetek és a sok forrás vonzzák a turistákat. A zavartalan pihenést egy új, nyolc faházból álló önkormányzati szálláshely biztosítja. Jegyzetek
Külső hivatkozások
Kategória:Veszprém megye települései