Nagymányok (németül: Großmanok) város Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban. 2009. július 1-jével nyilvánították várossá. 1068 hektáros kiterjedésével a megye és a Dél-Dunántúl legkisebb közigazgatási területű városa.

Fekvése A Mecsek hegység keleti kiágazásának északi oldalán fekszik, szép természeti környezetben; közigazgatásilag Tolna vármegye déli peremén, a Bonyhádi járásban. Területének déli része hegyes-dombos, a többi irányban nagyrészt síkság. Határa keleten Kismányok, északon Aparhant és Izmény, nyugaton és délnyugaton Váralja, délen és délkeleten a Baranya vármegyéhez tartozó Mecseknádasd és Hidas községekkel érintkezik.

A fővárostól, Budapesttől 170, a megyeszékhelytől, Szekszárdtól 27, Pécstől pedig 45 kilométerre helyezkedik el. Mindhárom említett város felől a 6-os főútról közelíthető meg, a Bonyhád-Kaposszekcső közötti 6534-es úton. A települést átszeli a MÁV 50-es számú Dombóvár–Bátaszék-vasútvonala, melynek egy megállási pontja van itt. Nagymányok megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Váralja megállóhely és Hidas-Bonyhád vasútállomás között található.

Története

Az első írásos emlék 1015-ből maradt fenn, amikor Damaslaus herceg a Manek alakban írt falut a pécsváradi kolostornak adományozza. A település neve és annak írásmódja a későbbiekben többször változott: Manky, Meneke, Manyk, Manyuk, Mányok és Nagymányok alakok váltak ismertté. A török pusztítás következtében elnéptelenedett községbe katolikus vallású németek kerültek betelepítésre.

A város hármas településtagoltsága szintén a szénbányászathoz kötődik. A falusi rész az előzőekben leírtak alapján 1015-től ismert, ehhez szervesen csatlakozott a Csalapuszta 1299-től, mely két utcából állt. A Bányatelep 1891-től került be a község vérkeringésébe, melyet a bánya hozott létre és tett komfortossá. Az Újtelep szintén bányászlakásokból álló településrész, 1958-tól kezdődően épült. A szénbányászat kezdeti lépései 1803-tól voltak tapasztalhatók. 1873-ban került sor a vasút kiépítésére. A bányászat jelentősebb szerepet 1890-től kapott, amikor megépítették az első üzemi épületeket és munkáslakásokat. 1890-ben Troll Ferenc zárdát alapított, mely szintén lényeges momentum a település életében. A település bányász jellege megszűnt, de 2011 nyarán újjáéledt, ugyanis megkezdődött a 2-2,5 millió tonnára becsült szénvagyon külszíni kitermelése.

2009. július 1-jén lett az addigi nagyközségből város, amikor Sólyom László köztársasági elnök városi címet adományozott a településnek. A városi címmel Nagymányok főútja és központja is megújult

Közélete Polgármesterei +PolgármesterMegjegyzés1990–1994Teleki Istvánfüggetlen1994–1998független1998–2002független2002–2006Balogh Andrásfüggetlen2006–2010Karl Bélafüggetlen2010–2014független2014–2019független2019–2023függetlenhivataláról lemondott2023–2024Bartucz Mátéfüggetlenidőközi választás: 2023. június 18.2024–független

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 26,1% németnek mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,9%, református 3,3%, evangélikus 6%, felekezeten kívüli 10,5% (21,4% nem nyilatkozott).Nagymányok Helységnévtár

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 11,3% németnek, 1,8% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek és románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,5% volt római katolikus, 4,8% evangélikus, 2,5% református, 0,1% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 15,3% felekezeten kívüli (36,3% nem válaszolt).Nagymányok Helységnévtár

Nevezetességei Római katolikus templom – barokk stílusú – 1783; és a plébánia. A templom homlokzatán I. és II. világháborús emlékmű Kálváriadomb a város déli részén. Egykori meddőhányó, a Sturc. Műemlék Nepomuki Szent János- és a Szent Vendel-szobrok Négy kápolna. Nagymányoki Német Nemzetiségi Tájház

Bányász Emlékszoba Evangélikus templom - 1994-ben épült - mellette bányászemlékmű. Székely Közösségi Ház és Tájszoba (alakulás éve: 2015. Előre egyeztetett időpontban megtekinthető. Tel.: 20/211-9950) Magyarországi Új Apostoli Egyház

Feledhetetlen élményt nyújthatnak a város északi és nyugati részén található hangulatos pincesorok.

Civil szervezetek, egyesületek

Glück Auf Hagyományőrző Egyesület Nagymányoki Sportegyesület Nyugdíjasklub Siketek és nagyothallók klubja Focisuli Német Nemzetiségi Gyermekkórus Németh-Gallusz Duó Önkéntes Tűzoltó Egyesület Polgárőrség Nagymányok Nyugdíjas Bányász Szakszervezet Nagymányoki Szőlő és Bortermelők Baráti Köre Egyesület Völgység Turista Egyesület Nagymányoki Székely Kör Egyesület

Rendezvények

Nagymányoki Újévi Koncert Majális Nagymányoki Városnap Idősek Napja Mindenki Karácsonya Nagymányoki Búcsú- Bor és Strudel Fesztivál

Híres emberek Itt született Wusching Konrád Pál (1827–1900) elemi iskolai főtanító, karnagy, zeneszerző és publicista.

Jegyzetek

További információk Nagymányok város honlapja Blandl György: Nagymányok Község Története Wuschung Ádám és Guth Ferenc: Nagymányok Újabb Kori Története

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Tolna megye települései Kategória:Tolna vármegye települései Kategória:Magyarország városai