bélyegkép|Művészi ábrázolás a feketére égett Földről 7,9 milliárd év múlva, amikor a Nap vörös óriássá változik Bár a jövőre vonatkozó jóslatokat soha nem lehet abszolút bizonyossággal állítani, az alábbi listán közöltek levezethetőek mai tudományos nézetekből és modellekből. Több tudományág is hozzájárul ismereteinkhez a távoli jövőről, köztük az asztrofizika – amely kiderítette, hogyan születnek, viszonyulnak egymáshoz és pusztulnak el a bolygók és a csillagok –, a részecskefizika – amely megmutatta, hogyan viselkedik az anyag a legkisebb méretekben –, az evolúcióbiológia, és a lemeztektonika – amely megmagyarázza, hogyan mozognak a kontinensek évezredeken keresztül.
A Föld jövőjéről, a Naprendszer keletkezéséről és történetéről és a fejlődő világegyetemről szóló minden elméletbe bele kell foglalni a termodinamika második főtételét, amely szerint az entrópia – azaz a munkavégzéshez szükséges energia elvesztése – idővel növekszik. A csillagok idővel felélik hidrogénkészletüket és kiégnek, a közeli találkozások miatt a gravitáció kilendíti pályájukról a naprendszerek bolygóit és a galaxisok naprendszereit. Egyes fizikusok elmélete szerint maga az anyag is áldozatul esik a radioaktív bomlásnak, és a legstabilabb anyagok is szubatomi részecskékre bomlanak. Mivel a jelenlegi elméletek szerint a világegyetem lapos geometriájú (legalábbis a laposhoz igen közeli), vagyis nem fog véges idő után magába omlani, elméletben a jövő végtelen, így elméletben rendkívül kevéssé valószínű események – például a Boltzmann-agy létrejötte – is bekövetkezhetnek. Felsorolunk több más lehetséges jövőbeli eseményt is, amelyek bekövetkezése még megválaszolatlan kérdésektől függhet, például attól, bomlanak-e a protonok, illetve hogy létezni fog-e még a Föld, amikor a Nap vörös óriássá válik.
A Föld, a Naprendszer és a világegyetem jövője <div style="float: top; margin: 0.5px;"> Asztronómia és asztrofizika Geológia és planetáris tudományok Biológia Részecskefizika Matematika Technológia és kultúra
Jel Hány év múlva vagy dátum Esemény 1 000A legközelebbi időpont, amikor a Föld mágneses pólusai teljesen megcserélődnek.I. sz. 4 385A legközelebbi időpont, mikor a Hale–Bopp-üstökös látható lesz. Abban az esetben, ha az Antarktiszon található Wilkes-medence „jégdugója” elkezdene olvadni a klímaváltozás hatására, ennyi időn belül olvadna el teljesen. Ennek köszönhetően az óceánok szintje világszerte 3-4 métert emelkedhet.10 000A vörös szuperóriás csillag Antares legkésőbb ekkortájt szupernóva-robbanáson kell keresztülmenjen. Fénye nappal is látható lesz. Brandon Carter ítéletnapi érvelése szerint az emberiség kihalása.10 000–15 000Ezen az időpontban, amely a Föld precessziós ciklusának a fele, a bolygó tengelyferdesége megfordul, így a tél és a nyár a Föld keringésének ellenkező oldalán fog megtörténni. A déli féltekén az évszakok kevésbé lesznek extrémek, míg az északin nagyobbak lesznek az évszakok közötti időjárás-változások.15 000Egy elmélet szerint a Föld világűrben történő mozgása és a precesszió hatására az afrikai monszunesőt előidéző áramlatok északabbra kerülnek, melynek köszönhetően a Szahara sivatag ismét kizöldül, ahogy azt tette 5000–10000 évvel korábban.17 000Valószínű eddigre megtörténik egy, a civilizációt veszélyeztető szupervulkán-kitörés, amely egy trillió tonna vulkanikus törmeléket fog felszínre hozni.25 000A Mars északi jégsapkája visszahúzódik, ahogy a bolygón egy felmelegedési időszak kezdődik. 36 000 3,024 fényévre megközelíti a Földet a Ross 248, és a Naphoz legközelebbi csillag lesz. Kb. 8000 év után ismét eltávolodik. 42 000 Az Alfa Centauri ismét a Naphoz legközelebbi csillagrendszer lesz. 50 000 Burger és Loutre elmélete szerint ebben az időben véget ér a mostani interglaciális. A Földön újra jégkorszak köszönt be, feltéve, hogy a globális felmelegedés hatása korlátozott marad. A Niagara-vízesés erodálja a vízesést az Erie-tótól elválasztó maradék 30 km-t is, és megszűnik létezni. Kanada legtöbb gleccsertava feltöltődik.50 000Mivel a Hold által előidézett árapályhatás folyamatosan lassítja a Föld forgását, ezért ekkorra egy nap hossza 86401 másodperc lesz. Ha akkor is a jelenlegi rendszert használják időmérésre, vagy minden egyes nap egy szökőmásodpercet kell beiktatni, vagy a másodperc hosszának hivatalos definícióját megváltoztatva kell azt fenntartani. Utóbbi esetben egy másodperc hosszabb időtartam lesz, mint jelenleg.50 000A Berger és Loutre (2002) kutatás szerint véget fog érni az interglaciális időszak, amely következtében a jelenlegi eljegesedés glaciális időszaka fog megkezdődni a Földön. 2016-os tanulmányok szerint viszont a klímaváltozás következtében ez akár 50 ezer évvel is később történhet, esetleg teljesen ki is maradhat.50 000A Niagara-vízesés teljesen eltűnik.100 000A csillagok sajátmozgása miatt számos csillagkép felismerhetetlenné válik.100 000A VY Canis Majoris hiperóriás csillag valószínűleg felrobban egy hipernóvában.100 000Ennyi idő kell hozzá, hogy az Észak-Amerikában honos gyűrűsférgek, amelyek a jégkorszak miatt visszahúzódtak, újra elérjék a kanadai-amerikai határt. Ez a természetes haladási tempójukra vonatkozik (10 m/év), természetesen az ember általi behurcolással már jóval hamarabb megtörténhet mindez.100 000Ha az emberiség jelen pillanatban beszüntetné a szén-dioxid kibocsátást, annak 10%-a még mindig a légkörben lenne.250 000A jelenleg még a tenger alatt lévő Lōʻihi vulkán, a Hawaii-szigetek legfiatalabb tagjaként ekkor bukkan a felszínre.300 000Számítások szerint a WR 104 nevű Wolf–Rayet-csillag valószínűleg eddig az időpontig szupernóva formájában felrobban. Egyes számítások szerint ez veszélyes lehet a földi életre nézve is, mert a csillag forgási tengelye miatt gammasugár-kitörés indulhat el egyenesen a Föld irányába. 500 000 Erre az időre a Földet valószínűleg eltalálja egy kb. 1 km átmérőjű meteorit.500 000A dél-dakotai Badlands National Park jellegzetes lépcsőzetes képződményei teljesen erodálódnak.1 millióA Földön jelenleg ismeretes legfrissebb fennmaradt meteorkráter Arizonában teljesen erodálódik.1 millióValószínűsíthető egy szupervulkánkitörés a Földön, amely során 3200 köbkilométer törmelék is a levegőbe juthat. Ehhez hasonló a 75 ezer évvel ezelőtti Toba szuperkitörés volt csak. 1 millió Ez a legtávolabbi időpont, ameddig a Betelgeuze, az Orion csillagkép főcsillaga vörös szuperóriás csillag szupernóvaként felrobban. A szupernóva várhatóan nappal is könnyen látható lesz.1 millióA Desdemona és a Cressida (mindkettő az Uránusz holdja) összeütköznek. 1,28 millió 0,14 fényévre megközelíti a Napot a Gliese 710, és feltételezhetően megzavarja az Oort-felhőt, és növeli az esélyt arra, hogy egy üstökös bejut a Naprendszer belsejébe.2 millióEnnyi idő alatt regenerálódnak teljesen a korallzátonyok (figyelemmel arra, hogy 65 millió évvel ezelőtt is hasonló tempóban történt)2 millióTovább erodálódik a Grand Canyon, nem lesz sokkal mélyebb, viszont a mostanihoz képest jóval szélesebbé válik.3 millióA Föld forgásának lassulása miatt egy perccel hosszabb lesz minden nap, mint napjainkban. 10 millió A szélesedő kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgyet elárasztja a Vörös-tenger, létrehozva egy új óceáni medencét, ami kettévágja az afrikai kontinenst.10 millióKörülbelül ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az élővilág teljesen kiheverje a pleisztocén–holocén becsapódási eseményt. Ennyi idő elteltével a ma élő fajok túlnyomó többségének egy tömeges kihalási esemény nélkül is el kell tűnnie, hogy újaknak adja át a helyét.50 millióA Szent András-törésvonal menti tektonikai mozgások miatt ekkorra várható, hogy a Kaliforniai-öböl víze észak felé befolyik a ma Kalifornia állam középső részeként ismert Central Valley-be, egy új beltengert hozva létre. 50 millió A Phobosz összeütközik a Mars felületével. 50 millió A kaliforniai tengerpart kezd becsúszni az Aleut-árokba, ahogy Los Angeles és San Francisco városainak mai területe egymás mellé ér.
Afrika eddigre összeütközött Eurázsiával, bezárva a Földközi-medencét és megteremtve egy, a Himalájához hasonló hegyláncot. Az Appalache-hegység eróziója befejeződik.50–400 millióA szükséges idő arra, hogy a Föld fosszilis tüzelőanyagai természetesen újratermelődjenek.60 millióA Sziklás-hegység kanadai vonulatai teljesen erodálódnak. Délebbi részei egyelőre még kitartanak.80 millióA Hawaii-szigetek ma ismert utolsó tagját is elnyeli a tenger, hogy új szigeteknek adja át a helyét. 100 millió Eddigre a Földbe valószínűleg beleütközik egy hasonló nagyságú meteorit, mint amilyen 65 millió évvel ezelőtt elindította a kréta–tercier kihalási eseményt.100 millióHa a Pangaea Proxima modell helytálló, úgy egy új szubdukciós zóna nyílik az Atlanti-óceánban, melynek következtében Amerika ismét elindul Afrika felé.100 millióA Szaturnusz gyűrűinek megsemmisülése mai formájukban.110 millióA Nap fényerejének intenzitása 1 százalékkal nő.180 millióA Föld forgásának lassulása miatt ekkorra egy nap 25 óra hosszú lesz.230 millióEz a maximális időtartam, ameddig az égitestek mozgását ki lehet számítani, a Ljapunov-függvény alapján. 240 millió A jelen helyzetéhez képest a Naprendszer megtett egy teljes kört a galaxismag körül. 250 millióKalifornia északon összeütközik Alaszkával. 250–350 millió Várható, hogy a Föld összes kontinense egyesül egy lehetséges új szuperkontinensben (Novopangaea, Amázsia, Pangaea Ultima). Bármilyen módon történik is ez, várható egy újabb eljegesedési periódus, csökkenő óceáni vízszinttel és a légköri oxigénszint növekedésével, amely tovább hűti a Földet. Ennek következtében gyors evolúció is történhet.300–600 millióA Vénusz köpenyének hőmérséklete eléri a maximumát, ezt követően kb. 100 millió év alatt a teljes kérge újrahasznosul.350 millióVégleg bezárul a Csendes-óceán.400 millióIsmét feltöredezik a szuperkontinens, amely felmelegedéssel jár együtt.500 millióJelentős az esélye, hogy 6500 fényéven belül egy erőteljes gamma-kitöréssel együtt járó szupernóva-robbanás történjen, amely képes felsérteni a Föld ózonrétegét és tömeges kihalást előidézni.600 millióA Hold túl messzire kerül ahhoz a Földtől, hogy teljes napfogyatkozás következhessen be.600 millióA Nap sugárzásának erősödése miatt megtörik a karbonát-szilikát ciklus: az erősebb sugárzás hatására jobban mállanak a kőzetek, amelyek karbonátok formájában a földön tartják a szén-dioxidot. Mivel a víz párolgása is felgyorsul a melegedés miatt, a kőzetek keményednek is, amelynek következtében előbb-utóbb a lemeztektonika is lelassul, majd végül teljesen leáll. Vulkánok nélkül pedig, amelyek szenet juttatnak a Föld légkörébe, a légköri szén-dioxid szint zuhanni kezd. Ez azt jelenti, hogy a C3-as típusú fotoszintézisben részt vevő növényfajok (a jelenlegi fajok 99 százaléka) ki fognak halni.Heath, Martin J.; Doyle, Laurance R. (2009). "Circumstellar Habitable Zones to Ecodynamic Domains: A Preliminary Review and Suggested Future Directions".700 millióA növényi élet szinte teljes kihalása miatt nem jut elég oxigén a levegőbe, így nagyobb mértékű ultraviola sugárzás érheti el a földfelszínt. A növekvő sugárzás miatt egyéb kémiai folyamatok is ezt erősítik. A repülő állatoknak, amelyek nagyobb távolságot tudnak megtenni hűvösebb helyekig, nagyobb az esélyük a túlélésre. Az állati élet a sarkokra és a föld alá kényszerülhet, ahol a hosszú nappalok alatt hibernálódnak az erős sugárzás miatt, éjjel pedig aktívak. A kontinensek túlnyomó része sivár pusztasággá válik, a tengerekben azonban még fennmaradhat az élet.800 millióA szén-dioxid szint úgy lecsökken, hogy már a C4 típusú fotoszintézis is lehetetlenné válik. Növényi élet nélkül az oxigénszint tovább nem növekszik, így az ózonréteg is eltűnik, majd a halálos sugárzás következtében az oxigén is eltűnik. Ezt az óceánokban esetleg valamilyen létforma még túlélheti, de nem sok idő elteltével a többsejtű élet lehetetlenné válik a Földön.1 milliárdAz óceán tömegének 27%-a eltűnik. 1,1 milliárd