George Orwell (eredeti neve: Eric Arthur Blair) (Motihari, Bihár, India, 1903. június 25. – London, 1950. január 21.) angol író, kritikus, újságíró.
Élete Apja az indiai Polgári Szolgálat tisztviselője volt. Blair 1911-ben anyjával és nővérével Angliába költözött, hogy tanulmányait ott kezdhesse meg. Tizennyolc éves korában a híres Eton kollégiumban végezte a középiskolát – halovány eredménnyel ugyan, de első írásai már az iskolai lapban megjelentek.
Mivel nem sikerült egyetemi ösztöndíjat szereznie, visszatért Indiába, ahol öt évet szolgált helyettes felügyelőként a burmai rendőrségnél. Amikor 1927-ben eltávozásra hazatért, beadta felmondását – az angol gyarmati politikával való egyet nem értés is szerepet játszott elhatározásában. A következő néhány évet a párizsi és londoni szegényebb rétegek között töltötte, csavargókkal, koldusokkal barátkozott, és mindenféle alkalmi munkákat vállalt. Már ekkor tüdőbántalmak kínozták, és párizsi kórházi tartózkodásáról be is számolt egy elbeszélésében, ennek ellenére erős dohányos maradt. Erről az időszakáról 1933-ban kiadott egy életből vett beszámolót George Orwell néven "Down and Out in Paris and London" (Csavargóként Párizsban, Londonban) címmel. Írói vezetékneveként egy lakhelyéhez közeli folyó nevét választotta.
Bár regényei elismerést hoztak számára, írásaiból megélni nem tudott, ezért tanított, recenziókat írt és egy könyvesboltban dolgozott. 1936-ban feleségül vette Eileen O'Shaughnessyt. Az év végén Barcelonába utazott, hogy a spanyol polgárháborúról tudósítson. A brit Független Munkáspárt ajánlólevele juttatta be a marxista POUM-hoz, ahol aztán fegyvert ragadott. A POUM milíciában az aragóniai fronton harcolt, ahol egy fasiszta orvlövész megsebesítette a nyakán. Erről az élményéről rövid esszét is írt Wounded by a Fascist Sniper, near Huesca címmel. Visszaszállították a hátországba, de amíg lábadozott, kitörtek a barcelonai harcok, amelyekben részt vett. 1937 közepére a spanyol kommunisták megkezdték leszámolásukat a POUM-mal, ezért Orwell és felesége kimenekültek az országból.
Orwell baloldali nézeteit a spanyol polgárháború kitörése – ha lehet – még jobban megerősítette. Ám miután az NKVD irányítása alatt álló kommunisták több harcostársát megölték, illetve börtönbe vetették, olthatatlan ellenszenv és bizalmatlanság támadt benne a kommunistákkal és a sztálinista Szovjetunióval szemben. Szinte élete végéig tartott attól, hogy Trockijhoz hasonlóan egy szovjet merénylet áldozatává válik. Spanyolországból feleségével Franciaországba menekült. 1938-ban jelent meg a spanyolországi élményeiből táplálkozó Hódolat Katalóniának című könyve.
Mivel saját gyermekük nem lehetett, egy Richard nevű kisfiút adoptáltak. Orwell 1938-ban TBC-s lett. 1939 nyarán megjelent légszomj című műve (Coming Up for Air), melynek fő témája az életközepi válság, de amelyben megjósolta a második világháború kitörését, sőt azt is, hogy a háború előtti Egyesült Királyság messzivé és elérhetetlené válik majd. 1941-től a BBC-nél dolgozott és a második világháború idején a Home Guardban (honvédelmi polgári testület) teljesített szolgálatot. 1943–44-ben írta meg a Szovjetunió és a kommunista ideológia maró szatíráját nyújtó Állatfarmot, mely a háború idején – mivel a Szovjetunió Nagy-Britannia szövetségese volt – nem jelenhetett meg. Felesége halála után a skót partok közelében levő Jura szigetén telepedett le. Itt írta meg híres regényét, az 1984-et, amelyben egy civilizációt leigázó, fokozatosan bürokratizálódó, végletesen totalitárius rendszer képét vetítette elő. A könyvet 1949-ben adták ki.
Orwell alig néhány hónappal élte túl főműve megjelenését: 1950. január 21-én halt meg tüdőtuberkulózisban.
Könyvei Regényei Down and Out in Paris and London (1933) Csavargóként Párizsban, Londonban; ford. Kőrös László, utószó Nóvé Béla; Cartaphilus, Budapest, 2001 Burmese Days (1934) Tragédia Burmában. Regény; ford. Máthé Elek; Káldor, Budapest, 1948 Burmai napok; ford. Máthé Elek; Terebess, Budapest, 1998 Tragédia Burmában; ford. Lázár Júlia; Cartaphilus, Budapest, 2006 A Clergyman's Daughter (1935) A lelkész lánya; ford. Pásztor Péter; Cartaphilus–Merhavia, Budapest, 2004 Keep the Aspidistra Flying) (1936) A fikusz és az Antikrisztus; ford. Lázár Júlia, Cartaphilus, Budapest, 2005 The Road to Wigan Pier (1937) A wigani móló; ford. Lázár A. Péter; Cartaphilus, Budapest, 2001 Homage to Catalonia (1938) Hódolat Katalóniának; ford. Betlen János, Tóth László; Interart, Budapest, 1989 (Visszatérés...) Hódolat Katalóniának; AB Független, Budapest, 1986 Coming Up for Air (1939) Légszomj; ford. Papolczy Péter; Európa, Budapest, 2003 Animal Farm (1945) Állati gazdaság; AB Független, Budapest, 1984 Állati gazdaság; bev. Györgyey Klára; AB Független Kiadó–Frame, Budapest–Chicago, 1985 (Szivárvány könyvek) Állati gazdaság; ford. Zuz Tamás;Nóvé Béla álneve 2. jav. kiad.; I.U.S., Párizs, 1985 (I.U.S.: Az Irodalmi Újság sorozata) Állatfarm. Tündérmese; ford. Szíjgyártó László; Európa, Budapest, 1989 Állatfarm; ford. M. Nagy Miklós, versford. Elekes Dóra; Helikon, Budapest, 2021 Állatfarm. Tündérmese; ford. Stier Ágnes; Lazi, Szeged, 2021 Nineteen Eighty-Four (1949) Ezerkilencszáznyolcvannégy; ford. Antal György; „Magyar Október” Szabadsajtó, Budapest, 1984 1984. Regény; ford. Szíjgyártó László, sajtó alá rend. Osztovits Levente; Forum, Újvidék, 1986 1984; ford. Szíjgyártó László, utószó Sükösd Mihály; Európa, Budapest, 1989 1984; ford. Stier Ágnes; Lazi, Szeged, 2021 1984; ford. Lukács Laura; Scolar, Bp., 2022
Esszék Esszék; AB Független, Budapest, 1988 Az irodalom fölszámolása. Válogatott esszék; vál. Takács Ferenc, ford. Bérczes Tibor et al.; Európa, Budapest, 1990 Az oroszlán és az egyszarvú. Esszék, tanulmányok, publicisztikák, 1-2.; ford. Algol László et al.; Cartaphilus, Budapest, 2000
Egyéb írásai Háborús napló; ford. Tóth Dániel; Cartaphilus, Budapest, 2002 Rádiós jegyzetek; Cartaphilus, Budapest, 2003 A Nagy Testvér figyel. George Orwell füveskönyve; vál., szerk., utószó Praznovszky Mihály; Lazi, Szeged, 2021 Miért írok? Írások politikáról, társadalomról; ford. Szatmári Zsófia; Open Books, Bp., 2022 (Bázis könyvek)
Képregény 1984; szöveg George Orwell nyomán, rajz. Fido Nesti, ford. Szíjgyártó László; Helikon, Budapest, 2020
Megjegyzések
Irodalom Raymond Williamsː Orwell; ford. Bizám Lenke; Gondolat, Budapest, 1989 Gordon Bowker: Inside George Orwell: A Biography, Palgrave Macmillan, 2003 Nóvé Béla: Orwell-olvasó. Esszék, tanulmányok, vitacikkek, 1984–2003; Krónika Nova, Budapest, 2003 Körmendy Zsuzsanna: Hódolat George Orwellnek, a huszadik század lelkiismeretének; XX. Század Intézet, Budapest, 2003 Jeffrey Meyersː Orwell. Egy nemzedék fagyos lelkiismerete; ford. Magyari Andrea, versford. N. Kiss Zsuzsa; Európa, Budapest, 2007 Sz. Benedek István: Szellemek oltalmában. Burmában, Orwellel; Mentor, Marosvásárhely, 2009 John Rodden: George Orwell. Legenda és örökség; ford. Csuhai István; Európa, Budapest, 2021
További információk
100 éve született Orwell – A www.orwell.hu oldal anyaga
Kategória:1903-ban született személyek Kategória:1950-ben elhunyt személyek Kategória:Angol írók Kategória:Rendőrök Kategória:Nevet változtatott brit személyek Kategória:A spanyol polgárháború résztvevői