bélyeg|263px|Kocsmai mulatozás prostituáltak társaságában, miközben egyikük kizsebel egy ittas vendéget, francia illusztráció, 1869 bélyeg|263px|Női prostituált a placcon, Tijuana, Mexikó
A prostitúció pénzért vagy más anyagi ellenszolgáltatásért cserébe nyújtott szexuális szolgáltatás. Jogi elnevezése az üzletszerű kéjelgés. A 20. század végétől elterjedt neve, a szexmunka, az önkéntességet emeli ki. A nemi kapcsolatoknak az a módja, amelyet az üzletszerűség, és az érzelmi közömbösség jellemez.
Jogi meghatározását már Domitius Ulpianus római jogász elvégezte i. sz. 200 körül: eszerint prostituált az a nő, aki nyilvánosan, válogatás nélkül és pénzért adja oda magát férfiaknak.
Átvitt értelemben a prostitúció az elveknek, meggyőződésnek, tudásnak áruba bocsátása anyagi előnyökért.Értelmező szótár
Etimológiája Az ókori Athénben Szolón görög törvényhozó nevezte „ácsorgóknak” (prosztatai) a nyilvánosházak előtt magukat áruló nőket. A latin nyelvú prostituere szó jelentése is előre-, oda- vagy kiállítani. Később kialakult további értelme morálisan, nemileg kiszolgáltatni. A szó ebben az értelemben számos európai nyelvben elterjedt.
Típusai Paul J. Goldstein a prostitúció típusait a foglalkozási elkötelezettség és a foglalkozási környezet alapján alakította ki. Az elkötelezettség arra utal, hogy egy nő vagy férfi milyen gyakran vesz részt prostitúcióban. Ha a prostituált tevékenység csak időleges, akkor azt „alkalmi prostitúció”-nak nevezzük. Az ilyen nem hivatásszerű tevékenységet folytatók gyakran, de rendszertelen időközönként, más forrásokból származó jövedelmeik kiegészítésére fogadnak el pénzt. Mások folyamatosan részt vesznek a prostitúcióban, amely így a legfontosabb kereseti lehetőségük.
A foglalkozási környezet azt írja le, hogy a prostituált milyen típusú munkakörnyezetben és milyen kapcsolattípus alapján dolgozik.
A prostituáltak társadalmi ranglétrája piramisszerűen épül fel: Kitartott nők: az ókori hetérák utódai, ránézésre jól szituált üzletasszonynak tűnnek, de magas életvitelüket egy-két vagy három férfi teremti meg számukra. Gyakran ezek a lányok felsőoktatási intézmények hallgatói, vagy alkalmazásban is lehetnek valahol, de alacsony a jövedelmük. „Call-girl”: telefonon keresztül jut kliensekhez. Hívásra házhoz megy, valamint üzleti fogadásokra kíséri partnereit. Az üzletszerzés cégen keresztül bonyolódik. Az internet rohamos fejlődésének és terjeszkedésének eredményeként pedig már nagyon sok honlapon is megtalálhatóak az ilyen szolgáltatást kínáló nők. Szállodás lány: szállodák, exkluzív bárok alkalmazottja. Kuncsaftjait szobára viszi. A szállodák bárjai szívesen látják őket, mert fellendítik a forgalmat. „Háziprostituált”: magánklubban vagy bordélyházban dolgozik. „Masszázsszalonos prostituált”: egy olyan intézményben kínálkozik fel, amely elvileg legális masszázs és egészségügyi szolgáltatások elvégzésére szolgál. „Utcalány”: az utcán szerez kuncsaftokat. Jól szervezett hálózat tagja, többnyire „stricije” van, aki gondoskodik védelméről és ügyfeleket is szerez anyagi ellenszolgáltatás fejében. Ezek a lányok az ipar legkiszolgáltatottabb áldozatai. Nem válogathatnak partnereik között. Gyakori az erőszak és a fizikai bántalmazás esetükben. Szexuális fertőzésnek is az ő rétegük van a legjobban kitéve. A lányok gyakran nehéz körülmények között élnek, egy „menet” árát igen alacsonyan szabják meg.
Kísérő szolgálat A kísérő (eszkort) szolgálat a prostitúció egy enyhébb formája. Főleg üzletemberek vesznek igénybe kísérő szolgálaton keresztül szerzett lányokat, akik elkísérik őket a hivatalos rendezvényekre partnerükként, barátnőjükként. Ezek a lányok legtöbbször magasan képzett, több nyelvet beszélő hölgyek, akik igen műveltek és kiválóan ismerik az etikettet. Szolgáltatásuk legtöbbször csak a kíséretre terjed ki, de külön megállapodás tárgyaként hajlandóak a szorosabb kapcsolatfelvételre is.
Egy 1951-ben elfogadott ENSZ-határozat elítéli azokat, akik részt vesznek a prostitúció megszervezésében, vagy nyereséget húznak a prostituáltak tevékenységéből, de nem tiltja meg a prostitúciót.
Története bélyeg|Istár a mezopotámiai mitológiában a növényi és állati vegetáció, a szerelem, a viszály, a termékenység, az anyaság stb. istennője A papnőkre alkalmazott legkorábbi sumer nyelvű kifejezés jelentése: szent szajha.
Az ókor számos kultúrájában találkozunk a szakrális, valláshoz kötődő prostitúció jelenségével. A templomi prostituáltat az általa szolgált istennő időleges megtestesülésének tekintették, aki szeretkezés közben fizetővendégét is „isteni állapotba” emelte. Babilonban minden asszony köteles volt életében legalább egyszer Istár szentélyébe vonulni, és fizetség ellenében odaadni magát valamelyik férfinak. A díjazást az oltárra helyezték mint megszabadulásuk árát. A szép asszonyok hamar elkerültek onnan, de voltak, akik több évet is eltöltöttek a templomban, míg végre valaki hajlandó volt közeledni hozzájuk. Egyiptomban is létezett ez a kultusz, elsősorban Amon isten és Bászet istennő kultuszához kapcsolódva. Az ókori Görögországban Aphrodité korinthoszi templomában előfordult, hogy egyidejűleg ezer prostituált is tevékenykedett.
Magyarországon
Mária Terézia koráig a prostitúció minden típusa létezett, ő viszont betiltotta a nyilvánosházak működését. Fia, II. József viszont ismét engedélyt adott nekik. 1923-ban azonban újra, s végképp bezárták őket. 1950-ben a kommunista kormányzat „megszüntette” a prostitúció intézményét. Bezáratta a közben mégis megnyílt bordélyházakat, és a lányokat átképeztette más foglalkozásúvá. Magyarország aláírta az 1950-es New York-i egyezményt az emberkereskedelemről és a prostitúcióról, amelyben garantálja a prostitúció és nőkereskedelem felszámolását. A rendőrség és az állambiztonság megfigyelte és nyilvántartásba vette őket. Zsarolás útján sokukat ügynöknek szervezték be.XXI. század - Rossz lányok és az állambiztonság (RTL, 2024.05.25.) Az 1970-es évek növekvő idegenforgalma hatására számuk egyre nőtt. A rendszerváltást idején lezajlott gazdasági átalakulás során megnövekedő munkanélküliség következtében a prostitúció robbanásszerű mértéket öltött Magyarországon. Mivel a kormányzat és a társadalom képtelen volt ezt megfékezni, felmerült a nyilvánosházak újbóli megnyitásának gondolata. Az 1950-es New York-i Nemzetközi Egyezmény azonban ezt nem teszi lehetővé, ennek kikerülésére az 1980-as években „masszázsszalonok” jöttek létre. E „vállalkozások” a hatóságok előtt fő tevékenységükként az „egészségügyi masszázst” jelölték meg, de mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy az ott dolgozó lányok szexuális szolgáltatást (is) nyújtanak. Az 1990-es években a prostitúció fő munkaterülete áttevődött a városok perifériájára, be- és kivezető útjaira, az országutakra és kamionparkolókba. Napjainkban a beleegyezési korhatár tizennégy év. Az alkotmánybíróság döntése alapján nemcsak a lányoknál, hanem a diszkriminatív különbség eltörlése miatt a fiúknál is. Hosszú évekig érthető okokból a szexuális élet e kereteit a prostitúciós törvények bizonyos indokok miatt nem kívánták szűkíteni, mivel ezzel az intézkedéssel nem akarták lehetetlen helyzetbe hozni azon megélhetési prostituáltakat, akik még csak fiatalkorúak. Viszont a Btk. 2007-es 202/A. §-a büntetni rendel minden olyan személyt, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel ellenszolgáltatás fejében szexuális kapcsolatot létesít; az ez irányú törvénymódosítás 2007. június 1-i hatályba lépése után a klienseket három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti. Budapest rendőrfőkapitánya szerint Budapesten 2004 elején kb. 1000 bordély üzemelt. Korábban Magyarországon a prostitúció szabadságvesztéssel sújtott büntetést vont maga után.
Mára az általában a települések által kijelölt türelmi zónákban, azok hiányában a védett zónán kívül legálisan folytatható tevékenység lett. A védett zónák az iskolákat vagy templomokat látogatókat kívánják megvédeni a prostitúció látványától. Ugyanakkor magánlakásokon űzése teljesen legális. 2007 óta lehetséges Magyarországon egyéni vállalkozói engedély kiváltásával legálisan is űzni ezt a foglalkozást, számlát adni a szolgáltatásról, és adózni utána. Ettől függetlenül a magyar prostituáltak többsége nem próbálja legális körülmények között végezni a munkáját. Budapesten nyílt titokként működnek a félreeső helyeken türelmi zónák, ahol a szervezett bűnözésben dolgozó futtatókkal lepaktált rendőrség zokszó nélkül huny szemet a prostitúció utcán végzett tevékenysége felett.
Az internet és a mobiltelefonok hatásai a magyar prostitúcióra Az internet elterjedésével a legtöbb európai országban, így Magyarországon is kifejlődött a prostituáltaknak egy jól elkülöníthető, népes rétege. Ezek a lányok az interneten népszerűsítik szolgáltatásaikat, független, fizetős hirdetőoldalak segítségével. Mivel a szexuális szolgáltatás reklámozása nálunk szabálysértésnek minősül, ezért ezek az oldalak hivatalosan szexpartner-kereső oldalak, hirdetőik további tevékenységéért nem vállalnak felelősséget. Az itt hirdető lányok többnyire magánlakásokon dolgoznak, egyedül vagy csoportosan, legtöbbször főnök vagy főnökasszony felügyeletével, de teljesen függetlenek is lehetnek. Többen házhoz vagy szállodába is kimennek a vendég kérésére, és nem „meneteket” vállalnak hanem bizonyos időtartamokért kérnek pénzt. Ez legtöbbször szexuális együttlét(ek)et takar, esetleg masszázzsal kombinálva. Legtöbbször ez az időtartam fél vagy egy óra, de gyakran több órára is lehet, vagy igény szerint akár egész éjszakát is vállalnak, ezek a hosszabb időtartamok már nem feltétlenül csak szexszel telnek, lehetnek amolyan randevúk, étteremmel, szórakozással, vagy kísérői tevékenységek is. Tehát ezek a lányok átmenetet képeznek a callgirlök és a háziprostituáltak között, nagy egyéni eltérésekkel.
Mostanra (2009) ezeknek a lányoknak a száma Budapesten több ezerre tehető, de más kisebb városokban kevésbé népszerű a tevékenység, talán a névtelenség nehézkessége miatt. Áraikat tekintve az utcalányoknál drágábbak, de nem megfizethetetlenül. Társadalmilag középosztálybeliek, gyakran barátjuk vagy férjük is van, esetleg tanulnak. Középosztálybeli férfiak látogatják őket. Az ügyfelek sokszor előnyben részesítik ezeket a lányokat az utcaiakkal szemben, részben a jobb higiéniai viszonyok miatt, részben pedig a nyugodtabb, kényelmesebb körülmények okán, és mert ők kellemesebb társaságot is nyújtanak. Az ilyen lányok további lényeges előnye, hogy mivel elérhető címük, telefonszámuk van, egy esetleges nézeteltérés esetén nem tudnak eltűnni, emiatt sokkal korrektebbek. Jellemzően külön oldalak foglalkoznak a hirdető személyekkel kapcsolatos visszajelzések nyilvántartásával és hitelesítésével.
Az internet rengeteg dolgot megváltoztatott. A lányoknak már nem szükséges egy hálózat tagjának lenni, akár önállóan is dolgozhatnak, mert nem kell építeniük senkinek a kapcsolatrendszerére. Ugyanakkor az internetes hirdetési rendszer és a mobiltelefonok miatt bármikor helyet változtathatnak, és nem szükséges egy helyre tömörülniük. Emiatt csökkent a bordélyok száma és divat lett a magánlakásos munka, ahol a vendég egy bizonyos lányhoz jön annak hirdetése alapján, és senki mással nem találkozik, még akkor sem, ha többen is vannak a lakásban. Valószínűleg emiatt a lehetőség miatt tett szert nagy népszerűségre a „barátnő-fíling”, amikor a kuncsaft úgy érzi, nem fizetős szolgáltatást vesz igénybe, hanem a szeretőjéhez jött, akivel beszélgetnek is és kölcsönösen kényeztetik egymást.