Az M3-as autópálya az északkeleti országrészt köti össze Budapesttel. Magyarország leghosszabb autópályája.
A gyorsforgalmi út az V. számú Velence–Trieszt–Ljubljana–Maribor–Budapest–Ungvár–Lviv–Kijev páneurópai közlekedési folyosó részeként fontos tranzitszerepet tölt be a kelet–nyugati irányú személyforgalomban és áruszállításban. Az autópálya a hazai úthálózat fontos ütőereként a DNy–ÉK irányú főközlekedési vonal Budapesttől keletre eső részét alkotja, mely Ukrajnán keresztül Kelet-Európa, Szlovákián keresztül pedig Észak-Európa felé teremt gyorsforgalmi közúti kapcsolatot.
Az M3-as jelenleg Budapest és Vásárosnamény között üzemel, irányonként két-két forgalmi sávval és egy-egy leállósávval. Fontos leágazása az M25-ös Eger, az M30-as Miskolc, valamint az M35-ös Debrecen felé; tervezett leágazása az M49-es Szatmárnémeti és Nagybánya irányában.
A Nyíregyháza–Őr közötti szakaszt 2013. január 16-án ideiglenesen, majd június 18-án véglegesen is forgalomba helyezték. Az autópálya Vásárosnaményt 2014. október 10-én érte el. A további szakaszokat Vásárosnaménytől M34-es néven autóútként Záhonyig, M3-as néven pedig a beregdaróci ukrán határátkelőig autóútként tervezik megvalósítani.
2006 augusztusában elkészült az újabb szakasz, amely Nyíregyházát kerüli el. 2007 szeptemberében megnyitották a forgalom előtt a Polgár és Nyíregyháza közötti autópályát. A Debrecenhez csatlakozó M35-ös Görbeházánál ágazik el. Vásárosnaménynál az M34 északon, Záhonyban ágazik le a jövőben. 2013. január 16-án átadták a forgalomnak a korábban hiányzó szakaszt Nyíregyháza és Vaja között, majd júniusban elkezdődött a Vásárosnamény felé tartó szakasz építése. A 12 km hosszú szakaszt 2014. október 10-én nyitották meg.
Az út teljes hossza 307 kilométer, ebből 280 km üzemben van, 27 km-t terveznek. A Vásárosnaménytől az ukrán határig terjedő utolsó hiányzó szakasz megépépítésére vonatkozó szerződést 2020 szeptemberében fogadták el.
Települések Az M3-as autópálya az alábbi települések közigazgatási területén halad keresztül: Budapest, Fót, Mogyoród, Szada, Gödöllő, Domony, Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz, Kerekharaszt, Hatvan, Hort, Ecséd, Atkár, Gyöngyöshalász, Karácsond, Nagyfüged, Ludas, Nagyút, Kompolt, Kál, Füzesabony, Szihalom, Mezőszemere, Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Mezőnagymihály, Gelej, Csincse, Emőd, Mezőcsát, Igrici, Hejőpapi, Nemesbikk, Hejőkürt, Oszlár, Polgár, Folyás, Görbeháza, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúdorog, Kálmánháza, Nyíregyháza, Nagykálló, Napkor, Kállósemjén, Magy, Pócspetri, Ófehértó, Kántorjánosi, Őr, Papos, Nyírparasznya, Vásárosnamény.az M3 autópálya térképe alapján
Története jobbra|bélyegkép|250px|Az M3-as egyik csomópontja jobbra|bélyegkép|250px|A Kisbagi pihenőhely jobbra|bélyegkép|250px|Az autópálya 91. kilométerszelvényének egy jelzőtáblája Nagyfügednél
Államilag épített szakaszok 1978. október 16-án adták át az első szakaszt a Budapest XV. kerületi Rákospalota és Gödöllő (Domonyvölgyi viadukt) között. A Gödöllő és Hatvan közötti szakaszt 1980. október 31-én adták át a forgalomnak.G. Mervai Mária, Kerényi B. Eszter, Őriné Nagy Cecília - Gödöllő, a 40 éves város (Gödöllői Városi Múzeum, 2006, Hungaricana archívum) A budapesti bevezető szakaszt több részletben adták át, elsőként a körvasút feletti felüljáró egyik hídját 1978-ban. A 400 méter hosszú, irányonként három sávos felüljáró 1980-ra készült el.Mészáros Ábel - Hungária: a másfél évszázadon át épülő budapesti körút (Lechner Tudásközpont, 2017.07.25.) A legutolsóként átadott műtárgy a XV. Széchenyi úti felüljáró volt 1984-ben. Ennek keretében szélesítették ki irányonként három sávosra az alsórákosi Kacsóh Pongrác utat és a rákospalotai Alkotmány és Gábor Áron utcákat. A Hungária körút torkolatában 1982-ben készült el az 1970-ben épült régi mellé a két szélső felüljáró, amely egyben a at és a at is áthidalja a városligeti elágazás fölött.Gáll Imre, Kovács József, dr. Tóth Ernő - Pest megyei és Budapesti hídak (Hungaricana online archivum) Gyöngyösig, a 70-es kilométerszelvényig 1983-ban jutottak el az építők. Az M3-as autópálya a 80-as évekig E96-os Európai úthálózat számát viselte, ezt akkor átnevezték E71-esre.
A rendszerváltás után épített szakaszok 1998. szeptember 1-jén készült el a 114-es kilométerszelvényig, Füzesabonyig vezető pályarész. 2002-ben a 174-es kilométerszelvényig, a polgári csomópontig haladtak az építéssel. 2004 szeptemberében adták át a Görbeházáig érő szakaszt. 2006. augusztus 5-én lett kész a Nyíregyházát elkerülő szelvény. 2007. augusztus 31-én nyílt meg a Görbeháza–Nyíregyháza közötti újabb 41 km-es útpálya. 2013. január 16-án vehette birtokba a forgalom a Nyíregyháza–Őr közötti 33,8 km-es szakaszt. 2013. június 18-án megtörtént az ófehértói mérnökségi telep átadása és a végleges forgalomba helyezése a Nyíregyháza-Őr szakasznak. 2014. október 10-én átadásra került az Őr-Vásárosnamény szakasz 11,9 km-es szakasza. 2014. október 31-én átadták a Nyíregyháza nyugati elkerülő 338-as főúti autópálya csomópontját.Nyíregyházát már nyugatról is el lehet kerülni 2023. december 15-én átadták az M35-ös csomópont nyíregyházi ágait is.Elkészült az M3-as és M35-ös autópályák görbeházi csomópontja – fotókkal, videóval
Épülő szakaszok és tervek a jövőben
Vásárosnamény-Beregdaróc szakasz Az utolsó 25 km-es szakasz Vásárosnaménytől tart majd az ukrán határig, Beregdarócig, ezzel az M3-as autópálya elérheti teljes hosszát. A tanulmányterveit még 2009-től a Főmterv Zrt. készíthette el.A Főmterv tervezi az M3-as utolsó szakaszát A szakasz kivitelezését a Nemzeti Közlekedési Stratégia eredetileg 2020-ig prognosztizálta.Nemzeti Közlekedési Stratégia 2018. január 18-án az ukrán határig tartó projekt előkészítésről kiadott tájékoztatás szerint első ütemben irányonként egy forgalmi sávos, "autópályává" fejleszthető út előkészítése zajlik Vásárosnamény – országhatár (Beregdaróc) között. A szakasz végpontja a magyar-ukrán kormányközi megállapodásban rögzített (a 147/2006. (VII. 19.) kormányrendelettel kihirdetett) rögzített határmetszési sáv Beregdarócnál. A nyomvonal Vásárosnamény településnél keresztezi a Tisza folyót, ott egy új Tisza-híd előkészítése is a projekt része. A különszintű csomópontok száma: 4 db, nagyobb műtárgyak száma várhatóan: 22 db (benne 1 db új Tisza-híd), egy egyszerű és egy kétoldalú komplex pihenőhely, továbbá egy határátkelő. 2018-ban folyamatban volt a tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány, közúti biztonsági hatásvizsgálat, környezeti hatástanulmány, Natura 2000 hatásbecslés és előzetes régészeti dokumentáció elkészítőjének kiválasztására vonatkozó közbeszerzési eljárás. 2018. június 8-án az 1259/2018. (VI. 8.) kormányhatározat alapján a kormányfő felkérte az innovációs és technológiai minisztert, hogy részletesen mutassa be az M3-as autópálya Ukrajna felé történő meghosszabbításának és kivezetésének helyzetét.Autópálya. Felülvizsgálat. Palkovics
Beregdaróc-Munkács csatlakozás Tárgyalások folynak arról, hogy a Kárpátalján Beregdaróc–Beregszász–Munkács útvonalon tervezett ~40 km-es autópálya kapcsolatot magyar tőkével és magyar kivitelezőkkel valósítanák meg.
M34–M49 ágak Az M3-asból Vásárosnamény térségéből fog kiágazni a jelenleg még csak tervezett M34-es autóút Záhony felé, ezzel Ukrajnát bekötve Európa vérkeringésébe. Az M3-asból, Őr térségéből ágazik le az épülő M49-es autóút Csenger és a román határ felé Szatmárnémeti irányába, mellyel teljessé válik az ún. Nagybánya–Nyíregyháza nemzetközi autópálya-korridor.
Látnivalók az autópálya mentén jobbra|bélyegkép|250px|Az M3 Archeopark Hungaroring
A Hungaroring Magyarország legmodernebb autóversenypályája. Budapest és Gödöllő között, az M3-as autópálya 18-as és a 23-as lehajtóinál érhető el. Mogyoród település külterületén található a híres "ring". A pálya elsősorban a Formula–1 magyar nagydíjról ismert, amit 1986 óta folyamatosan megrendeznek.
M3 Archeopark
Az M3 Archeopark 2007. május 1-jén nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A közel 5 hektáros területen kialakított pihenőparkban ízelítőt kaphattunk a tájegység történetéből, tárgyaiból, népi kultúrájából. Többek között egy temetkezési halom és a Csörsz-árok rekonstrukciós építményei mellett egy Európában is egyedülálló újkőkori házat tekinthetett meg a látogató. Régészeti-ismeretterjesztő multimédiás anyagok segítségével az érdeklődők megismerkedhettek az Észak-Alföld páratlan növényvilágával, a puszta őshonos állataival, néprajzi jellegzetességekkel, a térség kulturális örökségével, kultúrtörténeti értékeivel, valamint megtekinthették az autópálya-építés során feltárt régészeti leletek hiteles másolatait.
A park 2011 után anyagi okok miatt bezárt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. eladásra kínálta fel.https://civishir.hu/helyben-jaro/2019/07/elado-a-polgari-m3-archeopark
Érdekességek és elvetett nyomvonal tervek bélyegkép|jobbra|250px|Az M3-as autópálya Polgár utáni "A" nyomvonala, mely a 36-os főúthoz közelebb helyezkedett volna el A rendszerváltás előtt, a sztráda kivitelezési munkálatai során 1978-1983 között a KGST országokból származó munkagép flotta mellett már nyugati technológiát és gépeket is alkalmaztak. A Budapest–Gyöngyös közötti szakasz építésénél amerikai Caterpillar D8H buldózereket használtak a nyomvonal erdővel borított területeinek megtisztításához és svéd Volvo BM típusú rakodógépeket a földmunkákhoz és töltések építéséhez.
A Gyöngyösi csomópont 1983-as átadását követően leállt az autópálya építése és csak 1996-ban folytatódott. 1990-ig az eredeti tervek alapján Emőd után a nyomvonal a mai 3-as főúttal párhuzamosan haladt volna (a mai M30-as autópálya nyomvonalán), Miskolcot keletről megkerülve Tornyosnémeti országhatárig. Az elmúlt évtizedek alatt az M3-as autópálya nyomvonalát többször is módosították. A módosított tervek és a mai nyomvonal a rendszerváltás követően vált véglegessé. A 2000-es évek elején Polgár és Nyíregyháza közötti nyomvonal esetén A-B-C-D változatok kerültek a tervezőasztalra, amelyek a helyiek körében sok vitát és felháborodást eredményeztek. Ennek kapcsán az 1990-es évek tervei alapján az autópálya nyomvonala nem a napjainkban áthaladó területen, hanem a polgári csomóponttól észak-keleti irányba, a 36-os főúttal párhuzamosan haladt volna Tiszavasvárit délről érintve egészen Nyíregyházáig. Így az "A" nyomvonal alapján az M3–M35 autópálya elválási csomópontja is Polgárnál került volna kialakításra és a Debrecen felé vezető ága Polgártól M35-ös autópálya néven haladt volna délkeleti irányba. A "B" nyomvonal egy Polgár-Görbeháza-Nyíregyháza útvonalat határozott meg. A "C" nyomvonal alapján az M3-as autópálya nyomvonalát Polgártól Pródig vitték volna el és eredetileg ide tervezték az M3-M35 autópálya elválási csomópontját Nyíregyháza és Debrecen irányába. A "D" nyomvonal esetén pedig az M3-as autópályát Debrecen északi csomópontjáig építették volna meg és innen fordult volna el az autópálya Nyíregyháza irányába jelentős kerülővel Nyíregyháza városa felé.