Mainz Németország Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományának legnagyobb városa és egyben fővárosa. A Mainzi egyházmegye püspöki székhelye, otthont ad egyetemnek is. Karneválja is messze földön híres. Több televízió és rádióállomás működik benne, többek között a német közszolgálati televízió, a ZDF székhelye is. Címerében a vörös alapon, ezüst kereszttel összekapcsolt, két ezüst kerék fontos ősi ipari és közlekedési jelentőségét szimbolizálja.
Fekvése balra|bélyegkép|Mainz (a Rajna bal partján) A Rajna és a Majna összefolyásánál, a Rajna bal partján fekszik. A folyó alkotja a város északkeleti határát, nyugatról és délről a Mainzi-medence határolja. Az 50. északi szélességi kör áthalad rajta (Krakkóval azonos földrajzi szélességen fekszik).
Városképe bélyegkép|balra|A mainzi Óváros a Citadelláról, 2003 Mainz belvárosa, Mombach és Weisenau elővárosaival egyre inkább nagyvárosi jelleget ölt. Más külvárosai, mint például Drais és Finthen, azonban megőrizték falusias jellegüket. Az óváros kacskaringós utcái és sikátorai a középkori és kora újkori városképet őrzik; a mai napig sok iparosház látható. Sok építészeti stílus nyomai föllelhetők itt: a Tours-i Szent Márton és Szent István (vértanú) dómja többnyire román stílusban épült, de a korai gótika stílusjegyeit is magán viseli. Reneszánsz stílusban épült a vár és a mai Gutenberg Múzeum valamint a Marktbrunnen (Piackút). A barokk és a rokokó jegyében emelték az Augustinerkirche és a Peterskirche templomokat, az Ignazkirche viszont már a korai klasszicizmus példája.
A város a második világháborúban, 1942-ig még megmenekült a megsemmisüléstől. Attól kezdve azonban eszkalálódtak a szövetségesek légitámadásai. A legsúlyosabb 1945. február 27-én érte: brit bombázók közel 1200 embert öltek meg, gyújtóbombákkal a Tűztornyot is lángra lobbantották. A háború végére a város 80%-a elpusztult. A lakosság fele elmenekült. A romokat később lebontották, és Mainzot modern stílusban újjáépítették.
Látnivalók 2021 óta a zsidó temető a Speyer, Worms és Mainz zsidó öröksége világörökségi helyszín része.
Történelme bélyegkép|150px|balra|Mainz címere Napóleon alatt bélyeg|200px|A mainzi dóm nyugatról bélyeg|200px|A Kaiserstraße és a Christuskirche evangélikus templom A város környékén már Krisztus előtt is lakott volt, 89-ben Germania Superior provincia székhelye lett.
A püspökség talán már 343-ban is létezett, de ennek csak a 6. századból van írásos bizonyítéka. Bonifatius alatt, 782-ben már érsekség. Ez a város alapításának is a hivatalos dátuma.
1212-ben a Dómban koronázta meg III. Siegfried von Eppstein érsek II. Frigyest. Mainz 1235-ben birodalmi főváros lett. A század végén már szabad város. Ezt a státuszát 1462-ig megőrizte, amikor a polgárokkal támadt ellentétei miatt II. Adolf érsek a kiváltságokat visszavonta, viszont 1477-ben megalapította az egyetemet.
Itt született, és itt töltötte élete nagy részét Johannes Gutenberg (1400–1468), és itt adta ki 1455-ben Európa első nyomtatott könyvét, a Gutenberg Bibliát, 180 példányban.
1793-ban itt tartották az első szabad választást. A Mainzi Köztársaság így a demokrácia zászlóvivője lett német földön. Ez az érsekség megszűnésének éve is.
I. Napóleon francia császár seregeinek megérkeztével a város Donnersberg tartomány (franciául: Départements du Mont-Tonnerre) székhelye lett.
1816. június 30-án a poroszok Hessen–Darmstadt tartományhoz csatolták. A párizsi békekonferencia határozata alapján a mainzi erődöt (Luxemburghoz csatolták, és (Landau in der Pfalzhoz hasonlóan) szövetségi erődként (Bundesfestung) a Német Szövetség fennhatósága alá vonták. Ez a státusz ötven évvel később (1866-ban), a Szövetség felbomlásakor szűnt meg. A vár ismét porosz kézre került, majd a várossal együtt a Német Császárság részévé vált.
1933. január 30-án – a Führer megválasztásakor – a városban hatalmas ellentüntetés volt. Ezután majdnem az összes, közel 2600 zsidót deportálták innen.
Vallás Mainz védőszentje Tours-i Szent Márton.
A város vallási megoszlásának alakulása:
+ Felekezeti és vallási hovatartozás Mainzban Év Lakosok száma Katolikus %-arány Protestáns %-arány zsidó %-arány Egyéb %-arány 1800 21 200 18 850 89,0 750 3,5 1600 7,5 1816 25 251 22 066 87,4 1576 6,2 1606 6,4 3 1824 28 409 23 880 84,1 2892 10,2 1633 5,7 4 1834 31 535 26 399 83,7 3388 10,7 1740 5,5 8 1840 32 142 25 562 79,6 4813 14,9 1756 5,5 11 1846 36 656 28 529 77,9 5943 16,2 2134 5,9 50 1852 35 140 27 633 78,4 5037 14,3 2128 6,0 342 1,0 1852 36 741 28 823 78,4 5317 14,5 2125 5,8 476 1,3 1871 60 837 39 706 65,3 17 483 28,7 3064 5,0 584 1,0 1895 76 566 46 100 60,2 26 930 35,2 3166 4,1 370 0,5 1900 84 251 49 414 58,6 31 151 37,0 3104 3,7 580 0,7 1905 106 338 63 001 59,2 39 418 37,1 3101 2,9 818 0,8 1925 108 537 65 914 60,7 37 053 34,1 2738 2,5 2832 2,6 1933 142 627 80 777 56,6 51,937 36,4 2609 1,8 7304 5,2 1946 75 020 46 006 61,3 23 764 31,7 59 0,08 1961 134 375 71 904 53,5 54 335 40,4 130 0,09 8136 6,1 1970 172 195 94 394 54,8 64 941 37,7 142 0,1 12 781 7,4 1987 172 529 87 986 51,0 54 952 31,9 162 0,09 29 591 17,1 1997 200 392 87 367 43,6 53 254 26,6 203 0,1 59 568 29,7
Városrészek bélyegkép|200px|Mainz 15 kerülete
Altstadt Bretzenheim Drais Ebersheim Finthen Gonsenheim Hartenberg-Münchfeld Hechtsheim Laubenheim Lerchenberg Marienborn Mombach Neustadt Oberstadt Weisenau Közlekedés Közúti közlekedés A várost érinti az A60-as autópálya. Vasúti közlekedés
Polgármesterek 1800 – 1814: Franz Konrad Macké 1814 – 1831: Franz Freiherr Gedult von Jungenfeld 1831 – 1834: Franz Konrad Macké 1834 – 1836: Stephan Metz 1837 – 1838: Johann Baptist Heinrich 1839 – 1841: Stephan Metz 1842 – 1860: Nikolaus Nack 1861 – 1864: Karl Schmitz 1865 – 1871: Franz Schott 1871 – 1872: Karl Racké 1872 – 1877: Carl Wallau 1877 – 1885: Alexis Dumont 1885 – 1894: Georg Oechsner 1894 – 1905: Heinrich Gassner 1905 – 1919: Karl Göttelmann 1919 – 1931: Karl Külb 1931 – 1933: Wilhelm Ehrhard 1934 – 1942: Robert Barth 1942 – 1945: Heinrich Ritter 1945: Rudolph Walther 1945 – 1949: Emil Kraus 1949 – 1965: Franz Stein 1965 – 1987: Jockel Fuchs 1987 – 1997: Herman-Hartmut Weyel 1997 – 2012: Jens Beutel 2012. március 25. óta: Michael Ebling
Lakosság Év Lakosság (fő) 50 16 000 450 5000 750 5000 1180 10 000 1300 24 000 1463 5750 1545 10 000 1648 7500 1700 20 000 1771 26 753 1782 32 482 1799 21 000 1814 23 202 1822 26 800 1828 28 439 1852. december 3. ¹ 36 741 1856. december 3. ¹ 37 100 Év Lakosság (fő) 1861. december 3. ¹ 41 300 1864. december 3. ¹ 42 700 1867. december 3. ¹ 43 100 1871. december 1. ¹ 53 900 1875. december 1. ¹ 56 400 1880. december 1. ¹ 60 905 1885. december 1. ¹ 65 852 1890. december 1. ¹ 71 395 1895. december 2. ¹ 76 946 1900. december 1. ¹ 84 251 1905. december 1. ¹ 91 179 1910. december 1. ¹ 110 634 1916. december 1. ¹ 96 894 1917. december 5. ¹ 99 151 1919. október 8. ¹ 107 930 1925. június 16. ¹ 108 552 1933. június 16. ¹ 142 627 Év Lakosság (fő) 1939. május 17. ¹ 158 533 1945. december 31. 73 556 1946. október 29. ¹ 75 020 1950. szeptember 13. ¹ 88 369 1956. szeptember 25. ¹ 115 812 1961. június 6. ¹ 134 375 1965. december 31. 146 224 1970. május 27. ¹ 172 195 1975. december 31. 183 880 1980. december 31. 187 392 1985. december 31. 188 571 1987. május 25. ¹ 172 529 1990. december 31. 179 486 1995. december 31. 183 7202000. december 31. 182 870 2005. december 31. 194 372 2011. december 31. 200 957 ¹ Népszámlálás
Testvértelepülések
bélyeg|150px|jobbra| Az 50. északi szélességi kör, a Gutenberg téren Watford 1956 Dijon 1957 Longchamp 1966 Zágráb 1967 Rodeneck 1977 Valencia 1978 Baku 1984 Haifa 1987 Erfurt 1988 Louisville (Kentucky) 1994
A város szülöttei Johannes Gutenberg (1397?-1468) – a könyvnyomtatás atyja
Jellegzetes utcanévtáblái Mainznak 1853 óta fraktúr betűs utcanévtáblái vannak: a pirosak a Rajna felé vezetnek, a kékek vele párhuzamosak. bélyeg|300px|A Grebenstraße és az Augustinerstraße sarkán
Jegyzetek
További információk Városi térkép Turisztikai központ
Kapcsolódó szócikkek Mainzi egyházmegye Mainzi püspökök és érsekek listája 1. FSV Mainz 05
Kategória:Rajna-vidék-Pfalz települései