A kapucinus rend (OFM Cap.) a ferences rend ún. obszerváns ágából kiindult reform eredményeként született. Megalakulása Matteo da Bascio testvér nevéhez fűződik, aki társaival együtt vissza akart térni a teljes szegénység eredeti eszményéhez, még külsőben is utánozva Szent Ferencet.KAPUCINUS KISEBB TESTVÉREK (Hozzáférés: 2015. december 9.)
E reformág tagjai szakállt és csuhájukon hegyes csuklyát, kapucnit hordtak, azaz caputiumot viseltek – innen származik a kapucinus elnevezés. Nagyobb hangsúlyt kapott életükben a csöndes, imádságos visszavonultság, ugyanakkor – ha a körülmények úgy kívánták – működtek mint betegápolók, tábori lelkészek, népszónokok és hittérítők is.
Történet Kezdetek A rendet 1525 körül alapították, amikor Matteo da Bascio (1495-1552) ferences szerzetes – akit az itáliai Marche régióban szenteltek pappá – meg volt győződve arról, hogy a korabeli ferencesek által vezetett életmód nem az, amit Szent Ferenc elképzelt. Szeretett volna magányosan és bűnbánattal visszatérni az eredeti életmódhoz, ahogyan rendje alapítója gyakorolta.THE HISTORY OF THE CAPUCHINS Elöljárói megpróbálták elnyomni az elképzeléseit, így Matteo és első társai kénytelenek voltak elrejtőzni az egyházi hatóságok elől, akik le akarták tartóztatni őket vallási kötelességeik elhagyása miatt. Matteo és barátai végül a kamalduli szerzeteseknél találtak menedéket.
1528-ban Caterina Cibò, Camerino hercegnőjének közvetítésével Matteo megszerezte VII. Kelemen pápa jóváhagyását, aki bullájával lefektette a rend jogi alapját.
Kezdetben Matteo követőivel remete életmódot élt, Szt. Ferenc nyomán, hiszen az év felét ő is remeteségben töltötte. Később, az 1536-os rendi káptalanon – maradva a Szt. Ferenc-i hűségben – engedtek a szigorú remeteségből.Új Ember, 2003-11-23 / Kapucinusok, három műszakban
A rend terjedését akadályozta III. Pál dekrétuma (1537), mely szerint Itália határain túl tilos volt; XIII. Gergely bullája (1573) azonban megszüntette ezt az akadályt, és a rend hamarosan elterjedt mindenfelé.Révai Nagy Lexikona, 11. kötet: Kapucinusok (1914)
Későbbiek A 16. században a kapucinusok száma már mintegy 14 ezer szerzetes volt. A közösség végleges önállóságát azonban csak 1619-ben nyerte el. Ekkor V. Pál külön generális vezetése alá helyezte őket.
A rend tagjainak száma tovább nőtt az 1600-as és az 1700-as évek közepe között. Végül elérték a 34 ezer fő szerzetest. Ezek voltak azok az évek is, amikor a rend módosította néhány kezdeti jellemzőjét, de közben hű maradt a radikális szegénység fogadalmához. Nagyon aktívak voltak a missziókban is: például, amint Pellegrino da Forlì beszámol róla, az agrai indiai érsekséget 1703 óta a rendre bízták.
Az újkori forradalom és a szekularizáció sokat ártott a rendnek, mindazonáltal mind az öt világrészben elterjedt.
20-21. század Világszéles létszámuk a következőképp változott:Ordo Fratrum Minorum Capuccinorum: STATICA DELL'ORDINE DEI FRATI MINORI CAPPUCCINI 1950-ben 1960-ban 1970-ben 1980-ban 1992-ben 2000-ben 2010-ben
2018 júniusában világszerte ezer kapucinus élt, akik közül pap volt, akik a világ 108 országában éltek és dolgoztak Analecta Ordinis Fratrum Minorum Capuccinorum statisztikai adatai
Kontinensenként a létszámuk (2018. jún.) : Afrika: 1357; Dél-Amerika: 1657; Észak-Amerika: 664; Ázsia-Óceánia: 2339; Nyugat-Európa: 3500; Közép-Kelet-Európában: 769.
Magyarországon Magyarországon 1674-ben telepedtek meg a felvidéki, bazini kolostor alapításával. Mórra a feljegyzések tanúsága szerint 1695-ben érkezett a kolostort szervező rend megbízottja.Szabad Föld, 1992-02-18 / 7. szám / 11. o./ Kapucinusok, újult szolgálatban
1935-ben az országban négy rendházuk volt: Budapest, Mór, Tata-tóváros, Máriabesnyő településeken.Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935)
2020 táján két rendházuk működik, Móron és Budán.kapucinus honlap
Életmódjuk Magyarországon az életük reggel fél hétkor olvasmányos imaórával kezdődik, azt elmélkedés követi. Ezután a reggeli dicséret következik, délelőtt pedig a ház körüli munkák.
Délben közös imádság, délután mindenki végzi az evangelizáló küldetését.
Este 6 órakor közös szentmisén vesznek részt, majd esti dicséretet tartanak, vacsora után pedig testvéri együttléttel telik az idő. Este 10 órakor térnek nyugovóra. A kompletóriumot – a nap imaösszegzését – mindenki egyénileg végzi.
Jegyzetek
További információk Edilbert Lindner: Assziszi Szent Ferenc kapucinus rendjének szentjei; ford. Blanár Mihály; Kapuziner Kloster, Wien, 1983 Emődi András: Kapucinusok és könyvtáruk Nagyváradon a 18. században, 1727–1785; OSZK, Budapest, 2006
Kategória:Kapucinus rend Kategória:Az 1520-as években alapított szervezetek Kategória:Katolikus szerzetesrendek