A spektroszkópia az elektromágneses sugárzás spektrumának rögzítésére, tanulmányozására és értelmezésére szolgáló módszerek, illetve tudományok összessége. Az eredetileg a látható fény tartományában használt módszerek idővel szinte a teljes elektromágneses spektrumra kiterjedtek, sőt, más jellegű sugárzások és részecskék vizsgálati módszereit is a spektroszkópiai módszerek közé sorolják.

A spektroszkópia szó eredete A spectrum kifejezést Newton használta először annak a jelenségnek a megfigyelése kapcsán, hogy a napfény egy prizmán áthaladva színekre bomlik. Bár erről a felfedezésről egy kézírásos dokumentum szerint a Royal Societynek 1672-ben számolt be először, egy korábban megírt leveléből a fehér fény színekre bontásának felfedezését 1666-ra tehetjük. A Nap fényében láthatatlanul jelenlévő színekre használta a latin eredetű spectrum szót.http://uni-leipzig.de/~energy/pdf/freuse1.pdf

Egy színkép megfigyelésének módszerét a 19. század vége óta Arthur Schuster nyomán nevezzük spektroszkópiának. Ő használta egy a Royal Institution-ban 1882-ben megtartott előadásábanA. Schuster in Encyclopedia Britannica (1911 ed.) először a latin scopus és a görög skopos illetve skopein szavakból eredeztethető kifejezést.http://dictionary.reverso.net/english-definition/scope

A spektroszkópiai módszerek csoportosítása A spektroszkópiai módszerek szerteágazó volta miatt többféle csoportosítás is lehetséges.

A vizsgált hullámok típusa szerint elektromágneses sugárzás, és ezen belül látható fény gamma- röntgen- ultraibolya- infravörös- terahertzes- mikrohullámú- rádióspektroszkópia

részecskesugárzás (hullám-részecske kettősség) nyomáshullám (akusztikus spektroszkópia és mechanikus módszerek)

A kölcsönhatás természete szerint abszorpciós spektroszkópia emissziós spektroszkópia rugalmas szórás rugalmatlan szórás rezonancia spektroszkópia

A kölcsönható anyag szerint atom molekula kristályok és egyéb kiterjedt anyagok atommagok

A spektroszkópia módszerei és a kapcsolódó elektromágneses hullámok jellemzői

MódszerHullámhossz (m)Frekvencia (Hz)Hullámszám (cm−1)Energia (J)Elektromágneses sugárzásgammaspektroszkópia10−103*1018 – 3*1020 108 – 101010−16 – 10−18gamma-sugarakröntgenspektroszkópia10−9 – 10−73*1016 – 3*1018 106 – 10810−19 – 10−17röntgensugarakUV-spektroszkópia10−7 - 4*10−77*1014 - 3*10152*104 - 10510−18 – 10−19ultraibolya (UV) sugarakVIS-spektroszkópia4*10−7-8*10−7101410410−19látható fényIR-spektroszkópia10−6 – 10−53*1012 – 3*1014102 – 10410−19 – 10−21infravörös (IR) sugarakTHz-spektroszkópia3*10−5 – 3*10−31011 – 10133– 3*10210−20 – 10−22THz sugarakEPR-spektroszkópia10−5 – 10−43*108 Hz – 3*101210−2 – 10210−21 – 10−23mikrohullámú sugárzásNMR-spektroszkópia10−2 – 1023*106 Hz – 3*10810−4 – 10−210−25 – 10−26rádióhullámok A spektroszkópia területei Atomspektroszkópia Atomabszorpciós spektroszkópia (AAS/OAS) Atomemissziós spektroszkópia (AES/OES) Induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria (ICP-AES) Atomfluoreszcens spektroszkópia (AFS) Gamma-spektroszkópia Mössbauer-spektroszkópia (a Mössbauer-effektuson alapul) Elektronspektroszkópia Röntgen fotoelektron-spektroszkópia (XPS) Ultraibolya fotoelektron-spektroszkópia (UPS) Auger-elektron-spektroszkópia (AES) Röntgenspektroszkópia (XRS) Molekulaspektroszkópia Frekvenciamoduláció-spektroszkópia Infravörös spektroszkópia (IR) Raman-spektroszkópia ATR-spektroszkópia Magrezonancia-spektroszkópia, magasfrekvenciás spektroszkópia (NMR) Elektronspin-rezonancia (ESR/EPR) Endor-spektroszkópia (ENDOR) Mikrohullámú spektroszkópia UV/VIS-spektroszkópia (UV/Vis) Tömegspektrometria (MS) Ultrarövid idejű spektroszkópia Lézerspektroszkópia Lézerindukált fluoreszcencia Impedancia spektroszkópia Ionspektroszkópia Másodlagos tömegspektrometria (SIMS) Terahertzes spektroszkópia

Jegyzetek

Kategória:Spektroszkópia