Kuntapolca () község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Fekvése Rozsnyótól 23 km-re délnyugatra, Pelsőctől 8 km-re északra, a Csetneki-patak völgyében fekszik.
Története Nevét melegvízű forrásáról kapta. 1243-ban „Toplucha" alakban említik először, az Ákos nemzetség tulajdona volt. Ezután a 16. század közepéig a Bebekek tulajdona, akiknek 1427-ben 24 portája állt a településen. 1318-ban „Thoploca", 1320-ban „Topolcha", 1336-ban „Tapolcha" alakban szerepel az írott forrásokban.
A 18. században vasolvasztók működtek területén, ahol 1830-ban nagyolvasztó is épült. A pestisjárvány következtében 1710-re 7-re csökkent a lakosság száma.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TAPLÓCZ. Kún Taplócz, és Jólsva Taplócz. Két magyar falu Gömör Várm. földes Ura a’ Csetneki Uradal. Ura, fekszik Pelsőcz hegye alatt, Csetnekhez 1 órányira, és annak filiája; ennek pedig földes Ura Gr. Koháry Uraság, és más Urak, ez fekszik Süvethének szomszédságában, mellynek filiája; lakosaik többfélék, földgyeik közép termésűek, határjoknak egy része hegyes, réttyeiket a’ víz áradások járják; a’ vas műhelyeknél van módgyok a’ keresetre."
1828-ban 54 házában 694 lakos élt. Lakói a helyi vasolvasztóban dolgoztak, szénégetéssel, fuvarozással foglalkoztak.Jozef Drenko: Kunova Teplica (monografia) - A 184 oldalas, gazdagon illusztrált (szlovák nyelvű, de latin és magyar forrásokat is bemutató) mű a község és környékének részletes földrajzi - történeti ábrázolását tartalmazza (.pdf) (2006), .
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Taplocza (Csetnek), Kun Taplocza, magyar falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vmegyékben, Csetnekhez délre 1 1/2 órányira: 136 kathol., 558 evang. lak. Evang. anyaszentegyház. Határa hegyekből és 3 völgyekből áll. Van itt a helységben egy meleg forrás, melly soha be nem fagy, s illyenek a határbeli mészsziklákból még két helyen fakadnak. A csetneki urad. tartozik."
Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Kuntaplócza, a csetneki völgyben fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 105 házzal és 629, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. 1351-ben Tapolcha és Thopolcha alakban szerepel, mint a csetneki uradalomhoz tartozó község. Későbbi birtokosai a Gömöry, Czékus, Perényi, Bekény, Szontágh, Kerepesy és Czibur családok. A községben három úrilak van. Az egyiket még a Gömöryek építtették, ez most Hevessy Eleméré, a másikat a Czékus család építtette, ez Rozinay Istváné; a Czibur-féle úrilakot pedig a Concordia vasgyár bányatársulat bírja, melynek itt nagyobb vasgyára és öntődéje van. Azelőtt a községet Csetnek-Taplóczának is nevezték, de Kunova-Teplicze tót neve is ismeretes volt. A községben levő ág. h. ev. templom 1805-ben épült. Ide tartoznak a Concordia vasgyár és az Alsóhámor telepek is. A községben van posta és távíró, vasúti állomása pedig Pelsőcz."
1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét Magyarország, azon belül pedig Gömör és Kishont vármegye része.
Népessége
1910-ben 831-en, többségében magyar anyanyekvűek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 653 lakosából 366 szlovák, 269 magyar volt.
2011-ben 655 lakosából 322 szlovák és 199 magyar volt.
Nevezetességei Evangélikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban. Oltára 19. századi. Vasöntöde a 18. század elejéről. Melegvízforrás a falu közepén.
Neves személyek Itt született 1772-ben Bilnitza Pál evangélikus lelkész, püspök. Itt született 1797-ben Madarász András magyar vasiparos, Madarász Viktor festőművész apja. Itt született 1949. június 16-án Madarász László kibernetikus, egyetemi tanár.
Képgaléria
Jegyzetek
További információk Hivatalos oldal Kuntapolca – Kunova Teplica /magyar/ Községinfó Kuntapolca Szlovákia térképén E-obce.sk
Kuntapolca Kategória:Gömör és Kis-Hont vármegye települései