A honfoglalás kori magyarok más sztyeppi népekhez hasonlóan törzsekre tagozódtak. Maga a „törzs” szó csak részben tudományos kategória: feltételezések szerint a korabeli megnevezése a „had” volt.A mai megfelelője pedig, legújabb kutatások szerint, a vezérnemzetség -lásd alább. A törzsek ennek megfelelően az együtt hadakozók megszervezésére jöttek létre, bizánci forrás szerint a magas rangú törzsfők, a gyula és a horka bírói hatalommal is bírtak. Szavuk döntő volt a törzsek közti vitás ügyek rendezésében, az egy törzshöz tartozó nemzetségek felett vélhetően az egyes törzsfők bíráskodtak.

Anonymus nyomán a magyar törzsszövetséget, helyesebben: vezérnemzetségekRövidebb formában: vezérnemek. A nemzetségeket nemnek is hívták, például: Turul nembeli (de genere Turul) Árpád. Anonymus szerint 108 nem(zetség) volt, ezek alkották a hét vezérnemet, amit hibásan "törzseknek" ismerünk szövetségét, Hétmagyarnak is hívhatjuk."A Hetumogyer a Hétmagyar szó ómagyar kiejtése. A "Hétmagyar" eredetileg a Vérszerződés megkötése utáni magyar törzsszövetség neve volt, mivel azonban az egyház nem tűrt pogány kori nemzetségi szervezetre utalást, az ősgeszta szerzője ezt a kifejezést olyan értelemben őrizte meg - mentette át -, mintha a honfoglaló hét vezér összefoglaló elnevezése lett volna. Anonymus így találva ott, ilyen értelműnek hitte." Földes Péter: Anonymus titkos közlései. Online változat: http://www.karuna.hu/letoltesek_elemek/magyaroshit/anonymus_titkos_kozlesei.pdf Lásd alább: onogur (tíz ogur), kutrigur (kilenc ogur), utrigur (harminc ogur) stb.

A magyar nemzetségek mibenlétével megértésével, illetve általában a steppei népek társadalmi/politikai viszonyaival a letelepedett társadalmak történetírásának (pl. Bizánc) nehézségei támadtak.Tóth Sándor László fogalmazott úgy, hogy „ezt a duális és rendkívül változékony politikai struktúrát [...] nem teljesen érthette egy teljesen más, letelepült és centralizált birodalom”. - Tóth Sándor László: A 9–10. századi magyarság politikai szervezete bizánci szemszögből. In: Ünnepi kötet Dr. Blazovich László egyetemi tanár 70. születésnapjára. Balogh Elemér és Homoki-Nagy Mária gondozásában. Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica 75. 690. jobbra|bélyegkép|300px|A magyar törzsek vándorlása a finnugor elmélet szerint Törzs, klán, nemzetség

A legújabb kutatások szerint, pl. Szabados György történész értelmezésében a magyar "törzsek" (genea) valójában és igazából nemzetségek, és sokkal több nemzetség volt, mint hét (Anonymus szerint 108). Ez a hét a vezérnemzetségek voltak, akik számtalan más nemzetséget is összefogtak. Ők kötötték a vérszerződést, amely kb. 100 év múlva a Magyar Királyság megszületéséhez vezetett.Szabados György: Állam és ethnosz a IX–X. századi magyar történelemben. ACTA HISTORICA TOMUS CXXXV. Szeged, 2013. továbbiakban: Szabados 2013. http://www.arpad.btk.mta.hu/images/e-konyvtar/Szabados_Gyrgy_2013_Acta_Historica.pdf Angolul a nemzetség szót a "clan" (klán) szóval fordítják.These eight clans of the Turks do not obey their own particular princes, but have a joint agreement to fight together with all earnestness and zeal upon the rivers, wheresoever war breaks out.” Constantine Porphyrogenitus: De Administrando Imperio. Ed. Gyula Moravcsik, transl. Romilly James Heald Jenkins. Budapest 1949; 2nd Ed., Washington, DC, 1968, reprinted 2008

Szabados György érvei, röviden összefoglalva: Nincsenek olyan tényezők, amelyek törzsekre, különálló és önálló entitásokra utalnak."Előbb a társadalmi csoportok mibenlétéről szólva megint Hóman Bálinttól érdemes kiindulni, aki a nemzetséget vérségi köteléken nyugvó elsődleges alakulatként, míg a törzset azonos ethnikumú nemzetségek mesterséges, politikai-katonai célzatú szövetségeként írja le. Ha a szóhasználati következetlenségtől eltekintünk,a tartalmi vonatkozásokra akkoris rá kell kérdeznünk.Voltak-e tehát olyan – akárminek is nevezett – alcsoportok a Magyar Nagyfejedelemségen belül, amik önálló tényezőként látszanak az írott források tükrében? Kútfőink nemleges választ adnak erre a kérdésre. Anonymus Álmos megválasztása kapcsán ezt a kifejezést használja: „a hét fejedelmi személy, akit Hétmagyarnak hívnak (VII principalis persone, qui Hetumogervocantur)”. Ebből világos, hogy Béla király Jegyzője nem hét különálló egységet jelenít meg, hanem egy fejedelemválasztó elit testület hét tagját." Szabados 2013. A "törzs" (tribus) szó ahol előfordul, mindenhol a nemzetség szinonimája.S bár a ’törzs’ jelentésű tribus szó Kézai Simonnál felbukkan, de a ’nemzetség’ szinonimájaként. Előbb „a Turul nembeli(de genere Turul) Árpád... nemzetsége Szkítia többi törzse (eius prosapia prae ceteris Scitiae tribubus) viszonylatában azt az előjogot élvezi, hogy...” A második példa szerint Léltől „származott a Zovárd törzs és nemzetség (tribus et cognatio).” Sokat mondó, hogy a 14. századi krónika-szerkesztmény e kifejezéseket lecserélve így nyilatkozik Lél kapitányról: „tőle származik Zuard nemzetség, avagy család és törzsök (generatio, sive prosapia et origo).” Szabados 2013. Az ún. "törzsnévi helynevek" semmiféle bizonyító erőt nem hordoznak. Az adott települést elnevezhették egy személyről is.Végezetül „törzsnévi” eredetű helyneveink sem hordoznak bizonyító erőt, mert hiába hogy mindegyik előfordul az Árpád-korban, ha a legkorábbi Kér (Cari) adat is csak 1009-ből tűnik elénk, szórványemlékként a Magyar Királyság korából. A DAI összeállításától eltelt hosszú idő a helynévadás indokait végképp feltérképezhetetlenné teszi: főleg úgy, hogy mind csoportot, mind személyt jelölő tulajdonnév egyaránt szolgáltathat alapot, és a DAI nyolc genea-neve közül hat személynévként is kimutatható az Árpád-korból. Mármost a 13. századtól gyarapodó adatok láttán ki tudná bizonyítani azt, hogy a Nyék, Megyer/Magyar, Kürt, Tarján, Keszi helynevek mindenkor a Nyék, Megyer/Magyar, Kürt, Tarján,Keszi genea emlékezetét tartották fent, s nem egy-egy Nyék, Megyer/Magyar, Kürt, Tarján, Keszi nevű személyét? Nyilvánvalóan senki. Szabados 2013.

A legutóbbi kutatások szerint és jelenlegi tudásunk fényében tehát a "törzs" egyértelműen a genea hibás fordítása.Hasonlóságban a "törzsök" szó áll hozzá a legközelebb, de az megint mást jelent, a már említett nemzetség rokonértelmű szava. A genea eredetileg nemzetséget jelent, 19. századi tudósaink közül Szalay László a „törzsök”, Szabó Károly a nemzetség magyarítást alkalmazta. Szabados 2013.

Ivanics Mária az országalkotó nemzetség megjelölést használja a fejedelemválasztó hatalommal rendelkező nemzetségek meghatározására (a honfoglaló nemzetségek krími tatár párhuzamait vizsgálva),Ivanics Mária előadása: Nomád fejedelmi tükör a steppei forrásokban (az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoportjában, 2013. június 14.)Ivanics M.: A Dzsingisz-legenda könyvének nomád fejedelme. Akadémiai doktori értekezés. 2009. 172. B. Szabó János pedig az első nemzetség megjelölést.B. Szabó János: Árpád honfoglalóinak 9–10. századi hatalmi szervezete steppetörténeti párhuzamok tükrében. In: Történelmi Szemle. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének értesítője, LVIII. évfolyam, 2016. 3. szám, (továbbiakban: B. Szabó 2016) 370. old.

Bíborban született Konstantin listája

A magyar törzsek nevéről egyedül Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár 950 körül írt műve (De administrando Imperio, A birodalom kormányzásáról) számol be. A császár nyolc törzset sorol fel. Elsőnek a kazároktól elszakadt kabarokat említi, de hozzáteszi, hogy a kabarok voltaképpen három törzsre (törzstöredékre?) tagolódnak, akik felett egyetlen fejedelem uralkodik. Ezek elnevezését nem ismerjük, a helynevek alapján a kutatók főként a varsány, eszlár, ladány, berény, székely nevekre következtetnek, anélkül, hogy kizárnának más lehetőségeket.

Konstantin szerint a kabar törzseket csatlakozásuk után a magyarok idővel „az első törzsek rangjára emelték”; a törzsszövetség kezdetben eszerint hét törzsre tagozódott.

Nevüket a kabarok említése után sorolja fel a császár:

kabarok (Κάβαροι)Ami a középgörög καβαροι rossz olvasata, helyesen kavarok. nyék (Νέκη) megyer (Μεγέρη) kürtgyarmat (Κουςτουγερμάτου) tarján (Ταριάνου) jenő (Γενάχ) kér (Καρή) keszi (Κασή)

A törzsnevek eredete

A magyar törzsnevekről két forrás áll a nyelvészek rendelkezésére, VII. Konstantin listája, amelyet a Bulcsú harka vezette követségtől kapott információk alapján hagyott ránk, és helyneveink. Konstantin listája a nevek többféle olvasatát is megengedi, a helynevek viszont az ezeréves magyar nyelvfejlődés eredményét mutatják. Ezekből kell megállapítani először a 10. századi magyar nevet, hogy abból a régebbi magyar, illetve átvétel esetén az eredeti nyelvű alakot helyreállíthassuk.

Általános szófejtések

A korai etimológiák általában figyelmen kívül hagyták a helynévi anyagot, amiből rendszer nélküli, sokszor tréfás megfejtések jöttek ki a törzsnevekre. 1930-ban Németh Gyula volt az első, aki megpróbált rendszert vinni a törzsnevek magyarázatába, bár konkrét megfejtéseit ma már többnyire nem tartják helyesnek. Szerinte a nyék, valamint a megyer törzsnév első tagja finnugor, a többi török eredetű. A nyék finnugor 'sövény, bekerített védőhely' megfejtése általánosan elfogadott, amit ő is már átvett korábbi megfejtésekből, hasonlóan a tarján török 'alkirály' megfejtéséhez. További javaslatai a következők voltak: kabar 'lázadó', megyer 'mańć-ember', kürt 'hótorlasz', gyarmat 'fáradhatatlan', jenő 'miniszter', kér 'óriás', keszi 'töredék'. A kritikák hatására később ezek közül a megyerét, kürtét és kérét visszavonta. A megyer törzsnévre publikálatlanul, hagyatékában javasolta a manysi mansin 'fajdkakas' eredetet.

Hadrendhez kapcsolódó szófejtések

1988-ban írt, 1994-ben publikált munkájában Berta Árpád négy törzsnévre teljesen új etimológiát javasolt: kürt 'mellecske', gyarmat 'hát-mögé', jenő 'oldalka', kér 'utolsó'. Ezzel a neveket erőteljesen elvitte a hadrendet ábrázoló rendszer irányába, sőt a törzsszövetség kialakulásának egyes fázisaira is következtetni lehet belőle. A rendszert még egységesebbé tette azzal, hogy a nyék finnugor eredete helyett a kirgiz ǰĕk 'bekerített ágyás, árokpart, szegély, perem' vagy a hasonló jelentésű baskír 'šĕyäk'-ből magyarázza. A megyer törzsnévre pedig az összetett szó helyett pedig egy 'mancser'-'mandzser' átmeneten keresztül egy türk 'bancser'-'bandzser' alakot, végeredményben 'ban jer' „fő hely” alakot javasol, de további vizsgálatokat tart szükségesnek. A kabar névnek pedig 'orr' jelentését mondja nagy valószínűségűnek.

Végeredményben Berta rendszere a törzsszövetség történetének két fázisát tükrözi egy hatalomváltás miatti átalakulás előtti és utáni állapotot, mindent török etimológiával magyarázva:

kabar 'orr' – a frissen csatlakozott „élen járó” védőtörzs, előőrs a második fázisban nyék 'sövény' – védőtörzs, ami az első fázisban a szövetség határait védte megyer 'fő hely' – az első fázis vezértörzse kürt–gyarmat 'mell–hát-mögé' – az első fázisban a megyer törzs elő és utóvédje tarján 'tarχan' – az új vezértörzs, a második fázisban jenő 'oldalka' – az új vezértörzs oldalvédje kér 'hátsó, utolsó' – az új vezértörzs hátvédje keszi 'töredék' – egy régebbi nagyobb törzs maradéka

Ez a hatalomváltás a törzsek között valószínűleg a dinasztiaváltás, amiről Konstantin császár ír A birodalom kormányzásáról című munkájában, amikor leírja, hogy Levedi fejedelem – ezek szerint a megyer törzs feje – átadta a hatalmat Árpádnak – és így a tarján törzsnek.