Telmányi Emil (Arad, 1892. június 22. – Holte, Dánia, 1988. június 13.) hegedűművész.
Életrajza Édesapja Telmányi Emil (1856–1900) főgimnáziumi tanár. Anyai ágon az erdélyi örmény nemesi Kövér család leszármazottja, édesanyja rétháti Kövér Elvira.Kövér családGudenus János József, Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája Budapest, 2000. 1905 és 1911 között a budapesti Zeneakadémián Hubay Jenő (hegedű), Koessler János (zeneszerzés) és Herzfeld Viktor (kamarazene) tanítványaként végzett, s szerzett művészi diplomát. 1911-ben Berlinben kezdte hegedűművészi pályafutását; 1912-től már Európa-szerte ismert koncertező művész és kamaramuzsikus volt. Hírnevét különböző európai és amerikai koncertkörutakon alapozta meg. 1919-től mint opera- és hangversenydirigens működött külföldön, e minőségében 1927-ben mutatkozott be a budapesti közönségnek. 1929 után saját (utazó) kamarazenekara élén dolgozott. 1919-től Koppenhágában élt, de hosszú ideig szinte évente szerepelt Magyarországon is. 1940 és 1969 között az århusi konzervatórium tanára volt. 1949-ben, Johann Sebastian Bach szólóhegedű-műveinek korhű előadásakor, az akkordjáték megkönnyítése céljából ívelt vonót készíttetett (Bach-vonó), amely azonban nem azonos a Bach idejében használt barokk vonóval.
A modern magyar hegedűművészet egyik kimagasló képviselője, rendkívüli fantáziájú, elmélyült művész. Mindig a magyar zene népszerűsítését szolgálta; Bartók Béla hegedűre írott műveinek meggyőző erejű tolmácsolója, nemzeti zenénk eredményes propagátora volt haláláig.
Díjai Reményi-díj (1907)
Jegyzetek
Források
Fancsali János: Telmányi Emil és szülőföldje. In: Fancsali János: Magyarörmény zenei breviárium. Magyar-Örmény Könyvtár 10. Budaörs, 2003.111-152.
Kategória:Magyar hegedűsök Kategória:20. századi hegedűsök Kategória:Hubay Jenő tanítványai Kategória:Aradiak Kategória:Reményi-díjasok Kategória:1892-ben született személyek Kategória:1988-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar emigránsok Dániában