bélyegkép|jobbra|Szent Biblia a "Könyvek Könyve", "Scriptura Sacra", "Isten Igéje" Az Újszövetség vagy Újtestamentum a keresztény bibliai kánon második része. Jézus tanításait, életét és személyét, valamint az első századi kereszténység eseményeit tárgyalja. Az Újszövetség hátterét, a keresztény Biblia első részét Ószövetségnek (Héber Biblia) hívják, ezt a két részt együtt a keresztények Szentírásnak tekintik. Az Újszövetséget zömmel az 1. század második felében, továbbá a 2. század elején írták.Perkins, Pheme (2012). Reading the New Testament: An Introduction. Paulist Press.
Az Újszövetség elnevezése A keresztény Biblia két részének elnevezésére a szövetség és a testamentum szavak egyaránt használatosak. A magyar Újszövetség a görög Ἡ Καινὴ Διαθήκη (Hé Kainé Diathéké) ill. a latin Novum Testamentum fordítása. Az Újtestamentum (vagy régiesen Új Testamentom) elnevezés a latin alakot őrzi. jobbra|bélyegkép|Rembrandt: Máté evangélista és az angyal Az Újszövetség név bibliai magyarázata A Héber Biblia több szövetséget is említ Istennel, amelyek közül a legfontosabbat Mózes népével kötötte Isten az Egyiptomból való kivonuláson és a Tízparancsolaton keresztül. Isten kőtáblákra írta fel a törvényeket, amelyeket a zsidó népnek be kellett tartani. Ha nem tartották be, bűneik miatt egy helyettesítő áldozatot kellett bemutatniuk az Istennek felajánlott újszülött bárány vérével. Az új szövetség elnevezés erre a régebbi szövetségre utal vissza, amely régebbi szövetséget ószövetségnek neveznek.
Ezen újabb szövetség meghirdetése Jeremiás próféta látomására nyúlik vissza, amikor így szól: „Ímé, eljőnek a napok, azt mondja az Úr: és új szövetséget kötök az Izráel házával és a Júda házával. Nem ama szövetség szerint, a melyet az ő atyáikkal kötöttem az napon, a melyen kézen fogtam őket, hogy kihozzam őket Égyiptom földéből, de a kik megrontották az én szövetségemet, noha én férjök maradtam, azt mondja az Úr.” (…) (Ószövetség, Jeremiás könyve, 31:31-32; fordította Károlyi Gáspár)
Az új szövetségről maga Jézus Krisztus is beszélt, amikor az utolsó vacsorán az ünnepi bor elfogyasztása előtt így szólt a tanítványaihoz: E pohár az új szövetség, az én vérem által, amely tiérettetek ontatik ki. ().
Pál apostol azt tanítja A zsidókhoz írt levélben, hogy Názáreti Jézus új szövetséget kötött Isten és az emberiség között. E szövetség lényege, hogy Jézus Krisztus, a Messiás kereszthalálával megváltotta az emberiséget az eredendő bűntől, ezért aki hisz benne és követi az Ő tanításait, annak megadatik az örök élet. Ez az új szövetség ellentmond annak, amit Mózes közvetítésével kötött Isten a kivonulás idején (lásd: a zsidókhoz írt levél 8. és 9. fejezet). A korai keresztények úgy tartották, hogy a Jézus után írt könyvek megerősítették ezt az új szövetséget, ezért nevezték el azokat az új szövetség könyveinek vagy egyszerűen Újszövetségnek, a korábbi könyveket pedig Ószövetségnek.
Az újtestamentum szó A latin nyelvű bibliafordításokban a görög Diathéké („szövetség”) kifejezés visszaadására a kissé eltérő konnotációjú testamentum szót használták, amely hétköznapi jelentése „végrendelet”. Lényegében azonban mind a görög, mind a latin szó a héber (berith, brisz) "szövetség" szót kívánják visszaadni, bár a latin kifejezés ugyanakkor keresztény szemszögből át is értelmezi azt. A 2. században élt Tertullianus volt az első, aki a Biblia két részére a vetus testamentum (régi testamentum) és novum testamentum (új testamentum) szavakat használta, például Marcion ellen című munkája 3. könyvében.
Az Újszövetség keletkezése
Jézus semmit sem írt. A történetkritikai bibliakutatás álláspontja szerint az egyes iratokat később a kor szükségletei szerint feltehetőleg átírták, kihagytak vagy betoldottak részeket. Születtek olyan iratok, amelyek nem őrződtek meg, másokat megőriztek, azonban se nem az evangélisták, se nem az apostolok írták.
A könyvek szövege A Jézus és az apostolainak életéről szóló történetek évtizedekig szájhagyomány útján terjedtek. Amikor az 1. század második felétől, végétől leírták, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján tudjuk, hogy az Újszövetség későbbi könyveinek másolása során a közkézen forgó iratok sok változáson mentek keresztül, figyelmetlenségből egyes szavakat kihagytak, néha akár egész mondatokat, vagy épp megismételték azokat, változott a fogalmazásmód, egyes szavakat megváltoztattak, a bizonyítható „pontatlanságokat” kijavították és így tovább.Bruce M. Metzger-Bart D. Ehrman: Az Újszövetség szövege, Hagyományozás - Szövegromlás - Helyreállítás, 312.old. (2008, Harmat), ; Metzger-Ehrman műve számos példát hoz ennek igazolására. A fennmaradt újszövetségi szövegek egyik szembetűnő jellegzetessége, hogy az iratok legkorábbi másolatai sokkal jobban különböznek egymástól, mint a későbbi középkoriak, amelyek már szigorúbb ellenőrzés alatt készültek.Bruce M. Metzger-Bart D. Ehrman: Az Újszövetség szövege, Hagyományozás - Szövegromlás - Helyreállítás, 312-315.old. (2008, Harmat),
A kéziratokban a bizonyos fajta változtatásokat, például az összehangolást, egy szónak egy másikra cserélését stb., egyre következetesebben hajtották végre, olyannyira, hogy a másolatok hasonló változtatásokat tartalmaztak.
A 2. század közepétől már elegendő kézirat létezett ahhoz, hogy a másolók egy adott bibliai szakasz különböző példányainak összehasonlítása után el tudják dönteni, hogy a szöveg melyik formáját másolják le.
A mai szövegkritikusok egyetértenek abban, hogy a másolatok hasonlósága alapján háromféle szövegtípus alakult ki: alexandriai nyugati bizánci
Ennek ellenére sok teológus azt állítja, hogy az egymástól kicsit eltérő szövegváltozatok nem befolyásolták az Újszövetség tanítását.
Szerzőség Az Újszövetség könyveinek feltételezett keletkezési ideje és szerzője. Eredeti kéziratban egyik könyv sem maradt fenn. Az utolsó oszlopban a legkorábbi másolattöredék eredetének dátumát jeleztük.
Könyv Keletkezési idő és szerzőa hagyomány alapján Vankó-Reisinger: Bevezetés a Biblia tanulmányozásához, 1993 Történetkritikai módszer és egyéb, széles körben elterjedt nézet alapján Pheme Perkins: Reading the New Testament: An Introduction Első ismert másolattöredékkeletkezése Máté 40-70 közöttMáté 80–90 ismeretlen szerző 150-200 közöttPapyrus 104 Márk 40-70 közöttMárk 70 körül Leander, Hans (2013). Discourses of Empire: The Gospel of Mark from a Postcolonial Perspective. Atlanta: Society of Biblical Literature. ., az elsőként keletkezett kanonikus evangéliumnévtelen szerző 250 körülPapyrus 45 Lukács 61-63 közöttLukács 80–90 között,Charlesworth, James H. (2008). The Historical Jesus: An Essential Guide. Abingdon Press. .Powell, Mark Allan (2018). Introducing the New Testament: A Historical, Literary and Theological Survey (2nd ed.). Baker Academic. . de bizonyítékok vannak arra, hogy még a 2. században is átdolgozták.Perkins, Pheme (2009). Introduction to the Synoptic Gospels. Eerdmans. .névtelen szerző 175–250 közöttPapyrus 4Papyrus 75 János 90–110 között Lincoln, Andrew (2005). Gospel According to St John. Bloomsbury Publishing. .János az 1. század vége vagy a 2. sz. eleje Nem János evangélista, hanem ismeretlen szerzőHarris, Stephen L. , Understanding the Bible (Palo Alto: Mayfield, 1985) p. 355 125–160 közöttRylands Library Papyrus P52 Apostolok Csel. 63-80Lukács 80–120 között Tyson, Joseph B., (April 2011). "When and Why Was the Acts of the Apostles Written?", in: The Bible and Interpretation: Egyre több tudós részesíti előnyben az Apostolok Cselekedeteinek megírásának késői dátumát, azaz i.sz. 110-120 körüli dátumot. Három tényező támasztja ezt alá: "...A growing number of scholars prefer a late date for the composition of Acts, i.e., c. 110-120 CE. Three factors support such a date. First, Acts seems to be unknown before the last half of the second century. Second, compelling arguments can be made that the author of Acts was acquainted with some materials written by Josephus, who completed his Antiquities of the Jews in 93-94 CE...Third, recent studies have revised the judgment that the author of Acts was unaware of the Pauline letters." 250 körül Római levél 55-58 57-58 175-225 között 1-2. Kor. levél 57-58 55-57 175-225 között Galata levél 55-58 55 175-225 között Efézus levél kb. 62Pál 80–100 között Ehrman, Bart D. (2004). The New Testament: A Historical Introduction to the Early Christian Writings. New York: Oxford. pp. 381–84. Markus Barth, Ephesians: Introduction, Translation, and Commentary on Chapters 1–3 (New York: Doubleday & Co., 1974), 50–51https://web.archive.org/web/20090104184919/http://www.nccbuscc.org/nab/bible/ephesians/intro.htm Pál nevét használó ismeretlen szerző (pszeudoepigráf) 175-225 között Filippi levél 61-64 54-55 175-225 között Kolossé levél 62Pál 62 körül vagy 70 utánPál nevét használó ismeretlen szerző (pszeudoepigráf) 175-225 között 1. Thessz. levél 51-52 50-51 körül 175-225 között 2. Thessz. levél 52 51 körül vagy 70 utánbizonytalan szerző 300 körülPapyrus 92 1-2. Timótheushoz írt levél 63, 66 100 körül Perkins, Pheme (2012). Reading the New Testament: An Introduction. Paulist Press. .Pál nevét használó pszeudoepigráf 350 körülCodex Sinaiticus Titusz levél kb. 65 100 örül Pál nevét használó pszeudoepigráf (hamis forrásmegjelölésű) levél 200 körülPapyrus 32 Filemon levél kb. 62 55-60 körül 3. századPapyrus 87 Zsidókhoz írt lev. kb. 63Pál 70-90a páli teológia hatása alatt álló ismeretlen szerző 2-3. századPapyrus 46 Jakab levele 44-49 közöttJakab az 1. század végénismeretlen szerzőjű hamisítvány (pszeudoepigráf)Ehrman, Bart D. (2012). Forged: Writing in the Name of God – Why the Bible's Authors Are Not Who We Think They Are. New York: HarperOne. pp. 192–99. . 3. századPapyrus 20 ; Papyrus 23 Péter 1. levele 66 körülPéter 75-90 között,Nem Péter, hanem egy ismeretlen szerző 3-4. század Péter 2. levele 67 körülPéter 2. század eleje nem Péter, hanem egy ismeretlen szerzőDale Martin 2009 (lecture). . Yale University. Accessed 22 July 2013. Lecture 24 (transcript) 3-4. század János 1-3 levele 1. század végénJános 90-110 Kim, P.J (2003). "Letters of John". In Aune, David (ed.). Westminster Dictionary of the New Testament and Early Christian Literature. Westminster John Knox Press. .Egyik levelet sem János apostol írta."Noha az ősi hagyományok János apostolnak tulajdonítják a negyedik evangéliumot, a Jelenések könyvét és a három János-levelet, a modern tudósok úgy vélik, hogy egyiket sem ő írta." Harris, Stephen L. , Understanding the Bible (Palo Alto: Mayfield, 1985) p. 355 3. századPapyrus 9 Júdás levele kb. 67-70Júdás bizonytalan keltezésű, nem Júdás, más valaki írta 3-4. század Jelenések 95-96János Leginkább 95 körül, Nem János, hanema nevét használó ismeretlen személy."Noha az ősi hagyományok János apostolnak tulajdonítják a negyedik evangéliumot, a Jelenések könyvét és a három János-levelet, a modern tudósok úgy vélik, hogy egyiket sem ő írta." Harris, Stephen L. , Understanding the Bible (1985) p. 355 150-200 közöttPapyrus 98
Ősi kéziratai Az Újszövetség mai könyveinek eredeti kéziratai elvesztek. A legkorábbi fennmaradt újszövetségi kézirat, a 125 körül Egyiptomban készült ún. Rylands-papirusz János evangéliumának egy töredékét őrizte meg. A legkorábbi fennmaradt kódex pedig a 4. század első felében keletkezett ún. Sínai kódex.
Az Újszövetség legkorábbi kéziratai három formában maradtak ránk: görög kéziratok A görög kéziratok különböznek egymástól az írás anyagában (papirusz, pergamen), és írás módjában (egyszerű kéziratok és majuszkulák). régi fordítások Ősfordításoknak nevezik az újszövetség szír, latin és kopt nyelvű ókori fordításait. A szír és a latin 200 évvel régiebbek a koptnál. A szír fordítások közül a legismertebb a Peshitta. A latin fordítások közül a legismertebbek a Vetus Latina és a Vulgata (az előbbi javított változata). Két kopt fordítást ismerünk: az egyiket a 3. század közepéről és egy másikat néhány évszázaddal későbbről. az egyházatyák idézetei