Herzl Tivadar (héber betűkkel: בנימין זאב הרצל, Binjámín Zeév Hercl, izraeli angol átírással: Binyamin Zeev Herzl, másik nevén: חוזה המדינה Hóze Hamedíná, izraeli angol átírással: Khozeh HaMedinah, Az Állam látnoka, Pest, 1860. május 2. – Reichenau an der Rax, 1904. július 3.) zsidó származású osztrák-magyar író, politikus, a zsidó állam megálmodója, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója.
Élete bélyegkép|265px|A gyermek Herzl szüleivel és nővérével
Pesten született egy Dohány utcai házban. Itt ma a Zsidó Múzeum és a nagy zsinagóga egyik fő épületszárnya van, a helyet a múzeum falán emléktábla jelzi. Apja, Herzl Jakab (1835–1902), sikeres üzletember, anyja, Diamant Jeannette (1836–1911) volt. Neológ zsidó légkörben nevelkedett. Középiskolai tanulmányait a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban fejezte be.
1878-ban családjával Bécsbe költözött, ahol az egyetemen jogot és irodalmat tanult. 1884-ben szerzett jogi doktorátust. 1891-ben a Neue Freie Presse című bécsi lap párizsi tudósítója lett.
Párizsban érte az igazi nagy megrázkódtatás: ő tudósította lapját a Dreyfus-ügyről és megtapasztalta a per kapcsán erőteljesen megnyilvánuló antiszemitizmust. Ennek hatása alatt született meg Der Judenstaat (A Zsidó Állam) című értekezése, amely 1896. február 14-én jelent meg nyomtatásban. Ebben javaslatot tett arra, hogy a világ minden táján élő zsidók térjenek vissza Palesztinába, az ősi hazába, ahonnét annak idején őket elűzték.
Az első cionista kongresszust, 1897-ben Herzl Tivadar szervezte, később annak elnökévé is választották. Ezt a tisztséget egészen haláláig viselte. Útjának elején kudarcok érték, amikor megpróbálta rávenni a leggazdagabb zsidókat, hogy támogassák a cionista elképzelések megvalósítását. A siker akkor következett be, amikor a kelet-európai zsidó tömegek felé fordult, s azok igent mondtak kezdeményezésére, és elfogadták őt vezetőnek. Vámbéry Ármin beprotezsálta II. Abdul-Hamid oszmán szultánhoz,Egy 19. századi Mission impossible-történet, hetek.hu akinél elérte, hogy engedélyezze a zsidók letelepedését Palesztinába, de ez már akkor nemtetszést váltott ki az ottani arab lakosságban.
Apja mellé temették Döblingben, de földi maradványait – végakaratának megfelelően – 1950-ben Izraelbe vitték és Jeruzsálemben, a róla elnevezett Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el.
Herzl és Heltai Jenő unokatestvérek voltak.
Képgaléria
Emlékezete jobbra|bélyegkép|265px|Herzl Tivadar emlékműve Izrael állam 1948-as megalakulását követően holttestét Jeruzsálembe vitték, és a Herzl-hegyen kialakított Nemzeti Panteon díszsírhelyén temették el. A Zsidó Állam Herzliya városa őrzi a nevét. Fényképe ott látható az izraeli parlament, a kneszet üléstermében. Budapesten, a Dohány utcai szülőházában ma a Zsidó Múzeum működik, falán ezt emléktábla jelzi. A Dohány utcai zsinagógát a róla elnevezett park övezi.
Művei Neues von der Venus. Lipcse, 1887 (beszélyek) Buch der Narrheit. Berlin, 1888 (tárcák)
Magyarul Ősi föld – új hon. Regény; ford. Kohn Ottó; Schlesinger, Bp., 1916 Tivadar Herzl: A zsidóállam; ford. Blank Illés; Fekete, Máramarossziget, 1919 A zsidó-állam. A zsidó-kérdés modern megoldásának kísérlete; ford., előszó Schönfeld József; Jövőnk, Bp., 1919 Ősújország. Regény, ha akarjátok nem mese…; ford. Márkus Aladár; Magyar Zsidó Irodalmi Könyvkiadóvállalat, Bp., 1929 (hasonmásban: 1993) Cionista írások; ford. G. Gerő László; Gondos Sándor, Bp., 1932 (Herzl könyvtár) Herzl Tivadar naplójából. Az első konstantinápolyi út; ford. G. Gerő László; Fórum, Bp., 1933 (Herzl könyvtár) A zsidó állam; ford. Szilágyi Dénes [Denis Silagi]; Zsidó Nemzet, Bp., 1941 (Spinoza-füzetek) Ha akarjátok, nem mese. Szemelvények Herzl Tivadar írásaiból és beszédeiből; előszó, életrajz, jegyz. Gärtner Mose; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1942 (Javne könyvek) Ha akarjátok, nem mese. Szemelvények Herzl Tivadar naplójából, cikkeiből, beszédeiből; 2. bőv. kiad.; Magyar Zsidók Pro Palesztina Szövetsége, Bp., 1944 (Javne könyvek) A zsidó állam. A zsidókérdés modern megoldásának kísérlete; ford. Schönfeld József, újraford., szerk. Albert Tibor, tan. Borsányi Schmidt Ferenc; Szülőföld, Szombathely–Gencsapáti, 2015 Napló, 1895–1904. Válogatás; ford. Mesés Péter, Betlen János, szerk. Baczoni Dorottya; Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, Bp., 2022
Jegyzetek
Források Aki megálmodta Izraelt mult-kor.hu Herzl Tivadar magyar születésű író, újságíró, politikus, a cionista mozgalom alapítója, az önálló zsidó állam szorgalmazója 110 éve mtva.hu (Herzl Tódor)
További információk Herzl Tivadar: Der Judenstaat című műve angol nyelven, jewishvirtuallibrary.org Herzl Tivadar: Der Judenstaat című műve magyar nyelven, regi.sofar.hu Herzl Tivadar életének magyar feldolgozását nyújtja Novák Attila „Theodor Herzl” című biográfiája (Vince Kiadó, Budapest, 2002. )
Schweitzer Gábor: Miért nem kellett Herzl a magyar zsidóknak?, epa.oszk.hu
Kapcsolódó szócikkek Sómér marosvásárhelyi zsidó ifjúsági lap
Kategória:1860-ban született személyek Kategória:1904-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Cionizmus Kategória:Ausztriai politikusok Kategória:Magyar emigránsok Ausztriában Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek Kategória:Pestiek Kategória:A Herzl-hegyen eltemetett személyek