Események január 3. – Rákosi Mátyás Lóránt utcai villájában letartóztatják – a Minisztertanácsnak alárendelt Államvédelmi Hatóság (ÁVH) vezetőjét – Péter Gábort és feleségét. január 10. – Magyarországon eltörlik a kereseti és vagyonadót. január 13. – Alkotmányreform Jugoszláviában. (Összevonják a skupština eddigi 2 házát, s az ún. termelők tanácsa a parlament másik kamarájává válik.) január 14. – A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság élére Tito kerül. február 1. – Hollandia délnyugati részén 2000 km²-nyi területet önt el az Északi-tenger. (Az áradás 1835 ember halálát okozta.)Hundreds Die In Dutch Floods (1953) február 27. - Németország és hitelezői aláírják a londoni adósságegyezményt. február 28. – Görög–török–jugoszláv barátsági és együttműködési szerződés. március 5. – A szovjet generalisszimusz, Sztálin halála. március 9. – Sztálin moszkvai temetésének napjára a Rákosi Mátyás vezette magyar kommunista pártvezetés nemzeti gyászt rendel el. március 14. – Váratlanul meghal Klement Gottwald csehszlovák köztársasági elnök. március 21. A csehszlovák nemzetgyűlés Antonín Zápotockýt választja köztársasági elnökké. Csehszlovákiában új kormány alakul Viliam Široký-val az élen. március 30. – Dekrétum az új jugoszláv mezőgazdasági és parasztpolitikáról. április 24. – A Krakkó melletti Nova Hutában épített új vas- és fémműben megkezdődik a termelés. május 22. – Jugoszláviában a paraszti földtulajdon maximumát 30 hektárról 10 hektárra szállítják le. május 29. – Sir Edmund Hillary és Tendzing Norgaj elsőként mászta meg a Mount Everestet (tszf. 8848 m). május 30. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a pénzreformról, ami a későbbiekben hozzájárul a pénzügyek stabilizálásához. június 2. – Londonban megtartják II. Erzsébet brit királynő hivatalos koronázási ünnepségét. június 8. – Államellenes tevékenység és hazaárulás vádjával perbe fogott Sándor István szalézi szerzetest kötél általi halálra ítélik és kivégzik. (A harminckilenc éves szerzetest Ferenc pápa hozzájárulásával 2013-ban avatják boldoggá.) június 13–16. – Moszkvában – Sztálin halála után – Rákosit a szovjet vezetők addigi politikájáért keményen megbírálják, megszüntetik egyeduralmát, a miniszterelnöki tisztséget át kell adnia Nagy Imrének. június 15. – A Szovjetunió helyreállítja diplomáciai kpcsolatait Jugoszláviával. június 17. – Kelet-Berlinben kitör a felkelés a munkanormák és a kommunisták ellen. június 26. – Pozsonyban megalapítják a Szlovák Tudományos Akadémiát. június 27–28. – Az MDP Központi Vezetőségének ülése. (Rákosi Mátyás önkritikát gyakorol, bevallja, hogy felelősség terheli a klikkszerű vezetés és a törvénytelenségek kialakulásában. Beválasztják a Politikai Bizottságba. Megszüntetik a főtitkári tisztséget, ezután Rákosi első titkárként vezeti a pártot.) július 3. – A Nanga Parbat (tszf. 8126 m), első megmászása. július 4. – Megalakul a Nagy Imre-kormány. július 26. – Magyarországon megszüntetik az internálásokat és kitelepítéseket, és részleges amnesztiát hirdetnek. július 27. – Panmindzsonban aláírják a koreai fegyverszüneti egyezményt az észak-koreai–kínai szövetség és az ENSZ-erők között. augusztus 12. – A Szovjetunió felrobbantja az első hidrogénbombáját Szibériában. augusztus 13. – Irán sahja, Mohammad Reza Pahlavi meneszti karizmatikus miniszterelnökét, Mohammad Moszaddeget, aki nem hajlandó távozni, és külföldre kényszeríti az uralkodót. augusztus 17. – Rákosi Mátyás hozzájárul Kállai Gyula ügyének felülvizsgálatához. augusztus 19. – A részben amerikai és brit hírszerzés – a CIA és az MI6 – által felbujtott tömegek, katonai vezetők és politikusok segítségével elsöprik Moszaddeg rendszerét. (A puccsot követően a sah restaurálja hatalmát.) augusztus 24. – Lengyelország elengedi a Német Demokratikus Köztársaság jóvátétel-fizetési kötelezettségeit. szeptember 4–5. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) KB ülésén Antonín Novotný-t választják a párt első titkárává. szeptember 6. – A CDU a szavazatok 45%-ával megnyeri a második általános parlamenti választást az NSZK-ban. Második helyen az SPD (28,8%), harmadik helyen az FDP (9,5%) végez. szeptember 15. – Kopernikusz kéziratos művét, a De revolutionibus orbium coelestiumot Csehszlovákia Lengyelországnak adományozza. szeptember 26. – A lengyel állam és a katolikus egyház között kiéleződnek az ellentétek, miután Stefan Wyszyński varsói érseket, Lengyelország prímását letartóztatják és bebörtönzik. (A katolikus egyház nem sokkal később támogatásáról biztosítja a kommunista vezetést.) október 31. – Rákosi a párt kibővített KV-ülésén előterjesztésében sürgeti a „baloldali szektaszellem elleni” fellépést. december 1. – Hugh Hefner kiadta a Playboy első számát a felöltözött Marilyn Monroe-val a címlapon és ruhátlanul a belső oldalakon. december 3–5. – A CSKP KB ülésén bírálják a „személyi kultusz” egyes jelenségeit, de felszámolásukra nem tesznek érdemi lépéseket. december 20. – A Borba című jugoszláv lapban megjelenik Milovan Đilas „Általános és különös” címet viselő írása, melyben az egypártrendszert bírálja. december 24. – Péter Gábor államvédelmi altábornagyot, az ÁVH korábbi vezetőjét a Budapesti Hadbíróság, mint elsőfokú bíróság zárt tárgyaláson – első rendű vádlottként – bűnösnek mondja ki és életfogytiglani börtönre ítéli. karácsony körül – Rákosi Moszkvában kölcsönért „kilincsel” a magyar gazdaság fizetőképességének megőrzése érdekében.
Az év témái Államok vezetőinek listája 1953-ban 1953 az építészetben Az Ybl Miklós-díj megalapítása. 1953 a filmművészetben 1953 az irodalomban Isaac Asimov: Második Alapítvány (regény) Samuel Beckett: Godot-ra várva (dráma) Ray Bradbury: Fahrenheit 451 (regény) Megjelenik Buenos Airesben Horthy Miklós Emlékirataim című visszaemlékezése. Illyés Gyula: Fáklyaláng (dráma) Németh László: Galilei (dráma) J. D. Salinger: Kilenc történet (elbeszéléskötet) Boris Vian: Szívtépő / Hullasztó (regény) 1953 a jogalkotásban 1953 a légi közlekedésben 1953 a sportban augusztus 20. – Budapesten felavatják a Népstadiont. november 25. – A londoni Wembley Stadionban a magyarok 6:3-ra legyőzik a 90 éve veretlen Angliát. 1953 a színművészetben A Jászai Mari-díj alapítása. 1953 a televízióban 1953 a tudományban Francis Harry Compton Crick, James D. Watson és Maurice Hugh Frederick Wilkins az addigi összes DNS-ről létező információt összegyűjtve megszerkesztik fémlapocskákból a DNS kinézetét. 1962-ben, amikor elektronmikroszkóppal megtekintették, és bebizonyosodott, hogy valóban úgy néz ki, ahogy azt ők megszerkesztették orvostudományi Nobel-díjjal lettek jutalmazva. 1953 a vasúti közlekedésben December 24. – Új-Zélandon 151 ember halálát okozta az, amikor összeomlott a vasúti híd Tangiwai település közelében, miközben a Wellingtonból Aucklandbe tartó gyorsvonat áthaladt volna rajta. 1953 a zenében Ránki György: Pomádé király új ruhája című operájának bemutatójára június 6-án került sor a Magyar Állami Operaházban.
Születések január 6. – Malcolm Young az AC/DC együttes ritmusgitárosa († 2017) január 7. – Mándoki László magyar zenész, zenei producer január 17. – Roberto Canessa uruguayi gyermekkardiológus, politikus, az 1972. októberi andoki légiszerencsétlenség egyik túlélője január 22. – Jim Jarmusch amerikai filmrendező január 23. – Nagy György magyar televíziós műsorvezető, szerkesztő († 2017) január 24. – Csanádi Judit magyar díszlettervező január 24. – Csengey Dénes magyar író, politikus († 1991) február 1. – Marcellina magyar énekesnő, zenész, szövegíró, divattervező február 4. – Kitaró japán zeneszerző február 10. – Volli Kalm észt geológus, a Tartui Egyetem rektora († 2017) február 21. – William Petersen amerikai színész, producer február 24. – Kovács M. Mária magyar történész, szociológus († 2020) március 1. – Rolf Danneberg olimpiai bajnok német atléta március 4. – Chris Smith amerikai politikus március 5. – Richard Sanderson brit énekes, a Házibuli című francia film betétdalának előadója március 11. – Bölöni László magyar labdarúgó, edző március 12. – Ron Jeremy amerikai pornósztár és rendező március 15. – Angster Erzsébet magyar informatikus, főiskolai docens március 16. – Richard Matthew Stallman szabad szoftver aktivista, hacker, és szoftverfejlesztő március 20. – Csányi Sándor magyar üzletember április 14. – Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke. április 27. – Tokody Ilona, opera-énekesnő május 6. – Tony Blair Nagy-Britannia miniszterelnöke május 7. – Hegedűs D. Géza, Kossuth-díjas magyar színész, a Nemzet Színésze május 14. – Gyabronka József, Jászai Mari-díjas magyar színész május 15. – Mike Oldfield, zeneszerző május 25. – Foltán László olimpiai bajnok magyar kenus május 25. – Stan Sakai Amerikában élő, harmadik generációs japán képregényrajzoló június 9. – Hűvösvölgyi Ildikó, Kossuth-díjas magyar színésznő június 12. – Slamovits István, magyar énekes, zenész, dalszerző (Edda Művek) június 22. – Cyndi Lauper, amerikai énekesnő, dalszövegíró, zeneszerző, színésznő, melegjogi aktivista június 26. – Révész Sándor, magyar énekes, Piramis, Generál tagja. július 1. – Lawrence Gonzi máltai politikus, miniszterelnök július 2. – Böhm György Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, dramaturg július 8. – Kocsis Ferenc, olimpiai bajnok magyar birkózó július 9. – Fa Nándor, magyar vitorlázó, aki 717 nap alatt körbevitorlázta a Földet július 15. – Bódy Magdi, magyar énekesnő július 23. – Ruzsa Z. Imre, magyar matematikus augusztus 3. – Wahorn András, Munkácsy Mihály-díjas magyar festőművész augusztus 9. – Delhusa Gjon, magyar énekes augusztus 11. – Hulk Hogan, amerikai pankrátor, színész († 2025) augusztus 14. – James Horner, amerikai zeneszerző († 2015) augusztus 15. – Szűcs Judith, magyar énekesnő augusztus 16. – Bodansky György, magyar író, újságíró, szerkesztő, dramaturg, rendező augusztus 16. – Vincent Curatola, amerikai színész augusztus 19. – Póka Egon Máté Péter-díjas magyar basszusgitáros, zeneszerző († 2021) augusztus 31. – Károly György magyar költő, író († 2018) szeptember 1. – Jakab Csaba, magyar színművész († 2024) szeptember 5. – Duró Győző ,magyar dramaturg szeptember 11. – Kukely Júlia Liszt Ferenc-díjas magyar opera-énekesnő, szoprán († 2017) szeptember 16. – Lerch István, Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző, zongorista, énekes szeptember 19. – Grażyna Szapołowska lengyel színésznő szeptember 24. – Málnai Zsuzsa, magyar színésznő október 3. – Keresztes Dóra, magyar festő- és grafikusművész, animációsfilm-rendező október 12. – Parti Nagy Lajos, Kossuth-díjas magyar költő, drámaíró, író, szerkesztő, kritikus október 16. – Gallai Péter, magyar billentyűs, zeneszerző († 2019) október 19. – Janicsák István, magyar zenész, előadóművész október 20. – Katona Klári magyar énekesnő október 22. – Csepregi Éva magyar énekesnő október 28. – Kertész Péter római katolikus magyar pap, püspöki tanácsos november 7. – Janesch Péter magyar építész november 11. - Deborah Henson-Conant amerikai hárfás és zeneszerző november 18. – Alan Moore angol író, képregényíró november 20. – Fábry Sándor magyar újságíró, humorista november 22. – Vojnich Erzsébet magyar festőművész november 25. – Herbert Breiteneder osztrák raliversenyző († 2008) november 29. – Zsinka László magyar politikus († 2013) december 3. – Csík Ibolya magyar újságíró-író december 9. – Dörner György, Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész december 9. – John Malkovich, amerikai színész, rendező december 13. – Stépán Gábor gépészmérnök, az MTA tagja december 13. – Ben Bernanke, a jegybank elnöke december 16. – Szikora Róbert, magyar énekes, a Hungária és az R-GO tagja december 23. – Thomas Bach, német sportvezető, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlegi, kilencedik elnöke december 29. – Stanley Williams Az egyik vezetője volt a Crips bandának Los Angelesben († 2005) december 30. – Homonyik Sándor EMeRTon-díjas magyar énekes, gitáros
Halálozások