Örkény István

Örkény István (Örkény István György, Budapest, Erzsébetváros, 1912. április 5.Születése bejegyezve a Budapest VII. kerületi polgári anyakönyvben 889/1913. szám alatt. – Budapest, 1979. június 24.) Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. Radnóti Zsuzsa Kossuth- és Jászai Mari-díjas dramaturg férje.

Örkény jómódú zsidó polgárcsaládba született a tízes évek elején. Édesanyja Pető Margit, édesapja Örkény Hugó patikus. 1930-ban érettségizett a Piarista Gimnáziumban, majd a Műegyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. 1932-ben átiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem gyógyszerész szakára, ahol 1934-ben szerzett diplomát.

1937-ben került kapcsolatba a Szép Szó körével, majd Londonba, Párizsba utazott, ahol alkalmi munkákból élt. 1940-ben tért vissza Budapestre, ahol befejezte műegyetemi tanulmányait, s 1941-ben diplomázott mint vegyészmérnök.

A második világháborúban munkaszolgálatos volt a Donnál, majd hadifogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza.

1949-től az Ifjúsági Színház, 1951-től a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgja volt. 1954-től a Szépirodalmi Kiadó lektoraként dolgozott, 1958 és 1963 között az 1956-os forradalomban való részvétele miatt publikációs tilalmat róttak ki rá – ez idő alatt az Egyesült Gyógyszergyárban (ma Egis Gyógyszergyár) dolgozott vegyészmérnökként.

Első felesége Gönczi Flóra volt, akivel 1937. június 23-án kötött házasságot Budapesten,Bp. V. ker. állami házassági akv. 476/1937. folyószám. 1941-ben váltak el.Budapesti kir. tszék 1P.39.342/4-1941 sz végítélete. Második felesége 1948–1959 között F. Nagy Angéla, szakácskönyvíró. Harmadik felesége Radnóti Zsuzsa irodalomtörténész, a Vígszínház dramaturgja, akivel 1965-ben kötött házasságot.

1979-ben végzetes kór támadta meg, de még a halálos ágyán is dolgozott. Szívelégtelenségben hunyt el, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Halálát követően Radnóti Zsuzsa gondozta hagyatékát, életművét.

Írói munkássága bélyegkép|jobbra|250px|Örkény István sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-57.

Örkény a magyar groteszk dráma kitűnő képviselője. Írásait groteszk humor hatja át, nincs bennük egyértelműen jó vagy rossz ember – a tragédiák néhol komédiába fordulnak, s írásainak szereplői hol így, hol úgy reagálnak az eseményekre.

Első elbeszélése a Szép Szóban jelent meg 1937-ben Tengertánc címmel. A háború után 1947-ben jelent meg a Lágerek népe, melyben a munkaszolgálat és a hadifogság időszakát dolgozta fel. Szintén ebben az időszakban írt termelési regényt is, mely színvonalában mélyen alatta maradt más műveinek. 1952-ben jelent meg a Lila tinta című elbeszélése, amit az akkori kultúrpolitika ellenszenvvel fogadott. 1956 után első ízben 1963-ban jelenhetett meg műve, a Macskajáték című kisregény.

A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nem csak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. Egyperceseiben azt mutatta meg, hogy a hétköznap tényeit más közegbe helyezve milyen megdöbbentő hatást kelthetnek. Örkény élete végéig csiszolgatta remekeit, ezért az egypercesek majd mindegyik kiadásában találni új darabot.

1964-ben írta, s 1967-ben mutatták be a Tóték című drámáját, amit később több nyelvre is lefordítottak, s meghozta számára a világsikert. A drámából 1969-ben film is készült Fábri Zoltán rendezésében (Isten hozta, őrnagy úr!). Néhány más művéből is készült filmes feldolgozás (például a Macskajátékból).

1971-től a Szépirodalmi Kiadó megkezdte életművének kiadását Időrendben címmel.

Dramaturgként, színházi szerzőként 1949-ben az Ifjúsági-, majd 1951–1953 között a Magyar Néphadsereg Színházának dramaturgjaként dolgozott.

A Voronyezs című színművének bemutatását nem engedélyezték, s később is sokszor és sokat vitatkozott egy-egy darabja bemutatása érdekében. 1948 és 1960 között átdolgozásai (Molière: Zsugori; Mikszáth Kálmán: Különös házasság) kerültek színpadra. A Mikszáth-darabban alkotótársa volt Gyárfás Miklós, akivel egy közösen bemutatott alkotást is jegyezhettek (Zichy-palota, bemutatója az Ifjúsági Színházban volt 1949. szeptember 23-án).

Jelentős sikert a Tóték című műve Thália Színház-beli bemutatójával aratott 1967-ben. Ettől kezdve viszonylag rendszeresen vitték színre darabjait Szolnokon, a Vígszínházban és a Nemzeti Színházban.

Színpadi műveit gyakran novelláiból, kisregényeiből írta át, mivel az ezekben rejlő helyzet- és jellemkomikum a színpadon érvényesült igazán.

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatók száma: 145, ugyanitt több mint száz fotó és számtalan cikk is található.2016. május 28-i lekérdezés

Házasságai 1937–41 Gönczi Flóra 1948–59 F. Nagy Angéla gasztronómus-író. Ebből a házasságából két gyermeke született: 1949-ben Örkény Angéla, televíziós vágó, 1954-ben Örkény Antal, szociológus. 1965-től haláláig Radnóti Zsuzsa

Művei Tengertánc (elbeszélések, 1941) Amíg idejutottunk (vallomás, 1946) Hajnali pisztolylövés (elbeszélés, 1947) Lágerek népe (szociográfia, 1947) Budai böjt (elbeszélések, 1948) A borék (vígjáték, 1948) Idegen föld (elbeszélések, 1948) Voronyezs (színmű, 1948) Házastársak (regény, 1951) Koránkelő emberek (riportok és elbeszélések, 1952) Négy vidám jelenet (1953) Hiszek a szabadságban (1954) Hóviharban (válogatott elbeszélések, 1954) Ezüstpisztráng (elbeszélések, 1956) Nehéz napok (regény, 1957) Macskajáték (1963) Jeruzsálem hercegnője (elbeszélések, 1966) Nászutasok a légypapíron (elbeszélések, 1967) Tóték (színmű, 1967) Egyperces novellák (1968) Macskajáték (színmű, 1969) Időrendben (válogatott elbeszélések, 1971) Időrendben (színművek, 1972) Időrendben (arcképek, korképek, 1973) Glória, Macskajáték, Tóték (3 kisregény, 1974) Vérrokonok (dráma, 1975) Meddig él egy fa? (elbeszélések, 1976) „Rózsakiállítás” (regény, 1977) Az utolsó vonat (elbeszélések, 1977) Kulcskeresők (színmű, 1977) Élőszóval (drámák, 1978) Vérrokonok. Játék két részben; bibliográfia Szathmáry Györgyné; Szigligeti Színház–Verseghy Megyei Könyvtár, Szolnok, 1978 (A szolnoki Szigligeti Színház műhelye) Élőszóval. Drámák; Magvető, Budapest, 1978 Forgatókönyv. Tragédia; Szépirodalmi, Budapest, 1979 Egy négykezes regény tanulságos története; Magvető, Budapest, 1979 (Rakéta Regénytár) Novellák; Szépirodalmi, Budapest, 1980 (Örkény István művei) Élőszóval. Drámák; 2., javított kiadás; Magvető, Budapest, 1980 Kisregények; Szépirodalmi, Budapest, 1981 (Örkény István művei) Lágerek népe; szerk., szöveggond. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Budapest, 1981 (Örkény István művei) Párbeszéd a groteszkről. Beszélgetések Örkény Istvánnal; vál., szöveggond. Radnóti Zsuzsa; Magvető, Budapest, 1981 Drámák, 1-3.; szerk., szöveggond Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Budapest, 1982 (Örkény István művei) Babik. Kisregény; Szépirodalmi, Budapest, 1982 Bevégzetlen ragozás. Kisregények, novellák; vál. Molnár Tibor; Kriterion, Bukarest, 1982 Pisti a vérzivatarban. Groteszkjáték; Szigligeti Színház–Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1983 (A szolnoki Szigligeti Színház műhelye 1983-1984) Önéletrajzom töredékekben. Befejezetlen regények; szerk., szöveggond., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Budapest, 1984 (Örkény István művei) Egyperces novellák; szerk., szöveggond. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Budapest, 1984 (Örkény István művei) Visszanézve. Arcképek, korképek; összegyűjt., szerk., szöveggond. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Budapest, 1985 (Örkény István művei) Párbeszéd a groteszkről; összegyűjt., sajtó alá rend. Radnóti Zsuzsa; bővített kiadás; Szépirodalmi, Budapest, 1986 (Örkény István művei) Négyeskönyv, 1-4.; vál., sajtó alá rend. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Budapest, 1987 Búcsú. Kiadatlan novellák; összegyűjt., sajtó alá rend. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Budapest, 1989 (Örkény István művei) Egyperces novellák (1991) Levelek egypercben. Levelek, emlékezések, interjúk a hagyatékból; vál., szerk., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Szépirodalmi, Budapest, 1992 Kisregények, 1-2.; szöveggond. Győri János; Pesti Szalon, Budapest, 1994 Egyperces novellák. Az első kiadás teljes, gondozott szövege; szerk., szöveggond. Reményi József Tamás és Tarján Tamás; Ikon, Budapest, 1996 (Matúra Klasszikusok) Örkény István–Tibor Tardos: Minimítoszok. Válogatott egypercesek. Bizalmas levelezéssel, Tardos Tibor bevezetőjével és utószavával; szerk. Szabó B. István; Palatinus, Budapest, 1997 Novellák, 1-2.; szerk., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Budapest, 1998 (Örkény István művei) Mese-levelek; összeáll., szerk., fényképvál. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Budapest, 1999 Párbeszéd a groteszkről; összeáll., jegyz. Radnóti Zsuzsa; bővített kiadás; Palatinus, Budapest, 2000 (Örkény István művei) Drámák, 1-3.; szöveggond., összeáll. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Budapest, 2001 (Örkény István művei) Azt meséld el, Pista. Örkény István az életéről; összeáll. Bereményi Géza, Mácsai Pál; Palatinus, Budapest, 2002 A mesterség titkaiból. Arcképek, korképek; szerk., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Budapest, 2003 (Örkény István művei) Önéletrajzom töredékekben. Befejezetlen regények; szerk., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Budapest, 2004 (Örkény István művei) Válogatott egyperces novellák (2004) Online változat Elsárgult kéziratok. Írások a hagyatékból; szerk., jegyz. Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Budapest, 2005 (Örkény István művei) Április. Regény; szöveggond., Szubjektív jegyzet Radnóti Zsuzsa; Palatinus, Budapest, 2012 Elsárgult kéziratok. Írások a hagyatékból; összeáll., jegyz. Radnóti Zsuzsa; bővített, átdolgozott kiadás; Palatinus, Budapest, 2013 (Örkény István művei) Levelek a Lipták-házba. Örkény István levelei Lipták Gábornak; szerk. Praznovszky Mihály; Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2013 (Tempevölgy könyvek)

Díjai, elismerései József Attila-díj (1955, 1967) Kossuth-díj (1973) Fekete Humor Díj (Párizs) Erzsébetváros díszpolgára (1999, posztumusz) Magyar Örökség díj (2004, posztumusz) Budapest II. kerülete díszpolgári címe (2012, posztumusz)

Emlékezete Örkény István nevét egy drámaírói ösztöndíj, az Örkény István Színház, az Örkény István Könyvesbolt és néhány róla elnevezett közterület őrzi. 2009. április 8-án nyílt meg egy róla szóló átfogó, multimédiás honlap az OSZK szerkesztésében az orkeny.oszk.hu címen.Honlap Örkény Istvánról: akár meghallgathatja magát az írót is! (Inforádió, 2009. április 8.) A centenáriumi Örkény év zárórendezvényeként Remeteszőlős község területén Örkény emlékművet avattak fel. A Ballada a költészet hatalmáról című emlékmű-telefonfülkében korabeli készülék segítségével a népszerű magyar író egyperceseit felvételről hallgathatják az emberek Hegedűs D. Géza, Mácsai Pál, Gados Béla, Gábos Katalin és Oberfrank Pál tolmácsolásában. Rácz Zsuzsa Nesze Neked Terézanyu! című regényében Kéki Kata a kaliforniai Big Sur mozgókönyvtárában az egypercesek és Janikovszky Éva Velem mindig történik valamijének angol fordítását olvasgatja, mielőtt eldönti, hogy hazatér Indiánhoz Magyarországra.

Jegyzetek

Források Életrajz – Örkény István honlap Pályakép – Enciklopédia Fazekas Képek és elemzések – Literatúra

További információk

Online hallgatható versek Örkény István: Matematika

Örkény idegen nyelven kiadott műveinek elérhetősége „Úgy kell rúgni, művészkém!” – Esterházy Péter cikke Örkényről az Élet és Irodalomban. (EP tévedett. Az eset valódi szereplője: Zelk Zoltán)

Örkény István művei műfordításokban – Bábel Web Antológia Örkény: Öt évig pörköltet írtam, Index Örkény István – Egypercesek Örkény István: Április – Könyvismertető

Örkény István

Źródło i licencja