Árpád magyar fejedelem

bélyegkép|262px|Árpád leszármazottai Bíborbanszületett Konstantin szerint

Árpád (845 – 907. július eleje) a magyar törzsszövetség nagyfejedelmeVII. (Bíborbanszületett) Konstantin bizánci császár (913–959) X. század közepén szerkesztett államkormányzati műve, amelyet az utókor a De Administrando Imperio (DAI, A birodalom kormányzásáról ) címmel látott el, Árpádot egy ízben a „Turkia [Magyarország] nagyfejedelme (μέγας Τουρχίας αρχων) ” méltósággal említi. Mintegy fél évszázaddal később Querfurti Brúnó egy Magyarországra indított levélről szólt akképp, hogy azt Gézához, „a magyarok nagyfejedelméhez (ad Ungarorum seniorem magnum)” intézték. Mivel Árpádot és dédunokáját, Gézát egyaránt a ’nagyfejedelem’ jelentésű uralkodói titulussal ruházta fel egy-egy külhoni szemlélő, ezért kézenfekvő, ha az általuk vezetett államot utólag Magyar Nagyfejedelemség néven nevezzük. Lásd: Szabados, György (2013) Egy steppe-állam Európa közepén: Magyar Nagyfejedelemség. Dolgozatok az Erdélyi Múzeum Érem- és Régiségtárából, 6-7. pp. 119-150. ISSN 1842-5089 a honfoglalás idején, melynek során a magyarok Etelközből a Kárpát-medencébe települtek.Bíborbanszületett Konstantin szerint megasz arkhón Kézai Simon a hét vezér közé sorolta. Tőle származnak az Árpád-ház uralkodói, akik halálát követően négy évszázadon át uralkodtak Magyarországon. Életének számos részlete vitatott, mivel a különböző források ellentmondanak egymásnak. A honfoglalás alatt betöltött vezető szerepét több későbbi krónika hangsúlyozza.

Nevének eredete, jelentése A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára az árpa növénnyel hozza összefüggésbe Árpád nevét.https://adt.arcanum.com/hu/view/MNYTESZ_Hun_1/?query=magyar%20nyelv%20t%C3%B6rt%C3%A9neti%20etimol%C3%B3giai%20sz%C3%B3t%C3%A1ra&pg=181&layout=s A növénynév közép-ázsiai eredetű, a gabona a gazdagságra utal, a hozzá kapcsolt -d kicsinyítő képző finnugor elem.

Árpád nevét ettől függetlenül még számosan, számos forrásból vélték magyarázni. Ennek jó összefoglalóját adja Mizser Lajos munkája.mnytud.arts.unideb.hu/nevarchivum/konyvtar/szemelynev/konyvek/mizser.doc A következő felsorolás (1-15) s az idézetek tőle származnak.

1. „Bibliai helynév: Arpad (Királyok 2 18:34; Ézsaiás 10:9; Jeremiás 49:23).” 2. „A szintén bibliai Arfaxat, azaz Arpaksát: Sém fia, Ábrahám őse (Mózes 1 10:22), sőt Mózes említ egy Arvád nevű helyet is, amelyet Sém nemzetsége ült meg. Lukács írja (3:36), hogy az említett Arfaksád Jézus ősapja volt.” 3. „Iráni magyarázat: az Ariapeites magyarítása.”

Hérodotosz szerint Ariapeithész (Αριαπειθης) a királyi szkíták egyik nagyura volt. (1863): Magyarok őstörténete. Görög források a scythák történetéhez. Pest.

4–7. „Török magyarázatok. VÁMBÉRY: ’bölcs herceg, fejedelem’ (M. bölcs), a ’jósol’ (arbai) ige származéka (M.er.). PÁLÓCZI VÁMBÉRYre hivatkozva hoz adatot: ’varázsló’, ehhez még G. SZABÓ hozzáteszi ’árpaszemekből jósoló’.” 8. „DOMANOVSZKY: ’arany pad’.” 9. „HEGEDŰS LÓRÁND: ’homok színű oroszlán’.” 10. „RÁSONYI LÁSZLÓ: ’védelmező hős’.” 11. „EtSz.: ar + pad: ’sok, nagy’ + ’fenék’. Valószínűleg a Kötöny név osztyák fordítása.” 12. „KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL alighanem a Turul-mondára gondolt, amikor az ár szóból próbálja levezetni.” 13. „A magyar nyelvben keletkezett. KUUN GÉZA: árpa + -d (EtSz. MU., Szók.2). KERÉNYI KÁROLY a névadás alapját az árpa termékenységével magyarázza, FÖLDES pedig a Karvalyos zászló című regényében Árpád alacsony termetével.”Mizser Lajos hozzáfűzi: „Csakhogy az Árpádok nem voltak különösebben termékenyek, kicsiknek pedig egyáltalán nem mondhatók. Érdekes, hogy Árpád termetére sehol sincs utalás. Pedig a különlegességet mindenütt megjegyezték, például Zsolt és Kálmán selype volt stb.” 14. „GOMBOCZ és PAIS (s utánuk mások is) azt tartották, hogy árpa - Árpa - Árpád.”Mizser Lajos hozzáfűzi: „Kronológiai okok szólnak ellene (a felhozott analóg példák legalább 300 évvel Árpád halála után valók).”

Ami az árpa főnév -d kicsinyítő képzős alakját illeti,Az árpa szó a legkorábbi török nyelvemlékek (az ótörök göktürkök középkori feliratai) óta szinte minden török nyelvben arpa alakban található meg. Mizser Lajos az eltérő lejegyzésekre és kiejtésekre hívja fel a figyelmet.„Elsőként görög forrás említi ezt a nevet: KONSTANTIN: Arpadísz (véghangsúlyos!), GYÖRGY barát: Arpádisz. Az ejtése még a görögben sem egyenletes. Ezt nyilván elősegítette a paronima is, tudniillik arpax ’rabló’ + idisz, így a nevünkből a görögben ez lesz: ’a rabló fia’. Az, hogy következetlenül írták, nem meglepő, hiszen sem Álmos, sem Bulcsu nevét nem írták következetesen. Miképp ejtették a honszerző nevét az Árpád-korban, legfeljebb csak feltevéseink lehetnek. Az azonban biztos, hogy HELTAI GÁSPÁR következetesen Arpad-ot ír, 1652-ben LISZTI LÁSZLÓ pedig Arpád-ot. Magyarán: a kiejtés nem megfelelő támpont. Az Árpád ejtés nagyjából a felvilágosodás korától vált egyértelművé, alighanem az árpa szó hatására. Ebből aztán logikusan következhetett az árpa etimon feltételezése.”

Czuczor Gergely és Fogarasi János szerint az árpa növény „Nevét valószinüen árrhoz hasonló szúrós szálkáitól kapta.” és (1862: A magyar nyelv szótára. Első kötet. Pest. (Árpa szócikk.)

Az árpa kifejezés török eredete kétséges. Az azerbajdzsáni Arpa, illetve Arpaçay folyónak például nem a törökök, hanem a királyi szkíták egyik csoportja adott nevet: görögösen Harpaszosz (Αρπασος). A királyiak az i. e. 400. évben a mai Gjumri város környékén éltek. Xenophón beszámol róluk – nevük szküthenoi: σκυθενοι –, és később Diodórosz Szikeliotész is. (2013): A Chronology Model for Xenophon’s Anabasis. Greek, Roman, and Byzantine Studies 53: 645–686. Lenyesve a Harpaszosz kifejezés végéről a görögben kötelező toldalékot, a névszó jelölését, a magyar Árpás szóhoz hasonló kifejezést kapunk: Arpasz.

15. „Ha a krónikabeli vezérnévsort megnézzük, akkor érdekes dologra bukkanhatunk: Árpád, Szabolcs, Gyula, Künd, Lél, Bulcsu, Örsur. KISS LAJOS is feltételezte, hogy a Szabolcs név eredetileg méltóságnév volt. Ha a sort (nem biztos, hogy névsort) végignézzük, akkor csak Árpád és Lél lóg ki belőle, a többi mind a méltóságot jelöli. És az is igaz, hogy Bulcsu és Lél kronológiai okoknál fogva nem lehetett Árpád vezértársa. Ez okfejtést lezárva, az Árpád nevet méltóságnévnek tartom, miként FÖLDES PÉTER is teszi. Hogy a Gyulához hasonlóan nem élt tovább, az nem bizonyít, de nem is cáfol semmit. Ceterum censeo: az Árpád névről nagyon sokat tudunk, de a bizonyosságtól még most is távol vagyunk.”

A Mizser Lajos által idézett Földes Péter összetett gondolatmenetébenFöldes Péter: Anonymus titkos közlései (világhálós változat) http://www.karuna.hu/letoltesek_elemek/magyaroshit/anonymus_titkos_kozlesei.pdf foglalkozik Árpáddal.Árpád nemhiába szerepel a személynévsornak álcázott méltóságlistában. A Biborbanszületett Konsztantinosznál található két ellentmondás csak úgy oldható fel, ha Álmos az "árpád" címet viselte. Bíborbanszületett Konsztantinosz ugyanis: 1. Leventét Árpád fiának mondja, de amikor felsorolja a honfoglaló Árpád négy fiát, Levente nem szerepel köztük, s nem azért, mintha korábban meghalt volna, hiszen a forrás azt is megjegyzi, hogy Árpád fiai közül (1048 körül) egyik sem él már. Egyébként Györffy honfoglalás kori magyar területen Levente nevét helynévben is megtalálta, tehát nem halt meg a bolgárok ellen viselt hadjáratban. 2. Azt is állítja Konsztantinosz, hogy a magyarok Álmos helyett fiát, Árpádot választották fejedelemmé, mert bölcsebb volt apjánál. Ami nemcsak Álmos-hagyományunknak mond ellent, hanem a nemzetségi társadalom mentalitásának is, amelynél az idősebb és az apa tekintélyi elsőbbségének ilyen megsértése eleve elképzelhetetlen. Álmosnak, Árpádnak fejedelmi méltóságneve nem derül ki az írott hagyományból. Téves az az elképzelés is, hogy Árpád a gyula címet viselte volna: a vezérnévsorok vizsgálatából kiderül, hogy a honfoglalás gyulája Huba vezér volt. Árpád nevének oly szerény "árpácska" értelmezése pedig valószínűtlen. Képes Géza szerint az Árpád név első tagja, a türk eredetű "ár", férfit, hőst jelent, második tagja pedig az iráni nyelvből származó "pád" (a különböző nyelvek elemeiből alkotott név keleti népeknél nem ritka e korban) védelmező, állhatatos, szilárd, sőt: trón, hatalom jelentésű. A név értelme "védelmező hős", vagy "a trón őrzője" lehetett. Álmos a magyar nép első teljhatalmú főfejedelme, a Hétmagyar törzsszövetségnek bizonyos tekintetben szakrális, de egyben a világi hatalmat is gyakorló, nagyfejedelme volt. De nem feje a táltosoknak, mert azok irányítása nyilván továbbra is a kende funkciója maradt, ám a Vérszerződés után már ő kötötte meg a helyi szellemekkel a nép jólétét biztosító mágikus szövetséget, s ennyiben vált szakrális fejedelemmé is. Ezt mutatja a krónika által meg őrzött 'mózesi' halála Erdélyben. A kende a Vérszerződés után főtáltossága mellett a törzsszövetség főhadvezére lett. Amit Kurszánnak a nyugati krónikákban is följegyzett tevékenysége igazol. Az "árpád" méltóságnév Álmos ideje előtt éppúgy nem létezett, mint maga a nagyfejedelmi tiszt sem. Földes Péter i. m. 116-117. old Megállapításai egybevágnak Rásonyi Lászlóéval. Szerinte „A név értelme "védelmező hős", vagy "a trón őrzője" lehetett.”Földes uo.

Származása és tisztsége Arab források arról írnak, hogy a magyaroknál a honfoglalás előtt valamikor létezett a kettős fejedelemség intézménye, amely ugyanaz, mint a kazárok szakrális kettős királysága. Eszerint a magyar kende és gyula hasonló viszonyban voltak, mint a kazár kagán és kagán-bég. Vitatott azonban, hogy ez a rendszer meddig élt, fennállt-e a honfoglalás idején. A bizánci források (Bíborbanszületett Kónsztantinosz) viszont nyomatékosan írják: „Ez előtt az Árpád előtt a türköknek más fejedelmük sohasem volt…” - vagyis a források erre nézvést nem egyértelműek. A későbbi források szerint Álmos vezér gyermeke volt, a honfoglalás idején, 895-ben középkorú férfi, akinek fia, Liüntika már önállóan hadsereget vezetett. Kristó Gyula szerint 845 körül született. Árpád még Álmos életében a törzsszövetség vezetője, nagyfejedelem lett. Erről Bíborbanszületett Kónsztantinosz császár tudósít, akinél 948 körül magyar küldöttség járt Bulcsú harka vezetésével, aki mindezt elmondta neki. A küldöttség tagja volt Árpád egyik dédunokája, Termecsü is. Bulcsú szerint Árpád nagyfejedelemmé választása 55 évvel korábban történt, ami a 893 körüli választást jelenthet.

Bíborbanszületett Kónsztantinosz császár szerint a kagán kezdeményezte a magyar törzsszövetség központosítását, hogy megerősítse hatalmát fölötte. A kagán először Levedit nevezte volna ki a magyarok vezérének, de ő nem fogadta el, és Álmost vagy Árpádot javasolta. A kagán inkább Árpádot választotta eszessége és tudása miatt, ezzel a javaslattal kereste fel a magyarokat.Constantine Porphyrogenitus: De Administrando Imperio (ch. 38), p. 173. Árpádot ezután kazár szokás szerint pajzsra emelték. Kónsztantinosz Árpádra a türkök nagyfejedelmeként hivatkozik (ὁ μέγας Τουρκίας ἄρχων).Constantine Porphyrogenitus: De Administrando Imperio (ch. 40), pp. 178–179.

A bizánci császár hitelessége vitatott. Victor Spinei román történész szerint nem hiteles, de Róna-Tas szerint megvan az írások igazságmagva. Az utóbbi szerint Árpád választását Álmos támogatta, miután lemondatta Levedi kendét. Eszerint Árpád Levedi helyét vette át, így Álmos megtarthatta gyula tisztségét.

Árpád törzsszövetségbeli pozíciója vitatott, mivel Kónsztantinosz sem nála, sem utódainál nem említi a méltóságnév magyar fordítását. Györffy György szerint a gyula tisztséget viselte, majd Kurszán kende Fischa menti meggyilkolása után (904) magához ragadta annak rangját, így jött létre a „fejedelem” tisztsége, míg a gyula rangot más törzsfő – Györffy szerint Tétény – kapta meg csökkent hatáskörrel. Kristó Gyula szerint Árpád a kende tisztséget viselte, s mint ilyen, nem játszott tényleges szerepet a honfoglalás harcaiban, ez inkább a gyula tiszte volt. A középiskolai tankönyvek az első verziót tartalmazzák.

A honfoglalás