A szerzői jog a szellemi alkotások jogának fő részterülete az iparjogvédelem mellett. A szerzői jog az irodalmi, tudományos és művészeti művek (a továbbiakban együtt: szerzői alkotások) oltalmára hivatott. Emellett bizonyos szomszédos jogok oltalmát is biztosítja.

Fogalma bélyegkép|200px|A szerzői jog jele

A szerzői jogi szabályozás célja

A Magyarországon hatályos – módosított – 1999. évi LXXVI. törvény bevezetése szerint:

„A technikai fejlődéssel lépést tartó, korszerű szerzői jogi szabályozás meghatározó szerepet tölt be a szellemi alkotás ösztönzésében, a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeinek megóvásában; egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között, tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is; gondoskodik továbbá a szerzői jog és a vele szomszédos jogok széles körű, hatékony érvényesüléséről.”

A szerzőt megillető jogok

A szerzőt megillető jogok személyhez fűződő jogok, illetve vagyoni jogok.

A szerző személyhez fűződő jogai körében: nyilatkozhat művének nyilvánosságra hozataláról (vagy visszavonhatja azt), kérheti szerzőként nevének feltüntetését.

A szerzői alkotás (szerzői mű) Az Szjt. 1. § (2) bekezdése alapján szerzői jogi védelem alá tartozik az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása, így szerzői műnek minősül különösen: irodalmi mű a nyilvánosan tartott beszéd számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (a továbbiakban: szoftver) a színmű, a zenés színmű, a táncjáték és a némajáték a zenemű, szöveggel vagy anélkül a rádió- és a televíziójáték a filmalkotás és más audiovizuális mű a rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve a fotóművészeti alkotás a térképmű és más térképészeti alkotás az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve a műszaki létesítmény terve az iparművészeti alkotás és annak terve a jelmez, a díszlet és azok terve az ipari tervezőművészeti alkotás a gyűjteményes műnek minősülő adatbázis

Nem szerzői mű Nem minősül szerzői műnek az Szjt. 1. § (4)-(7) bekezdései alapján: a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és ügyiratok, valamint más hasonló rendelkezések a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek az ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet a folklór kifejeződései (ide nem értve a népművészeti ihletésű, egyéni, eredeti jellegű műveket)

A szerzői jogi oltalom A szerzői jog a szerzői művek alkotói számára biztosítja azt, hogy korlátozhassák műveiknek lemásolását és felhasználását egy meghatározott időtartam leteltéig.

A szerzői jogi oltalom a szerzői alkotásoknak a szellemi alkotást képező részét védi: a könyv által elmondott történetet védi a nem megfelelő felhasználástól (és nem magát a kinyomtatott példányt) vagy a szobor formáját védi (és nem a konkrét faragott követ). A szerzői jogok viszont nem védenek ötleteket és találmányokat – ez a szabadalmak feladata –, csupán egy ötlet konkrét kifejeződését, megformálását. Például a Mickey egeret védő szerzői jog nem gátol meg senkit abban, hogy egy beszélő egeret alkosson, de csak akkor, ha az nem egyezik meg túlzottan az említett rágcsáló kinézetével és tulajdonságaival.

A szerzői jogi oltalom a szabadalmi oltalomhoz és a védjegyoltalomhoz hasonlítanak abban, hogy mindkettő kizárólagos jogot biztosít a jogtulajdonosnak, amely mindenki mással szemben érvényesíthető (a kivételekről később). Az elvileg korlátlan alkalommal megújítható védjegyoltalommal szemben a szerzői jogi oltalom egy adott, előre meghatározott számú évig tart (lásd védelmi idő), amely alatt a jogtulajdonos nem köteles a védett művet használni vagy árusítani azért, hogy másokat annak használatában megakadályozhasson.

A védelmi idő A szerzői jog védelmi idejének eredeti célja az, hogy a mű alkotója a védelmi idő alatt szabadon felhasználhassa alkotását, és abból lehetőségei szerint haszonhoz juthasson; a védelmi idő lejártával pedig alkotása közkinccsé válik, és így az egyetemes emberi tudást gazdagítja, és lehetővé válik a mű ingyenes felhasználása, vagy akár fejlesztése.

A védelmi idő lejártával sem szűnnek meg a személyhez fűződő jogok (például senki nem állíthatja ma, hogy ő írta Petőfi Sándor „Nemzeti dal” című költeményét.)

A védelmi idő tartama országonként eltérhet, ám a legtöbb ország a Berni Uniós Egyezmény alapján állapítja meg ezen időtartamot.

A védelmi idő Magyarországon a szerző halálától (vagy több szerző esetén az utoljára elhunyt szerző halálától) számított 70 év.

A szerzői jogi törvény (Szjt.) 31. §-a szerint:

A szerzői jogok átruházása

A szerzőt megillető jogok közül a személyiségi jogok nem ruházhatók át, viszont a vagyoni jogok átruházhatók.

A szerzői jog korlátai Nem esnek szerzői jogi oltalom alá a jogszabályok, az állami és bírósági határozatok, a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések; nem esnek szerzői jogi védelem alá a tények és hírek; nem tartoznak ez alá továbbá ötletek, elvek, elgondolások, eljárások, működési módszerek vagy matematikai műveletek.

A szabad felhasználás

Az angolszász törvényterületen létezik a „fair use” fogalma, vagyis hogy védett művek (kép, hang, szöveg) idézhetőek, illetve felhasználhatóak megfelelő körülmények között, ha ez a mű kis részét érinti.

A magyar törvény ismeri a „szabad felhasználás” fogalmát, de azt eltérően kezeli az angolszász törvényektől, ezért minden angolszász „fair use” esetben meg kell vizsgálni, hogy az a magyar törvények szerint használható-e. Az esetek jelentős részében nem használható. Az erre vonatkozó szabályok:

Általános szabályok 33. § (1) A szabad felhasználás körében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Csak a nyilvánosságra hozott művek használhatók fel szabadon e törvény rendelkezéseinek megfelelően. (2) A felhasználás a szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezések alapján is csak annyiban megengedett, illetve díjtalan, amennyiben nem sérelmes a mű rendes felhasználására és indokolatlanul nem károsítja a szerző jogos érdekeit, továbbá amennyiben megfelel a tisztesség követelményeinek és nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra. (3) A szabad felhasználásra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet kiterjesztően értelmezni. (4) E fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából az iskolai oktatás célját szolgálja a felhasználás, ha az az óvodai nevelésben, az általános iskolai, középiskolai, szakmunkásképző iskolai, szakiskolai oktatásban, az alapfokú művészetoktatásban vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőfokú oktatásban a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően valósul meg.

A szabad felhasználás esetei 34. § (1) A mű részletét – az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven – a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti. (2) Nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével átvehető. Átvételnek minősül a mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja.

Közkincs (public domain)

A magyar törvények nem ismerik a Public Domain fogalmát, vagyis amikor egy műről, pontosabban a hozzá fűződő szerzői jogairól a szerzője „lemond”. Egyfajta értelmezés szerint a Public Domain művek nem használhatóak a szerző engedélye nélkül. Másik értelmezés szerint a Public Domain egy olyan licenc, amely engedélyezi a mű korlátozások nélküli másolását és felhasználását, de a szerző továbbra is rendelkezik jogaival. Mivel az ilyen közkincsnek nyilvánított műveknél a szerző vélhetően éppen azért tette ezt, hogy ne akadályozza a felhasználást, ezért addig, míg a szerző ezt kifejezetten nem jelzi, a felhasználás hallgatólagosan mindenképpen lehetséges.

A szerzői jogi kérdések sajátos területei Lejárt védelmi idejű művek digitális változatai Az olyan művekről, melyek nem esnek szerzői jogi védelem alá (például mert már lejárt a védelmi idő, vagy a mű felhasználhatósága más okokból engedélyezett) készült digitális másolat nem hoz létre új, önálló művet. Ebből következik, hogy az elektronikus formába hozott – de eredeti formájukban felhasználható – források szabadon felhasználhatóak, ebbe beletartoznak a szabad források (például egy múlt századi lexikon) internetes, CD-s vagy tetszőleges egyéb formában terjesztett vagy árusított változatai; kivéve az egész mű teljes átvételét és felhasználását, mert az már a gyűjteményes mű teljes átvételének számíthat. Ugyanígy nem hoznak létre önálló művet a szabadon felhasználható törvényekből készült „egységes szerkezetű” törvényszövegek.

Gyűjteményes művek A gyűjteményes mű olyan alkotás, amit többen hoztak létre; ilyen például egy lexikon.

Magyarországon ezen esetben a teljes mű védelmi ideje a szerkesztő (vagy ha több van, akkor az utolsó élő szerkesztő) halála utáni 70 év. Ez akkor számít, ha az egész művet, vagy a mű nagy részét kívánja valaki felhasználni.

A lexikonokban az egyes szócikkeket általában külön szerzők írják: egyes szócikkek átvételekor az egyszerű műalkotásra vonatkozó szabályok érvényesek, vagyis a magyar jog szerint a szócikk szerzőjének élete és halála utáni 70 év a védelmi idő. Sajnos a cikkek szerzőinek kiléte az esetek nagy részében megállapíthatatlan, ezért ezek a nyilvánosságra hozataltól számított 70 évig részesülnek védelemben, hacsak annak szerzője hitelt érdemlően nem jelzi, hogy jogsérelmet szenvedett.

Magáncélú másolat Természetes személyek magáncélra a védett művekről másolatot készíthetnek akkor, ha ez nem szolgál jövedelemszerzést, kivéve az építészeti műveket, műszaki létesítményeket, szoftvereket és adatbázisokat, valamint a nyilvános előadások kép- és hangfelvételeinek készítését.

A magáncélú másolat készítése a szabad felhasználás egyik speciális esete.

Közös jogkezelés A közös jogkezelés a szerzői jogok érvényesítésének sajátos módja, amely a 19. században alakult ki Franciaországban, majd terjedt el az egész világban a 20. században.

A közös jogkezelő szervezetek legfontosabb tevékenysége, hogy szerződéses vagy jogszabályi felhatalmazás alapján sok (adott esetben az összes) szerző azonos típusú jogait gyakorolják. A közös jogkezelők adják meg az alkotások felhasználásához szükséges engedélyeket és beszedik, majd a jogosultaknak továbbutalják ennek ellenértékét, a jogdíjat. A közös jogkezelő szervezetek gyakran szociális feladatokat is ellátnak, így tagjaik számára orvosi szolgáltatást, nyugdíjpénztárat, ösztöndíjakat, támogatásokat nyújtanak a beszedett jogdíjak azon részéből, amelyet a tagok egyetértésével erre a célra elkülönítenek.

Az első közös jogkezelő szervezet az 1850-ben létrejött francia SACEM. A közös jogkezelés kezdetei Magyarországon is legalább száz évre nyúlnak vissza. Jelenleg 6 nagy közös jogkezelő szervezet működik: Artisjus (zenei és irodalmi szerzők jogai), HUNGART (képző- és iparművészeti alkotók jogai), MAHASZ (hanglemezkiadók jogai), FilmJUS (filmalkotók és előállítók jogai), EJI (előadóművészek jogai), MRSZ, MASZRE (a szép- és szakírókat megillető reprográfiai díj kezelője).

A szerzői joggal szomszédos jogok Az előadóművészek védelme A hangfelvételek előállítóinak védelme A rádió- és televízió-szervezetek védelme A filmek előállítóinak védelme

A szerzői jogok keletkezése, a szerzői jogok a vagyoni forgalomban

A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége. A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.