A brit angol kiejtés az Egyesült Királyság területén használt irodalmi kiejtés, melyet a britek Received Pronunciation-nek (rövidítve RP) hívnak.
Az angol nyelv írása nem fonetikus vagy fonémikus, ami azt jelenti, hogy egy betűhöz több kiejtés is tartozhat, és viszont, egy kiejtett hang leírására több betűt vagy betűkombinációt használhatnak. Az angol ortográfia ráadásul az idegen szavak újabb átvételekor sem illeszti a saját helyesírásába az új átvételeket, ami még jobban megnehezíti a kiejtés szabályokba öntését. Ennek megfelelően az angol kiejtés szabályokba szedhető ugyan, de a szabályok alól rengeteg kivétel adódik.
A magánhangzók + Received PronunciationElöl képzettKözépen képzettHátul képzetthosszúrövidhosszúrövidhosszúrövid Zárt Középzárt Nyílt Kettőshangzók Hármashangzók ( )
Megjegyzések: A hármashangzók egy kettőshangzóból és egy hozzájuk kapcsolódó hangból állnak, amelyek azonban a közbeszédben általában egy kettőshangzóvá egyszerűsödnek. A középen képzett nyílt hang mai kiejtése már inkább . Szótag végi l előtt gyakran diftongizálódnak a magánhangzók: peel , pool , pail és pole . Ugyanebben a helyzetben az -ból lesz: soul .
A mássalhangzók + Az angol nyelv mássalhangzói Bilabiális Labiodentális Dentális Alveoláris Posztalveoláris Palatális Veláris Glottális Nazális Plozíva Affrikáta Frilkatíva Approximáns Laterális
Megjegyzések: A hangsúlytalan szótagban, főleg szó végén álló , és mássalhangzók szótagképzővé válnak (, és ), mint például a bottle , rhythm és button szavakban. Hangsúlyosan ejtve (pl. diktáláskor) az utolsó szótagban ilyenkor egy hallható: , és . A hangot csak Skóciában és Írországban ejtik, más nyelvterületeken ejtése általában lesz. Szintén Skóciában és Írországban megkülönböztetik a w és wh ejtését, míg a nyelvterület többi részén általában mindkettőt -nek ejtik, addig az említett területeken csak a w-t ejtik így, a wh kiejtése (régebben használt kiejtési jelölése volt), pl. a witch kiejtése Angliában és Skóciában is , de a which Angliában , míg Skóciában . Gyakori a kapcsolat összeolvadása is -vé, pl. huge →. Az r kiejtése ingadozhat, általában a szótárak egyszerű -rel jelölik, de területtől függően ejtése , , , , de akár is lehet. A posztalveoláris hangok (, , , ) gyakran labializálódnak (, , , ). A mássalhangzó előtt és szó végén ejtett l általában velarizálódik, „sötét” színezete kap: . Walesben és Írországban azonban mindig -nek ejtik, míg Skóciában mindig . Anglia és Skócia városi területein gyakran vokalizálódik, ejtése , vagy lesz. A , és hangok általában hehezetesek hangsúlyos szótagban, kivéve sziszegőhangok után. Ezt a hehezetet a szótárak általában nem jelölik.
Az egyes betűk kiejtése A következő táblázatban a fent említett kiejtési variációkat nem tüntetjük fel.