1943

Események Január január 1–3. – A keleti fronton a szovjetek támadást indítanak a térség északi részén harcoló német erők bekerítésére. január 10. – A szovjet Doni Front megkezdi a Sztálingrádnál bekerített csapatok felszámolását. január 12. – A tüzérségi előkészítést követően – 10.30-kor hadosztálynyi erővel – megindul a Vörös Hadsereg támadása Urivnál. január 13. – A magyar főparancsnokság összevonja a rendelkezésére álló tartalékokat és ellentámadást indít; a nap végére sikerül elérni az előző napon elvesztett állásokat. január 14. – Az urivi hídfőnél áttört szovjet csapatok a betörés helyét 40 km széles és 20 km mély réssé tágítják. január 14–26. – Winston Churchill és Franklin D. Roosevelt Casablancában tárgyal, és elhatározzák az olaszországi partraszállást. január 15. – A Lengyel Munkáspárt KB nyílt levélben fordul az emigráns kormány lengyelországi képviseletéhez, melyben Nemzeti Harci Front létrehozására tesz javaslatot. január 16. – 20.30-kor a magyar 2. hadsereg parancsnoksága kiadja a parancsot, miszerint – a visszavonulás biztosítása, valamint a szovjet támadás lassítása érdekében – Osztrogozsszkot minden körülmények közt tartani kell. A szovjetek megsemmisítik a miskolci 13. gyalogezredet, az egység nagy része elesik, kisebbik része fogságba kerül. január 18. A szovjet csapatok áttörik Leningrád blokádját. Podszerednyeje és Ilovszkoje térségében a bekerítő hadmozdulatot végző szovjet csapatok tűzösszeköttetést létesítenek egymással. K. Sz. Moszkalenko tábornok jelentős erőket csoportosít át Osztrgozsszk bevételére, így az 1. páncéloshadosztály vissza tudja foglalni az időközben elesett Alekszejevkát, s a bekerítésből kivezető út 21-éig nyitva marad. A Magyar 2. hadsereg leharcolt részei számára az Oszkol-völgyben jelölnek ki gyülekezőhelyet. január 19. – A fellépő krónikus lőszerhiány miatt mind Osztrogozsszk, mind Ilovszkoje védői a kitörnek. A repülő csoportnak sikerül rést ütni a várost körülvevő gyűrűn, s azt áttörniük. A kitörést vezető Csukás Kálmán vezérkari alezredes hősi halált hal. A megmaradt csapatok visszahúzódva Heppes Aladár százados vezetése alatt újra körvédelemre rendezkedik be. január 20. – Vargyassy Gyula vezérőrnagy az Oszkol völgyében gyülekező erőkből harccsoport alakítására és Bugyennij védelmére kap parancsot. A szovjet hadvezetés megkezdi a voronyezs-kasztornojei hadművelet előkészítését, amely 23-án veszi kezdetét. január 21. – A szovjet csapatok Oszkol völgyét támadják. január 23. – Az angolok elfoglalják Tripolit. január 24. A németek kiüríttetik a voronyezsi hídfőt. Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök casablancai találkozója január 25. – A szovjet csapatok bevonulnak Voronyezsbe. január 27. Megsemmisül a magyar 3. gyalogezred. Amerikai B-17-esek első légitámadása németországi célpontok (Wilhelmshaven) ellen. január 29. – A szovjet csapatok beveszik Kasztornojét, de nem sikerül harapófogóba zárniuk a teljes német 2. hadsereget. január 30. A lemondott Raeder helyett Dönitz lesz a német haditengerészet új főparancsnoka. Vichy-Franciaországban létrehozzák a paramilitáris Francia Milíciát (Milice française). január 31. – Seydlitz tábornok kapitulál Sztálingrádban.

Február február 1. Stomm Marcel vezérőrnagy ‑ miután többszöri utánpótlási kérelmét a német vezetés elutasítja ‑ feloszlatja hadtestet. Paulus tábornagy fogságba esik. február 2. A németek nem engedélyezik a magyar alakulatok számára az utak használatát, ezért Gorsecsnojéig ‑ az úttal párhuzamosan – a magas hóban, onnantól Sztarij Oszkolig a vasúti töltésen – erős partizántámadások közepette – viszik végbe a visszavonulást. Friedrich Paulus tábornagy 6. német hadseregének utolsó erői is kapitulálnak Sztálingrádnál. bélyegkép|240px|jobbra|Amerikai katonák Guadalcanal szigetén február 3. – Németországban 4 napos nemzeti gyászt rendelnek el. február 4. – A III. hadtest maradványai sikeresen befejezik visszavonulásukat. február 5. – Szovjet csapatok beveszik Sztarij Oszkol városát. február 7. – Szent-Györgyi Albert Isztambulban az angol kormány megbízottaival tárgyal Magyarország átállásáról. február 8. – Szovjet csapatok beveszik Kurszk városát. február 9. – Hosszú harcok után az amerikaiak elfoglalják Guadalcanalt. február 11. – A Szovjetunió ismét elutasítja, hogy anyagi támogatást nyújtson Tito partizánjainak. február 14. Rommel sikeres támadása Afrikában, a Kasserine-hágónál. Rosztov szovjet kézre kerül. február 16. – A szovjetek beveszik Harkovot. február 18. – Totális mozgósítást rendelnek el Németországban. február 19. – Német ellentámadás indul a szovjetek Déli Frontja ellen. február 27. – Angol kommandós akció a norvégiai Vermorkban lévő nehézvizet melléktermékként előállító műtrágyagyár ellen.

Március március 2. – Az amerikaiak elsöprő győzelmet aratnak a japánok felett a Bismarck-szigeteknél. március 3. – Az 1. önálló csehszlovák ezred – szovjet területen – Szokolov városánál átesik a tűzkeresztségen. március 8. – A szlovák katolikus püspökök pásztorlevélben tiltakoznak a zsidók üldözése ellen. március 9. – Rommel betegszabadságra megy, utóda von Arnim vezérőrnagy. március 10. – A minisztertanács elutasítja a német kérelmet újabb magyar csapatok küldésére. március 16. A szövetségesek támadásba lendülnek a Mareth-vonalon, Észak–Afrikában. A németek visszafoglalják Harkovot. március 22. – Winston Churchill elfogadja a javaslatot, hogy Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsához (AVNOJ) is küldjenek megbízottakat. március 29. – Varga Józseftől az Iparügyi Minisztérium irányítását Bornemissza Géza veszi át, míg a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszteri feladatokat a továbbiakban Zsindely Ferenc látja el.

Április április 2–4. – Kállay Miklós magyar miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Rómában és a Vatikánban. április 5. – A németek a prágai börtönben elkezdik a bebörtönzött cseh hazafiak kivégzését. (1945. április 26-ig 1 075 személyt végeznek ki.) április 13. – A Szmolenszk melletti Katyń közelében található erdőben a német katonák tömegsírokat fedeznek fel, bennük több mint 4 ezer lengyel tiszt holttestével. (Az áldozatok 1939 szeptemberében Kelet-Lengyelországban estek szovjet hadifogságba, s kivégzésükig a kocelski táborban tartották fogva őket. A Szovjetunió a németeket vádolja a barbár tettel.) április 17–18. – Horthy Miklós kormányzó Hitlernél. április 19. – A varsói gettófelkelés első napja. (A gettólázadást május 16-án verik le.) április 25. – A Szovjetunió megszakítja diplomáciai kapcsolatait a londoni lengyel emigrációs kormánnyal, mivel a kormány a katyńi ügy nemzetközi kivizsgálását követeli. április 30. Japánban totális mozgósítást rendelnek el. A német hatóságok minden német zsidót megfosztanak állampolgárságuktól. (Az állami önkénynek kiszolgáltatottak minden megmaradt vagyona az államra szállt.)

Május május 6. – Dánia megszünteti a Dán Szabadcsapatok nevű katonai alakulatot, amely a Wehrmacht oldalán harcolt a Szovjetunióban. május 7. Az angol-amerikai csapatok elfoglalják Tuniszt és Bizertát. Czapik Gyula korábbi veszprémi püspök kerül az egri érseki székbe. (Székébe június 30-án iktatják be.) május 8. – A Szovjetunióban megalakul a Lengyel Hazafiak Szövetsége. május 13. – Tunéziában megadja magát a Hans-Jürgen von Arnim tábornok vezette német 5. páncéloshadsereg – amelyet azért hoztak létre, hogy a szövetségesek várható észak-afrikai partra szállását megakadályozza. május 14. – A III. internacionálé feloszlik. május 16. – A varsói gettó felkelésének leverése. (Megtorlásul a német egységek módszeresen „felszámolják a lázadókat”, azaz elpusztítják a gettó túlélő lakóit, a sok ezer halott pontos száma ma sem ismert.) május 19. – Berlint „zsidómentesnek” nyilvánítják. május 22. – Karl Dönitz tengernagy felfüggeszti az észak-atlanti őrjáratokat. május 23–29. – A britek tömeges légitámadást hajtanak végre Dortmund ellen. május 29. – A Wuppertal elleni légitámadásban 2450 ember veszti életét.

Június június 1–11. – A szakadatlan légi és haditengerészeti bombázás alá vett Pantelleria-sziget 11-én megadja magát a szövetségeseknek. június 10. – A szövetségesek elindítják a Pointblank hadműveletet. június 12. – Távozik a Honvédelmi Minisztérium éléről nagybaconi Nagy Vilmos miniszter, s a tárca vezetését a továbbiakban Csatay Lajos látja el. június 20–24. – A szövetségesek megindítják az első „ingabombázást”.

Július július 4. – Władysław Sikorski, a londoni emigráns lengyel kormány elnöke máig tisztázatlan okok miatt repülőgép-szerencsétlenség áldozata lesz Gibraltár közelében. július 5. – A kurszki csata kezdete. július 9–10. – Az angol és amerikai csapatok partra szállnak Szicíliában. július 11. – Barcza György – volt londoni követ – Bernben hivatalosan találkozik Allen Welsh Dulles amerikai megbízottal. július 12. – A prohorovkai páncélosütközet, a kurszki csata tetőpontja július 13. – Sikorski halála után Stanisław Mikołajczyk alakít új emigráns lengyel kormányt. július 19. – Mussolini katonai segítséget kér Hitlertől Feltrében. július 22. – A szövetségesek kezére kerül Palermo. július 24. A Fasiszta Nagytanács nem szavazza meg a bizalmat Mussolininak. A Külügyminisztérium élére Ghyczy Jenő kerül. július 25. III. Viktor Emánuel olasz király felmenti hivatalából Mussolini kormányát, és a Ducét letartóztatják. Megalakul a Badoglio-kormány. július 28. – Az olasz király feloszlatja a Nemzeti Fasiszta Pártot és a fasiszta szervezeteket. július 28. – Az angolszász hatalmak bombázótámadása Hamburg ellen. (Súlyosan megrongálódik a Szent Miklós-templom.) július 31. – Bajcsy-Zsilinszky Endre memorandumot nyújt át Kállay Miklósnak, követelve a kormány irányváltoztatását, a háborúból való kilépés módozatainak kimunkálását.

Augusztus augusztus 1. A japánok kikiáltják Burma függetlenségét. A Tidal Wave (Árhullám) hadművelet kezdete, melynek keretében a szövetségesek nagyszabású légitámadást indítanak a Ploiești környékén fekvő olajmezők és finomítók ellen. augusztus 3. – Szovjet ellentámadás indul a voronyezsi és a Sztyeppei Fronton, a középső frontszakaszon azonban nincs erejük támadni. augusztus 5. Kállay Miklós miniszterelnök tárgyalásokba kezd a Kisgazdapárt, a Demokrata Párt és az SZDP vezetőivel, akikkel megegyezik a hintapolitika folytatásában. A szovjetek visszafoglalják Orjolt és Belgorodot. A németek kivonulnak Harkovból. Az angolok beveszik Cataniát. augusztus 13. – A szövetséges hadvezetés első alkalommal indít légitámadást Bécsújhely ellen. (Október 1-jén és november 2-án megismétlik a bombázást.) augusztus 17. – Szicília egésze a szövetségesek kezére kerül, az olaszok felszabadítóként ünneplik az amerikaiakat. augusztus 19. – Veress László külügyminisztériumi tisztviselő Kállay Miklós miniszterelnök megbízásából Isztambulban közli az angolokkal, hogy elfogadják a feltétel nélküli megadás elvét és készek együttműködni. augusztus 23. A német seregek kivonásával ér véget a kurszki csata. Apor Vilmos védnöksége alatt, a győri püspöki palotában megalakul a Katolikus Szociális Népmozgalom (KSzN), a KDNP elődszervezete. augusztus 24. – A német Birodalmi Belügyminisztérium vezetését Heinrich Himmler veszi át.

Szeptember szeptember 1. – Megérkezik az első külföldi segélyszállítmány – angolszász részről – a jugoszláv partizánokhoz. (Fegyverzetük jelentősen feljavul, az év végére 300 ezer fős szervezett seregük van, s az ország mintegy felét ellenőrzik.) szeptember 3. Az Olasz Királyság képviselői fegyverszüneti megállapodást írnak alá az Amerikai Egyesült Államok, valamint Nagy-Britannia kormányait képviselő Dwight D. Eisenhowerrel, a szövetséges erők főparancsnokával. (A fegyverszüneti feltételeket szeptember 8-án hozták nyilvánosságra.) A britek partra szállnak Calabriában. szeptember 8. – A Donyec-medence egésze a szovjetek kezére kerül. szeptember 9. A Badoglio-kormány kapitulálására válaszul a német csapatok megszállják Észak- és Közép-Olaszországot.