Ballagi László (Szarvas, 1846. november 7. – Pest, 1867. április 14.) író, műfordító, joghallgató.
Élete Ballagi Mór és Lehóczky Ida fia, másodéves jogászhallgató volt Pesten, amikor hirtelen meghalt. A Fiumei úti sírkertben helyezték örök nyugalomra 1867. április 15-én a református egyház szertartásai szerint (Á.J.68. - csontfülke).
Cikkei a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban, Házi Kincstárban (1863) és a Család Lapjában jelentek meg.
Művei Megjelent műfordítása: John Bunyan: Zarándok utja, két kötet. Pest, 1867 (Bunyan János életrajzával)
Kéziratban maradt művei (az Országos Széchényi Könyvtárban): Communio utáni egyházi beszéde (melyet 1864-ben mondott el a csorvási református templomban) Szilaj Pista, népszínmű 3 felvonásban Műfordítások: Guizot: Elmélkedések a keresztyén vallás lényege felett Schiller: Don Carlos, drámai költemény Kotzebue: Szórakozottak, vígjáték
Jegyzetek
Források
Pesti Napló 1867. 88. sz. Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1867 Gyászjelentése
Kategória:1846-ban született személyek Kategória:1867-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Református magyarok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek