Mehedinți (magyarul: MéhedFaragó Imre: Földrajzi nevek, 229. oldal, 29. sor (ELTE Informatikai Kar, Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék, Budapest, 2014) vagy Mehádia,Telbisz Tamás: Mehádia, 3. oldal, 18-19. sor magyarosan: MehedincAz Európai Unió Bizottsági Határozata a Romániában a magas patogenitású madárinfluenza gyanújával kapcsolatos egyes védekezési intézkedésekről szóló 2005/710/EK határozat módosításáról (2006. október 3.)) Románia egyik megyéje. Székhelye Szörényvár. A megye neve valószínűleg a méhészkedésből származik, lásd a címert is.
Földrajz Románia délnyugati részén helyezkedik el, a Duna bal partján. Területe (2015 óta) 4942 km². Szomszédos megyék: délkeleten Dolj, északon Gorj, nyugaton Krassó-Szörény. Délen Szerbiával és Bulgáriával határos. A megyén áthalad az E70-es európai út, a Rajna–Majna–Duna-csatorna pedig összeköttetést biztosít a megyeszékhelynek Európa összes folyóparti városával.
Domborzata lépcsőzetes jellegű, legmagasabb részei észak-északnyugati irányban vannak, és fokozatosan csökken dél-délkelet felé. Északnyugaton terül el a Mehádiai-hegység és a Orsovai-hegység, a közbülső lépcsó a Mehádiai-hátság, a Motru-dombság és a Bălăciţa-síkság, a legalacsonyabb a Blahnița-síkság. A magasabban fekvő területek medencéket zárnak közre. Legmagasabb pontja a Péter-csúcs (Vârful lui Stan) a Mehádiai-hegységben (1466 m).
Legfontosabb folyója a Duna, amely 192 kilométeres szakaszon határolja a megyét. Mehedinţi megye területén torkollik a Dunába a Cserna, Bahna, Topolniţa, Blahniţa és Drincea. A megye északkeleti részén található a Motru vízgyűjtő területe; mellékvizei a Coşuştea és Huşniţa.
Éghajlata mérsékelt, kontinentális, a Vaskapu-szoros és Szörényvár környékén mediterrán hatásokkal. Az éves középhőmérséklet 2012 és 2017 között 12,7-13,5 C volt; ugyanebben az időszakban az éves csapadékmennyiség 476–1168 mm között.
Népesség 1930 és 2011 között a lakosság száma az alábbiak szerint alakult:
A 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye lakosának 89,3%-a román, 4,1%-a roma volt. Városokban élt a lakosság 46,8%-a.
Nemzetiségi eloszlás (2011) Összesen Román Roma (cigány) SzerbHorvátSzlovén Cseh Magyar Német 265 390 10 299 999 466 153 151 100% 89,3 4,1% 0,4% 0,2% 0,1% 0,1%
Gazdaság
Fejlett az energetikai szektor; a Dunán két nagy vízierőmű található (Vaskapu). Jelentős ágazatok még a fafeldolgozás és a gépgyártás (hajóépítés, vasúti gördülőanyag).
Mezőgazdasági termékek közül főleg gabonaféléket, ipari növényeket, szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Jelentős a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés. Fontos megélhetési lehetőséget biztosít a folyami halászat is (harcsa, sügér, ponty, csuka, süllő).
Északon szenet és rezet bányásznak, továbbá számottevő a bentonit, krómérc, azbeszt és mészkő kitermelése.
Települések bélyegkép|jobbra|220px|Mehedinți megye községei. A pirossal jelölt terület (Dubova, Jeselnica, Orsova és Szinice) a Bánság része és a trianoni békeszerződés előtt Magyarországhoz tartozott A megyében 2 municípium, 3 város, 61 község és 344 falu van.
Municípiumok Szörényvár (Drobeta-Turnu Severin), Orsova (Orșova) Városok Strehaia, Vânju Mare, Arámabánya (Baia de Aramă) Községek Bala, Balta, Bălăcița, Bâcleș, Bâlvănești, Braniștea, Breznița-Motru, Breznița-Ocol, Broșteni, Burila Mare, Butoiești, Căzănești, Cireșu, Corcova, Corlățel, Cujmir, Dârvari, Devesel, Dumbrava, Dubova, Jeselnica (Eșelnița), Florești, Gârla Mare, Godeanu, Gogoșu, Greci, Grozești, Gruia, Hinova, Husnicioara, Ilovăț, Ilovița, Isverna, Izvoru Bârzii, Jiana, Livezile, Malovăț, Obârșia de Câmp, Obârșia-Cloșani, Oprișor, Pădina Mare, Pătulele, Podeni, Ponoarele, Poroina Mare, Pristol, Prunișor, Punghina, Rogova, Salcia, Sisești, Stângăceaua, Szinice (Svinița), Șimian, Șovarna, Tâmna, Vânători, Vânjuleț, Vlădaia, Voloiac, Vrata
Jegyzetek