bélyegkép|jobbra|Baziliszkusz (német fametszet, 1510)
Az európai bestiáriumokban a baziliszkusz olyan mesebeli és mitológiai hüllő, amely a kakas, a sárkány és a gyík keveréke. Kinézetre a kígyóhoz hasonlít, fehér diadémjellegű folttal a fején, amelyet gyakran koronának ábrázolnak, ezzel együtt gyakran nevezik a kígyók királyának. Sokszor ábrázolják hatalmas sárkánygyíkként is.
A legendák szerint tekintete bármely lény halálát okozza. Idősebb Plinius naturalis historia című műve szerint a Kürénéi baziliszkusz egy kis kígyó, „amelynek hossza nem haladja meg a tizenkét hüvelyket”,Plinius: Natural History. és olyan mérgező, hogy halálos mérgének széles nyomát hagyja maga után, tekintete ugyanolyan halálos.
Idősebb Plinius szerint a baziliszkusz gyenge pontja a menyét szaga. A menyétet a baziliszkusz odújába dobták, amelyet azért lehetett felismerni, mert a környező cserjék és fű egy része a jelenlététől megperzselődött. Lehetséges, hogy a baziliszkusz legendáját és az európai menyéthez fűződő kapcsolatát bizonyos ázsiai és afrikai kígyófajokról (például a kobrákról) és azok természetes ragadozójáról, a mongúzról szóló beszámolók ihlették.
A valóságban is baziliszkusznak hívnak egy nagyobb méretű gyíkot, ám mérete ritkán éri el az egy métert.
Etimológia A baziliszkusz neve a görög nyelvű baszilíszkosz (görög ábécével: βασιλίσκος; latinosan: basiliscus) szóból ered, amelynek jelentése „kicsi király, királyocska"baziliszkusz , Magyar etimológiai szótár, Kézikönyvtár, „kis herceg”, „fiatal vezér” vagy „törzsfőnök”. Két összetevőből áll: βᾰσῐλεύς (baszileusz: „király”) és -ῐ́σκος (-iszkosz: kicsinyítő)."Diminutives in Ancient Greek", 127 oldal. Nevét a cockatrice szinonimájának is tekintették.Alexander, R. McN. (1962). "The Evolution of the Basilisk". Greece & Rome. 10 (2): 170–181.
Leírása A mesékben és egyéb kultúrtörténeti forrásokban mint ártó teremtmény bukkan fel. Tekintete halálos, a lehelete mérgező. Elpusztítani a saját tükörképe által lehet. Első leírásával Pliniusnál találkozhatunk a Naturalis historia című természetrajzi enciklopédiájának VIII. könyvében, amely szerint Lybiából származik. A korabeli bestiáriumok szerint egy varangyosbéka által kiköltött idős kakas tojásából kel életre.
Szimbolikája A Bibliában az ördög egyik megtestesítője, a bűn, főleg a luxuria szimbóluma. Azonosítják a halállal is, főleg az olyan veszélyekkel és betegségekkel, amelyet nem lehet rögtön észrevenni. Például a szifiliszt a baziliszkusz mérgének nevezték a középkorban. Kapcsolatba hozták a szemmelveréssel, amelyben közrejátszhatott a kígyókra jellemző bénító tekintet is; az alkímiában a tűzzel, amely az anyagok átalakulása előtt lép fel; a lutheránus irodalomban a pápasággal. A pszichológiában Carl Gustav Jung nyomán a baziliszkusz pusztító tekintete a tudattalan erejét szimbolizálja.
Klasszikus baziliszkusz ábrázolások, illetve említések Biblia – Izajás 14:29 „Ne örülj annyira, Filisztea földje, hogy összetört a pálca, amely vert. Mert a kígyó magvából vipera támad, annak meg szárnyas sárkány lesz az ivadéka.” Hieronymus Bosch: Szent Antal megkísértése (oltárkép bal szárnyán, 1505–1506, Lisszabon, Museu Nacional de Arte Antiga) című alkotásán egy baziliszkusztojás is látható. Balassi Bálint: Vitézek karjokkal… kezdetű verse: „Csak az szép leányok s az basiliscusok, hogy a szemekkel ölnek.” Geoffrey Chaucer: Canterbury mesék
Baziliszkusz a heraldikában A baziliszkusz [en: basilisk, cockatrice] a címertanban olyan sárkánykígyó, melynek hosszú farka (a heraldikában) villás kampóban vagy (az angol heraldikában a cockatrice ’kakasgyík’) sárkányszerű fejben végződik. A kinyújtott nyelve villás. Denevérszárnya, kakascsőre, taréja, sima teste és – eltérően a sárkánytól – csak két (kakas)lába (és azokon kakasujjak) van. Vö. amfiszbéna
Valóság Az egyik, a valóságban élő hüllőt a baziliszkuszról nevezték el, teljes neve sisakos baziliszkusz. A trópusokon él, sokkal kisebb, mint a mitológiai lény, nincs méregfoga és természetesen halálos pillantása sem. A valódi baziliszkusz másik nevét (jézusgyík) arról a képességéről kapta, hogy képes futni a vízen, mivel lába rendkívül nagy felületű, így ki tudja használni a felületi feszültséget.
A baziliszkusz megjelenései ma Napjaink fantasy irodalmában közkedvelt szörny a baziliszkusz. Előfordul a Dungeons & Dragons című szerepjátékban, a Harry Potter és a Titkok Kamrája című regényben és annak filmváltozatában. Hermione Granger egy könyvtári könyvből kitépett lapot akart vinni barátainak, de a Baziliszkusz szeme kővé dermesztette (nem nézett bele közvetlenül, egy tükörből látta, ezért életben maradt). A lapon ez állt:
„A kies honunkban leledző temérdek félelmetes bestia és szörny-állat között aligha akad csodásabb és halálosabb fajzat, mint a Baziliskus, más néven a Kígyók Királya. Ezen csúszómászó, mely gyakorta gigantikus méreteket ölt, száz-évekig is elélhetik. Bölcsője a tyúknak tojása, melyen varangyos béka kotlik. Gyilkos fegyvere is felettébb csodásabb, hisz' halálos méregtől csepegő foga mellett a nézése is halált hozó: valamely ember vagy állat tekintetének tüzébe kerül, nyomban életét veszíti. A pókok menekülnek a Baziliskus elől, mert emez gyűlölt ellenségük. A Baziliskus pediglen féli a kakasnak rikkantását, minek hallatán menten kiszenved.”
Szerepel Eiichiro Oda One Piece című mangájában, és az abból készült animében is, mint egy börtönt védelmező bestia. Megtalálható a Neverwinter Nights, a World of Warcraft vagy a Heroes of Might and Magic III című számítógépes játékokban, valamint a God of War: Chains of Olympus című PSP játékban is.
Jegyzetek
További információk
Pál József, Újvári Judit: Szimbólumtár Physiologus. A Zsámboki-kódex állatábrázolásaival; utószó, képmagyarázat Kádár Zoltán, ford. Mohay András; Helikon, Budapest, 1986 Kincses könyv bestiáriuma. Brunetto Latini enciklopedikus írásának jegyzetekkel ellátott fordítása. 5. könyv, Az állatok tulajdonságainak elbeszélése; ford., előszó, jegyz. Németh Linda; ELTE Eötvös József Collegium, Budapest, 2022
Kapcsolódó szócikkek Baziliszkusz (Harry Potter)
Kategória:Mitikus lények Kategória:Címerállatok Kategória:Biblia