Császár Ákos (Budapest, 1924. február 26. – Budapest, 2017. december 14.) Kossuth-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a valós függvénytan és az általános topológia. Nevéhez fűződik a Császár-féle test megalkotása. A „big five”-nak nevezett öt magyar matematikus egyike. 1980 és 1990 között a Bolyai János Matematikai Társulat elnöke. Nagybátyja Császár Elemér (1874–1940) irodalomtörténész, akadémikus. Felesége Cseley Klára matematikus.

Életpályája 1942-ben érettségizett, majd beiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika–fizika szakára, ahol 1947-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. 1948-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját. Diplomájának megszerzése után a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) kapott tanársegédi, majd beosztott tanári állást. 1950–1951-ben volt egyeteme, amely addigra felvette az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nevet, analízis I. tanszékén volt adjunktus. 1951–1952-ben a BME, majd 1952-től ismét az ELTE docenseként oktatott. Ekkor vette át az analízis tanszék vezetését is. 1957-ben nevezték ki egyetemi tanárnak. A tanszéket hároméves megszakítással (1983–1986) harmincöt éven keresztül, 1992-ig vezette. 1994-ben nyugdíjba vonult, majd 1996-ban professor emeritusi címet kapott. 1955-től az MTA Matematikai Kutatóintézet munkatársa, majd 1970-től főmunkatársa volt. 1972 és 1991 között a topológiai osztály vezetője volt.

1952-ben védte meg a matematikai tudományok kandidátusi, 1954-ben akadémiai doktori értekezését.Tagja lett az MTA Matematikai Bizottságánának. 1970-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1979-ben pedig rendes tagjává választották meg. 1973 és 1976 között az MTA Matematikai és Fizikai Osztályának elnöke volt. Ezt a pozíciót 1990 és 1993 között, majd a Fizikai Osztály kiválása után 1999-ig töltötte be. Ilyen minőségében az MTA elnökségében is részt vett. 1980 és 1985 között a Köznevelési Elnöki Bizottságot vezette. 1997-ben a Közép-európai Tudományos és Művészeti Akadémia, később a Szent István Akadémia is felvette tagjai sorába.

Jelentős a tudományos közéletben betöltött szerepe is: 1966-ban a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkárává választották, ezt a tisztségét tizennégy évig töltötte be, ekkor vette át a tudományos társaság elnöki tisztségét. 1990-ben a társulat tiszteletbeli elnökévé választották. Emellett 1971 és 1992 között a Nemzetközi Banach Központ tudományos tanácsának tagja, közben 1974 és 1977 között elnöke volt. 1975-ben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által alapított József Attila Szabadegyetem tanácsának elnöke volt. 1958-tól az Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis Sectio Mathematica, valamint 1976 és 1990 között a Matematikai Lapok, később a Magyar Tudomány című tudományos szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának tagja, valamint az Acta Mathematica Hungarica szerkesztőbizottságának elnöke.

Munkássága

Fő kutatási területei a valós függvénytan és az általános topológia voltak. Nevéhez fűződő nevezetes konstrukciója az úgynevezett Császár-féle test.

A valós függvénytan területén az egy- vagy többváltozós függvények szerkezetével, topológiai kutatásaiban elsősorban a topologikus szerkezetek, struktúrák elméletével foglalkozott, ezen belül a szimultán kiterjesztések vizsgálatának elméletével. Bevezette az úgynevezett intern függvény fogalmát. A topologikus tér, az uniform tér és a szomszédsági tér fogalmának közös általánosításaként bevezette a szintopogén tér fogalmát, és kidolgozta a szintopogén terek elméletét.

Ismert tény, hogy a tetraéder az egyetlen konvex poliéder, amelynek nincs átlója (bármely két csúcsát él köti össze). Császár felismerte, hogy a nem konvex testek között van egy másik átló nélküli poliéder. Ezt a testet Császár-féle testnek vagy Császár-poliédernek nevezik. A tetraéderen és a Császár-féle testen kívül nem ismeretes átló nélküli poliéder.

Aczél Jánossal, Fuchs Lászlóval, Gál Istvánnal és Horváth Jánossal együtt a magyar matematika „nagy ötösének” (big five) nevezik.

Díjai, elismerései

Akadémiai Díj (1962) Kossuth-díj (1963) MTESZ-díj (1981) Bolzano-aranyérem (1981) Szele Tibor-emlékérem (1983) Bugát Pál-emlékérem (1992) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994) Arany János Közalapítvány Nagydíja (1999) Szily Kálmán-emlékérem (2008) Akadémiai Aranyérem (2009) Az ELTE díszdoktora

Főbb publikációi

Fondements de la topologie générale (1960, angolul és németül is) Bevezetés az általános topológiába (1970, 1974) General Topology (előző könyv angolul, 1978) Szintopogén csoportok (1970) Kváziuniform terek bővítése (1979) Extensions of Quasi-Uniformities (1981) Valós Analízis I–II. (1983–1984) Simultaneous Extensions of Screens (1989) Iliadis Absolutes for Arbitrary Spaces (1991) General Absolutes of Topological Spaces (1991) D-Completions of Pervin-Type Quasi-Uniformities (1993) Simultaneous Extensions of Cauchy Structures (1994) On a Problem of Simultaneous Quasi-Uniform Extension (1999)

Jegyzetek

Források

MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 204. old., Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán

További irodalom A Császár-féle test a Szegedi Tudományegyetem honlapján George Hart honlapja, ahol a Császár-féle test is szóba kerül Az MTA portréfilmje Császár Ákosról

Kategória:1924-ben született személyek Kategória:2017-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Magyar matematikusok Kategória:Topológusok Kategória:Magyar professor emeritusok Kategória:Akadémiai aranyérmesek Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Szele Tibor-emlékérmesek Kategória:Akadémiai díjasok Kategória:A Szent István Tudományos Akadémia tagjai Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei