bélyegkép|jobbra|250px|Palackorrú delfin (Tursiops truncatus) A delfin a fogascetek közé tartozó egyes vízi emlősállatok összefoglaló neve. A delfinek halakkal táplálkoznak. Egy egyed 5–6 kg halat fogyaszt el naponta. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Összesen 50 fajuk hét családot alkot: a tengerekben élő delfineket három családba soroljuk az édesvízi folyamidelfinek öregcsaládjába pedig további négy delfincsalád tartozik. A delfinek legközelebbi rokonai a szintén a fogascetek közé tartozó nagy ámbráscet, és csőröscetfélék.
A delfinek társas lények, csoportokban élnek. Együtt indulnak vadászni, és ebben nagyon sikeresek. A csoportokban legtöbbször anyák és gyermekeik vannak, a nőstény 5 évig is együtt élhet a gyermekével.
Magyarországi tilalom Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 40. § (4) bekezdése értelmében delfinek a Magyarországra történő behozatala, utaztatása és bemutatása tilos.
Életmódja Kb. 30–40 egyedből álló csoportokban élnek.National Geographic Magyarország, 2015. június. Akar velünk beszélgetni? 30-53. o. online: https://ng.hu/magazin/2015/06/04/akar-velunk-beszelgetni/ A tagok jól ismerik egymást, és közösen, jól összehangoltan vadásznak. A delfin nagy frekvenciájú hangjai számunkra ugyan nem érzékelhetők, de mégis nagy erejűek. Olyannyira, hogy a zsákmányállatokat olykor meg is bénítják, ezzel is megkönnyítve megszerzésüket.
Társas lények, szívesen játszanak az emberrel is, ezért a legkedveltebb állatok közé tartoznak. Ugyanakkor ragadozók, és egymás közti érintkezéseikből sem hiányzik az agresszió, sőt a gyilkosság. Ritkán fordul elő, hogy az embert is megtámadják.
Értelmi képességei kiemelkedőek: gyakran hasonlítják őket a csimpánzokhoz, sőt az emberhez is.A jelbeszédet is értik a szuperintelligens delfinek (Péli Péter cikke, Nyelv és Tudomány, 2009. július 28.)Emberként kellene kezelni a delfineket (Index, 2012. február 21.)Az emberekkel közös géneket hordoznak a delfinek az agyukban (RichPoi, 2012. június 28.)
Szaporodása A delfin évente egyszer szül, 10–12 hónapos vemhesség után egyetlen borjút. A barna delfinek még ennél is ritkábban, 3–4 évente ellenek, és szintén csak egyet. A párzás ideje egész évben kötetlen időben lehet, de a leggyakoribb mégis a nyári ellés. A delfin a víz alatt hozza világra a kicsinyét. A borjú farka jelenik meg először a szüléskor, majd a méhlepény távozása után hamarosan fel kell úsznia a víz színére, hogy levegőt vegyen. Az anyja és gyakran a delfintársak segítik a kölyköt, hogy mielőbb oxigénhez jusson. A szoptatás is a víz alatt történik, és két evés között a kis delfin fölúszik levegőért. Hogy minden a leghatékonyabb legyen, a delfin teje rendkívül zsíros és tápláló, és szinte pillanatok alatt bele tudja pumpálni a kicsibe a tejet.
Leírása A delfineknek átlagosan 80–100 differenciálatlan, maradandó foguk van, melyek egymásba illeszkednek. Fogaik antennaként a visszaverődő ultrahangok felfogásában és továbbításában is szerepet játszanak. Egy delfin életkorát, egy fa évgyűrűihez hasonlóan a félbevágott fog növekedési gyűrűiből meg lehet határozni.
Légzés
A delfineknek egy légzőnyílása van, a fejük középső részén. A delfinek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.
Visszhangképzés
frame|A delfinek hanghullámmal történő érzékelése
A delfinek másodpercenként akár 800 irányított hangot is kibocsátanak a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hang frekvenciája az ultrahang-tartományba esik. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocs csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat a vízben lévő objektum távolságát, méretét és alakját meghatározza, sőt ezen felül a sebességét és irányát is megállapítja. Ezt echolokációnak nevezik. Ez nemcsak a tájékozódását segíti elő, hanem alkalmazásával vadászik is a delfin.
Kommunikáció A delfinek nyelve füttyökből áll.
A palackorrú delfinekről megállapították, hogy „neveket” használnak bemutatkozásra, és egymás azonosítására: szonáris hanghullámos sorozatot használ, ami jellegzetes a delfineknél.
A delfin „látja" a hangot. Csettintő, csattogó ultrahangok sorozatát bocsátják ki, egymáshoz is ilyen jelekkel szólnak.National Geographic Magyarország cikke a „nevek” használatáról Folynak kísérletek a delfin és az ember közti kétirányú kommunikáció fordítógéppel való megvalósítására.Emberről delfinre és fordítva: készül az ember–delfin fordítógép (Origó, 2011. május 10.)
Fajaik A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak. thumb|right|220px|Kardszárnyú delfin
Kardszárnyú delfin (Orcinus orca, O. nanus, O. glacialis)Helytelenül gyilkos bálna néven is ismert. Az egyetlen cetféle, amely saját rendjének tagjait is vadássza.Előfordulás: Minden óceánban.LásdMéretek: 5.5–10 m, 2,5–9 t Fehérajkú kardszárnyúdelfin (Peponocephala electra, Lagenorhynchus electra)Előfordulás: mérsékelt vizek.Méretek: 2,1–2,7 m, kb. 160 kg Kis kardszárnyúdelfin (Pseudorca crassidens)Előfordulás: mérsékelt égöv alatt.Méretek: 4,3–6 m, 1,1–2,2 t Törpe-kardszárnyúdelfin (Feresa attenuata, F. intermedius)Előfordulás: az Egyenlítő környékén.Méretek: 2,1–2,6 m, 110–170 kg Rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfin (Globicephala macrorhynchus, G. sieboldii, G. scammoni, G. seiboldi, G. ventricosa)Előfordulás: mérsékelt égöv alatt.Méretek: 3,6–6,5 m, 1–4 t Hosszúszárnyú gömbölyűfejű-delfin, fekete delfin vagy tökfejű cet (Globicephala melas, G. melaena)Előfordulás: déli mérsékelt vizek, valamint Európa és Észak-Amerika között.Méretek: 3,8–6 m, 1,8–3,5 t thumb|220px|right|Közönséges delfin
Közönséges delfin (Delphinus delphis)A legrégebben ismert delfinfajta.Előfordulás: mérsékelt vízű óceánokban, és a Földközi-tengerben.Méretek: 1,7–2,4 m, 70–110 kg Fokföldi delfin (Delphinus capensis) Északi delfin vagy fekete felemás delfin (Lissodelphis borealis)Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika vizei, a 30–50° között.Méretek: 2–3 m, 60–100 kg Déli delfin vagy felemás delfin (Lissodelphis peronii)Előfordulás: a déli félteke vizei.Méretek: 1,8–3 m, 60–100 kg Parti delfin vagy folyami gadamus (Sotalia fluviatilis) Előfordulás: Dél-Amerika északkeleti partjainál, illetve az Amazonas folyóban.Méretek: kb. 1,4 m, kb. 40 kg Keleti delfin vagy indiai púposdelfin (Sousa chinensis, S. teuszii, S. plumbea, S. lentiginosa, S. borneensis)Előfordulás: Indiai- és Csendes-óceán partközeli vizei.Méretek: 2–2,8 m, 150–200 kg Nyugat-afrikai púposdelfin (Sousa teuszii)Előfordulás: Afrika nyugati partjainál.Méretek: 2–2,5 m, 100–150 kg Csíkos delfin (Stenella coeruleoalba)Előfordulás: mérsékelt vizek.Méretek: 1,8–2,5 m, 90–150 kg Sisakos delfin vagy háromszínű delfin (Stenella clymene, Delphinus metis)Előfordulás: Afrika és Észak-Amerika között.Méretek: 1,7–2 m, 50–90 kg Trópusi delfin (Stenella longirostris, (Delphinus longirostris, D. alope, D. microps, D. stenorhynchus, D. rosiventris)Előfordulás: mérsékelt vizek.Méretek: 1,3–2,1 m, 45–75 kg Pettyes delfin (Stenella attenuata, S. frontalis, S. dubia, Delphis brevimanus, D. microbranchium, D. albirostratus, Steno capensis, Steno consimilis, Clymene punctata, Prodelphinus graffmani)Előfordulás: Mérsékelt vizek.Méretek: 1,7–2,4 m, 90–115 kg Foltos delfin vagy atlanti delfin (Stenella frontalis, S. plagiodon, S. pernettensis, S. dubia, Delphis dubius, Delphinus frontalis, Delphinus froenatus, Delphinus doris, Delphinus plagiodon)Előfordulás: Afrika, illetve Észak-Amerika délkeleti és Dél-Amerika északkeleti partjai, 24–48° között.Méretek: 1,7–2,3 m, 100–140 kg Barázdásfogú delfin (Steno bredanensis, Delphinus bredanensis, D. planiceps, D. reinwardtii, D. chamissonis, D. compressus, D. oxyrhynchus, D. frontatus)Előfordulás: mérsékelt vizek.Méretek: 2,1–2,6 m, 100–150 kg thumb|right|220px|Palackorrú delfin
Palackorrú delfin (Tursiops truncatus, T. gillii, T. nuuanu, T. gephyreus, T. nesarnack, T. tursio, T. catalania, T. abusalam, Truncatus abusalam)A legismertebb delfinfajta.Előfordulás: mérsékelt vízű óceánokban és a Földközi-tengerben.Méretek: 1,9–4 m, 150–650 kg Indiai-óceáni palackorrú delfin (Tursiops aduncus)Előfordulás: az Indiai-óceán vizei.Méretek: 1,9–3,9 m, 150–660 kgÉlettartam: 30–50 év Commerson-delfin (Cephalorhynchus commersonii)Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve az Indiai-Óceán.Méretek: 1,3–1,7 m, 35–60 kg Chilei delfin (Cephalorhynchus eutropia)Előfordulás: Dél-Amerika délnyugati partjai, 5° és 33° között.Méretek: 1,2–1,7 m, 35–65 kg Benguela-delfin (Cephalorhynchus heavisidii, C. heavisidei)Előfordulás: Afrika délnyugati partjainál.Méretek: kb. 1,6 m, 40–75 kg Hector-delfin (Cephalorhynchus hectori)Előfordulás: Új-Zéland körüli vizekben.Méretek: 1,2–1,5 m, 35–60 kg Risso-delfin (Grampus griseus)Előfordulás: mérsékelt vizekben.Méretek: 2,6–3,8 m, 300–500 kg Fraser-delfin (Lagenodelphis hosei)Előfordulás: Ázsia és Közép-Amerika közötti mérsékelt vizek, a 40–60° között.Méretek: 2–2,6 m, 160–210 kg Atlanti fehérsávos delfin vagy fehéroldalú delfin (Lagenorhynchus acutus)Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada északkeleti partjainál.Méretek: 1,9–2,5 m, 160–280 kg Fehércsőrű delfin (Lagenorhynchus albirostris)Előfordulás: Észak-Európa és Grönland partjai között, illetve Kanada északkeleti partjainál.Méretek: 2,5–2,8 m, 180–275 kg Peale-delfin (Lagenorhynchus australis)Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai.Méretek: 2–2,2 m, kb. 110 kg Szalagos delfin (Lagenorhynchus cruciger)Előfordulás: Déli félteke 45–65° között.Méretek: 1,6–1,8 m, 90–120 kg Csendes-óceáni fehérsávos delfin (Lagenorhynchus obliquidens)Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között.Méretek: 1,7–2,4 m, 85–150 kg Sötét delfin vagy fakó delfin (Lagenorhynchus obscurus)Előfordulás: Dél-Amerika nyugati partjai, illetve Új-Zéland körül.Méretek: 1,6–2,1 m, 50–90 kg Kúposfejű delfin (Orcaella brevirostris)Előfordulás: Indiától Ausztrália északi partjai mentén.Méretek: 2,1–2,6 m, 90–150 kg Ausztráliai delfin (Orcaella heinsohni)Előfordulás: Ausztrália északi partjai mentén.Méretek: 2,1–2,6 m, 90–150 kg thumb|right|220px|Beluga
Narvál vagy tengeri egyszarvú (Monodon monoceros)Az egyetlen ismert tengeri emlős, amely agyarat visel. A cetek közül a legészakibb helyeken fordul elő.Előfordulás: az Északi-sark környékén.LásdMéretek: 3,5–5 m, 0,8–1,6 t Beluga vagy fehér delfin (Delphinapterus leucas)Előfordulás: a sarkok körüli mérsékelt vizekben.LásdMéretek: 3,5–5 m, 0,4–1,5 t thumb|220px|Barna delfin
Barna delfin vagy közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena, Delphinus ventricosus, Phocaena fuscus, Phocaena communis, Phocaena tuberculifera, Phocaena vomerina, Phocaena brachycium, Phocaena americana, Phocaena lineata, Phocaena relicta)Előfordulás: az északi félteke hidegebb vizei.Méretek: 1,5–1,7 m, 40–60 kg Rücskösfarkú disznódelfin vagy indiai tengeri disznó (Neophocaena phocaenoides, Delphinapterus mologan, Neomeris kurrachiensis, Delphinus melas, Neomeris melas)Előfordulás: India partjai, illetve az ázsiai szigetvilág.Méretek: 1,2–1,9 m, 30–45 kg Pápaszemes disznódelfin (Australophocoena dioptrica, Phocaena storni, Phocoena dioptrica)Előfordulás: Dél-Amerika déli partjai, illetve egyes csendes-óceáni helyek.Méretek: 1,3–2,2 m, 60–85 kg Kaliforniai disznódelfin (Phocoena sinus, Phocoena vomerina)Előfordulás: a Kaliforniai-öböl északi csücske, a Colorado folyó deltája.Méretek: 1,2–1,5 m, 30–55 kg Burmeister-disznódelfin (Phocoena spinipinnis, Acanthodelphis spinipinnis, Phocaena Philippii, Acanthodelphis (Phocaena) philippii)Előfordulás: Dél-Amerika parti vizei.Méretek: 1,4–2 m, 40–70 kg Dall-disznódelfin (Phocoenoides dalli)Előfordulás: Ázsia és Észak-Amerika partjai között, Bering-szorosMéretek: 1,7–2,2 m, 135–220 kg